A Salsa Caballeros táncegyüttes a Csepel Plazában 


A Piszkos tánccal kezdődött, a Szombat esti lázzal folytatódott, és még nincs vége. A salsa-őrület itthon is folytatódik. A számtalan hobbitáncos mellett persze akadnak profik is, akik versenyeket nyernek, látványos műsoraikkal szórakoztatnak és még át is adják a tudásukat. Ilyen például a Salsa Caballeros táncegyüttes is, akik vérpezsdítő műsorukkal február 24-én a Csepel Plazában forrósítják fel a levegőt. A csapat nevében Brunner Gábor nyilatkozott nekünk.

Miről ismeri fel a salsát egy táncokban járatlan néző?

Brunner Gábor: Latin amerikai táncról van szó, ez a mozgásban és a zenében is markánsan megjelenik. A Dirty Dancing (Piszkos tánc – A szerk.) című filmhez sokan kötik, és nem is tévednek nagyot, így könnyű felismerni. Nagyon más, rendkívül szabad tánc a többihez képest, amit pörgős, lüktető, izgalmas zene fest alá. Eleve rengeteg hangszer van jelen a ritmusban a kongától kezdve, a zongorán át a szaxofonig. Mindent, mindenkit megmozgat, tehát, aki először meglátja, annak is a felszabadult, kötöttségektől mentes tánc képét mutatja. Élesen különbözik, mondjuk egy keringőtől, ahol pontosan megvan, ki mit lép, mint tart, és hogyan. Itt a szabadság érzése jön át, ezért nagy élmény látni is, táncolni is a salsát.



Mennyire népszerű ez a tánc Magyarországon? Végül is nem vagyunk az a tipikusan latinos nép…

Azt kell, mondjam, a stílus népszerűségének a Szombat esti láz című tévéműsor sokat adott. Nagyon megnőtt iránta az érdeklődés, népszerű lett, sokan kezdtek el salsát táncolni. Mostanra majdnem nyolcvan tánciskola szakosodott rá Magyarországon, aminek majdnem a fele Budapesten van. Bárki elkezdheti, hiszen nincs korhoz, vagy nemhez kötve. Nyilván függ az intenzitástól, a ráfordított időtől is, hogy ki milyen gyorsan tanulja meg, de az ötven éves édesanyám éppen olyan lelkesen űzni, mint a négy éves unokahúgom.

Mikor és milyen céllal alakult a Salsa Caballeros táncegyüttes?

Idén öt éves az együttes és sok változáson mentünk keresztül az elmúlt időszakban. Az első időszakban csak azért jöttünk össze, hogy táncoljunk, csináljunk egy koreográfiát, és ha arról van szó, fellépegessünk. A saját fejlődésünk volt a legfőbb szempont. Mostanra viszont annyira kiforrott a dolog, hogy a versenyzés sem áll távol tőlünk. A csapat fele tanár, a másik fele pedig az alapoktól velünk tanul, így mára mindenki a profi szintig fejlődött. Bővülni szeretnénk, hogy több párral tudjunk táncolni, versenyeket nyerni, és persze minél több helyen fellépni. Nemrégiben Csehországban voltunk egy világbajnokságon, ott második és harmadik helyen végeztünk, januárban itthon, a magyar bajnokságban szintúgy, tehát biztató előjelei vannak a sikernek.

Mi a jelentősége annak, hogy egy tánccsoportban hány pár van? Gondolom, lehet koreográfiát készíteni kis létszámnál is…

Színesebbé lehet tenni a műsort, ha többen vagyunk. Négy párral kezdtük még anno, néha el is vesztünk a színpadon, nem tudtuk betölteni. A versenyeken más műfajokat is megvillantunk, tehát a salsa mellett showtánc, rumba, keringő, és egyéb stílusok is lesznek, ami nagyobb létszámnál jobban variálható. Több főben több a lehetőség, jobban mutat a színpadon, több lehet a show-elem is.

Mennyiben fontos a helyszín? Miben változik a koreográfia, mondjuk majd februárban, amikor a Csepel Plazában lépnek fel?

Szerencsére elég sok koreográfiát készítettünk már el páronként, így szinte tetszőlegesen tudjuk összeállítani a műsort. Mindig a hely nagysága alapján döntünk, hiszen az a legfontosabb, hogy jól látható, élvezetes program legyen. Nyilván befolyásolhat a rendezvény jellege is, de ezen túlmenően mindegy, hogy hol lépünk fel, ugyanazt az energiát visszük az előadásba. Tapasztalatunk szerint egy üzletházban is lehet jó műsort csinálni. Sokan eleve azért jönnek el, mert tudják, hogy ott leszünk, mások a zenét hallják meg, vagy felkapják a fejüket a táncosok láttán. Mindig úgy építjük fel a programot, hogy a végén legyenek a leglátványosabb elemek. Az biztos, hogy aki megáll megnézni minket, az már végig ott is marad.