Az amerikai fegyveres erők azért nem tudtak idejében beavatkozni a bengázi amerikai konzulátus elleni támadás visszaverésére, és megmenteni a négy amerikai állampolgárt, aki végül életét vesztette, mert az nagyon gyorsan történt.

MTI - A törvényhozás előtt tárcavezetői minőségében utolsó alkalommal megjelenő Panetta elmondta, hogy az amerikai haderő egy sor eshetőségre felkészült, de nem volt jele annak, hogy a bengázi diplomáciai képviseletet támadás fenyegetné. A Pentagon vezetője elutasította a republikánus pártiak bírálatát, miszerint az Obama-kormány semmibe vette a figyelmeztető jeleket, hiszen - mint mondta - fél évvel az incidenst megelőzően a kabinet 281, amerikai képviseleteket érintő fenyegetést értékelt ki.
  
A kelet-líbiai városban a tavaly szeptember 11-i terrortámadásban Chris Stevens nagykövet és három másik amerikai állampolgár vesztette életét.
  
Panetta a szenátus védelmi bizottságában elmondta, hogy Bengáziban nem egy hosszan tartó ostrom alakult ki, hanem két rajtaütés történt, amelyek között hat óra telt el. Kijelentette, hogy nem sokkal az első támadás után több katonai egységet küldött Bengáziba, közöttük Spanyolországban állomásozó tengerészgyalogosokat és egy Közép-Európában gyakorlatozó különleges műveleti erőt.
  
A kérdésre, hogy miért nem vezényelt nagy tűzerejű helikoptereket és repülőgépeket a helyszínre, a miniszter úgy felelt, hogy ilyenek nem voltak a közelben, és csak 9-12 óra múlva értek volna oda.
  
"Az akkori helyzet bizonytalansága ellenére a védelmi minisztérium és az amerikai kormány többi része minden erőfeszítést megtett az amerikai életek megmentése érdekében" - hangoztatta Panetta.
  
Hozzátette azonban - az amerikai általános segélyhívó telefonszámra utalva -, hogy az amerikai haderőnek nem feladata "911-es szolgálatnak lenni, amely képes arra, hogy bármilyen vészhelyzet esetén a világon bárhol perceken belül a helyszínre érkezik".
  
A meghallgatáson részt vett Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is, aki kijelentette, hogy a szeptember 11-i évforduló miatt az afrikai és délnyugat-ázsiai amerikai posztokon és létesítményekben emelt szintű készültséget rendeltek el.
  
Utolsó kongresszusi meghallgatásán Panetta sürgette, hogy a két párt honatyái állapodjanak meg a költségvetési kiadások ügyében, ellenkező esetben a Pentagonnak március 1-jétől súlyos megszorításokkal kell majd szembenéznie.
  
A bengázi terrorista támadás belpolitikai vihart kavart az Egyesült Államokban, a republikánusok szerint ugyanis az Obama-kormány megpróbálta eltussolni az incidens valódi körülményeit. Susan Rice ENSZ-nagykövet, aki még öt nappal a támadás után is arról beszélt, hogy az tulajdonképpen egy erőszakossá fajult tüntetés volt, amelyet egy Kaliforniában forgatott iszlámellenes amatőr videofilm váltott ki, és ő a botrány miatt visszalépett attól, hogy külügyminiszternek jelöljék.

A támadás ügyében január 24-én Hillary Clinton akkori külügyminisztert is meghallgatta a szenátus védelmi és külügyi bizottsága.
  
"A tény az, hogy van négy halottunk. S hogy ez tüntetés miatt volt, vagy az történt, hogy éjszakai sétáján néhány fickó úgy döntött, megölnek néhány amerikait - mit számít ma már?" - kérdezte emelt hangon és felháborodottan a meghallgatáson részt vevő szenátoroktól Clinton. Vállalta a felelősséget azért a módért, ahogy minisztériuma reagált a támadásra, de kijelentette, hogy a bengázi eset előtt nem kapott az amerikai képviseletek őrizetének megerősítésére vonatkozó kérést.
  
A tisztségéből távozó Panettát a Pentagon pénteken búcsúztatja katonai tiszteletadással. Helyére Obama elnök Chuck Hagel volt nebraskai republikánus szenátort jelölte, akinek személyéről szerdán szavazott volna a szenátus védelmi bizottsága. A voksolást azonban a testület későbbi időpontra halasztotta, mert a vagyonával kapcsolatban pótlólagos tájékoztatást vár még a politikustól.
  
Panetta és Dempsey is elismerte, hogy támogatta Clinton külügyminiszternek azt az indítványát, miszerint fegyverezzék fel a szíriai lázadókat, de Obama elnök ezt végül elvetette. Az amerikai kormány csak halált nem okozó eszközök szállításával támogatja a kormányellenes erőket, amelyek a szaúdi, katari és egyéb fegyverszállítmányok ellenére tűzerőben jelentősen alulmaradnak az Aszad-rezsim hadseregével szemben.
  
Ez volt az első hivatalos megerősítése annak, hogy a külügyminisztérium és a Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) mellett a Pentagon is támogatta a szíriai ellenzék felfegyverzését, és hogy az elképzelés a Fehér Ház ellenállásán bukott meg.