Öt év választaná el az emberiséget attól, hogy elérje a Mars bolygót? A legújabb magán finanszírozású tervezet szerint, ami mögött a világ első űrturistája áll, tervezete szerint 2018. január 5-én startol el a küldetés. 

Kiderült néhány részlet a 2018-ra tervezett Mars-utazásról szerdán este. Eddig még soha nem próbálták úgy összeállítani egy űrhajó legénységét, hogy egy pár, lehetőleg házaspár utazzon. "Reméljük, hogy találunk egy házaspárt. Amikor odakint vagy, messze az űrben, és a Föld csak egy apró kékes pont az égen, kell valaki, akit megölelhetsz" - mondta Dennis Tito, az első űrturista a Space.com űrportálnak adott interjújában. Tito szerdán, egy sajtótájékoztató keretében mutatta be a Marshoz tervezett, 501 napos emberes űrutazás néhány részletét.

Jelentkezők kiválasztása

Tito és alapítványa, az Inspiration Mars Foundation már csak azért is egy nőt és egy férfit javasol az útra, mert ez lesz az emberiség első személyes látogatása egy másik bolygónál, ahol szerinte mindkét nemnek képvisletetnie kell magát. Az űrhajózás történetében ehhez hasonló szituációt még nem próbáltak ki, igaz, ilyen hosszú úton sem volt még senki.

Ezzel az is kiderült, hogy a 73 éves, multimilliomos Tito nem utazik, és azt mondta, hogy ha 30 évvel fiatalabb lenne, akkor sem utazna. A leendő legénység tagjainak ugyanis igazi ezermestereknek kell lenniük, hogy megjavíthassák, ha valami elromlik a közel másfél éves út alatt. "Ez egy spártai küldetés lesz" - mondta Tito. A két űrhajósnak ugyanis igen kevés hely áll majd a rendelkezésére, ahogyan azt már szerdai cikkünkben is láthatták. Az új információ az, hogy a 10 köbméteres kabinhoz egy felfújható modult csatolnának, hogy megnöveljék az asztronauták életterét.

Tito biztos benne, hogy a nehéz körülmények ellenére válogathatnak majd a jelentkezők között. Az elmúlt 40 évben több mint 600 ezren jelentkeztek űrhajósnak szerte a világon, és több mint ezren vennének részt egy másik Mars-programban, pedig ott vissza sem jöhetnének a Földre. Elmondása szerint azon kell dolgozniuk, hogy egy már létező űrhajót kibővítsenek, alkalmassá téve a feladatra. Modellként a Space X cég Dragon-űrhajóját használták, de még nem dőlt el, milyen űreszközt fognak választani. Tito elmondta: ez nem tudományos küldetés lesz, a cél az űrhajózás ösztönzése. Ennek ellenére sok értékes tapasztalatot gyűjthetnek a bolygóközi űrutazás élettani hatásairól és az életfenntartó rendszerek hosszú távú üzemeléséről.



Ez vár a Mars-utazókra

Az újonnan létrehozott Inspiration Mars Alapítvány bejelentése szerint az űrhajó 2018 januárjában indulna, augusztusban repülne el a Mars mellett - 160 kilométeres távolságban -, és 2019 májusában érkezne vissza a Földre. A repülés során a Mars gravitációs erejét használnák ki, az lendítené vissza az űrhajót, így kevesebb üzemanyag kell.

Tito szerint egy sikeres küldetés olyan hangulatot teremthet, mint amilyen félszáz éve, az űrverseny idején volt jellemző. A multimilliomos mindenesetre már nagyon izgatott, amint a Space.com-nak elmondta, aludni is alig tud. Ez azért lehet probléma, mert ha 2018-ban mégsem sikerül a start, akkor a röppálya sajátosságai miatt 2031-ben próbálkozhatnak legközelebb.

Tito az első két évben saját zsebből finanszírozza a program fejlesztéseit, és abban bízik, hogy közben mások is beszállnak. Tito alapítványa és a NASA között egyelőre nincs együttműködés. A NASA jelenlegi terve az, hogy saját űrhajóval (Orion) és hordozóeszközzel éri el a Marsot a 2030-as években, de akkor le is szállnának a bolygó felszínére.

Az alapítvány vezetője az a Dennis Tito, aki 2001-ben első magánemberként látogathatott el a Nemzetközi Űrállomásra. A Mars-utazást elsősorban magánszemélyek felajánlásaiból fogják finanszírozni, az első két év fejlesztési költségeit azonban maga a multi milliárdos Tito vállalta fel. "Ez nem egy kereskedelmi űrexpedíció" - nyilatkozott a február 27-én Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján. "Biztosíthatom önöket, hogy sokkal szegényebb leszek az expedíciónak köszönhetően, az unokáim azonban sokkal gazdagabbá válnak azon az inspiráción keresztül, amit ezáltal kapnak."


Dennis Tito

A Twitteren közzé tett pályaadatok szerint az alapítvány űrhajója a Földet elhagyva nem áll pályára, csupán elrepül a Mars mellett, majd visszatér szülőbolygónkra, mindezt 501 nap alatt. A kétfős legénység 160 kilométerre közelíti meg bolygószomszédunkat.

A projekt vezetői még nem döntöttek az űrhajósok kiválasztásának kritériumairól, azonban elengedhetetlennek tűnik az űrrepülési rendszerek ismerete, hogy otthonosan mozogjanak az elszigetelt környezetekben és kiváló kommunikációs képességekkel rendelkezzenek, taglalta Jessica Ballard, az alapítvány szóvivője. "Nagy valószínűséggel igénybe vesszük a NASA tapasztalatát és tudását a legénység kiválasztásához és kiképzéséhez" - nyilatkozott a New Scientistnek.

A Mars-utazás során a páros egy felfújható, 17 köbméteres lakótérben fog élni, ahol a megszokott űrhajós ételeket fogyaszthatják, újrahasznosított vizet isznak, és újrahasznosított levegőt lélegeznek. Ők fognak felelni az űrhajó irányításáért és karbantartásáért, beleértve saját életfenntartó rendszereiket. "Szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben kizárni az automatizálást" - nyilatkozott az Inspiration Mars műszaki igazgatója, Taber MacCallum. Az utazásra szánt időkeret elég szűknek tekinthető, a tervezők szerint azonban kivitelezhető, mivel minden számítást a rendelkezésre, vagy már fejlesztés alatt álló űrrendszerek ismeretében végeztek el - utóbbiakhoz sorolva a SpaceX rakétáit és legénységi moduljait.

Sok még a kérdés

Elon Musk, a SpaceX alapítója, aki maga is célba vette a Marsot, egy évtizeden belülre prognosztizálta a küldetés kivitelezhetőségét. A cég tájékoztatása szerint nincs érdekeltségük Tito tervezett expedíciójában, azonban szívesen felajánlják szolgáltatásaikat. "A SpaceX nyitott kilövési szolgáltatásainak teljes körű értékesítésére" - tette hozzá a cég szóvivője, Christina Ra. Az alapítvány közleménye szerint jelenleg még a rendelkezésükre álló alternatívák kiértékelése zajlik.

Bármilyen járműre essen is a választásuk, az még nem egyértelmű, hogyan fogják megvédeni űrhajósaikat a Föld mágneses mezején túl fellépő heves sugárzással nemben. "A sugárzásnak való kitettség arányos az űrben töltött idővel" - mondta Marco Durante, a német Darmstadt Műszaki Egyetem szakértője, márpedig egy Mars küldetés meg fogja dönteni a leghosszabb folyamatosan űrben töltött idő rekordját, ami 438 nap.

Dennis Tito
 A 2018-as kilövés egybe esik a várható szoláris minimummal, vagyis a naptevékenység ekkor lesz a legalacsonyabb. A napszél ugyanakkor segít eltéríteni a galaxisból érkező kozmikus sugarakat, melyek szintén károsak az emberi szervezetre. A kisebb naptevékenység gyengébb napszelet, egyben pedig erősebb kozmikus sugárzást jelent. Összességében nincs elegendő ismertünk ahhoz, hogy megmondjuk, a jelenlegi sugárpajzsok képesek-e garantálni az űrhajósok biztonságát, magyarázta Durante.



Jonathan Clark orvos szakértő, aki Felix Baumgartner szuperszonikus sztratoszféra-ugrását is felügyelte, úgy véli, a legénység szinte biztosan elszenved egy olyan sugárzási dózist, ami 3 százalékkal emeli a rák kialakulásának kockázatát. Ez az a kitettségi határ, amit a NASA megszabott űrhajósainak a teljes pályafutásukra vonatkozóan. Clark szerint ez egy kockázati tényező, azonban nem jelenti azt, hogy emiatt meg kell hiúsulnia a küldetésnek, részben azért, mert a csapat egy példátlan személyre szabott egészségügyi megoldást fog alkalmazni, egyénenként alakítva ki az űrhajósok életfenntartó programját.

Sokkal aggasztóbbnak tűnik egy nem várt, hirtelen bekövetkező esemény, mint például egy napkitörés, ami rengeteg sugárzást zúdíthat a legénységre, illetve kárt tehet a fedélzeti számítógépekben, repülés közbeni vészhelyzetet hozva létre. "Ha visszatérsz és rákot diagnosztizálnak, azt még tudjuk kezelni a Földön" - mondta Clark. "Az akut sugárzás legénységre gyakorolt hatásainak a minimalizálására törekszünk."

Ha az első 490 nap hiba nélkül zajlik is le, a küldetés legveszélyesebb részén még nem lesznek túl az űrhajósok. Járművük annyira felgyorsul, mire visszatér a Föld közelébe, hogy 10 napot kell eltölteniük a bolygó körül keringve a sebesség lecsökkentése érdekében, és még ezután is 14 km/s sebességgel fognak belépni a légkörbe, állítja a Tito és csapata által elvégzett megvalósíthatósági tanulmány. Mindezek ellenére az alapítvány tagjainak meggyőződése, hogy a terv működni fog. "Az életben vannak kockázatok" - összegzett Clark.