Az ombudsman szerint továbbra is van jogi lehetőség fellépni az önkényuralmi jelképeket nagy nyilvánosság előtt használók ellen a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) alapján.
MTI - Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint az, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) február 19-én megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-rendelkezést, nem jelenti azt, hogy a jog tehetetlen lenne az önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatával szemben, ha ez a magatartás kifejezetten egy közösség ellen irányul.
Az alapjogi biztos a Btk. közösség tagja elleni erőszakra vonatkozó részére hivatkozott, amely szerint bűncselekményt követ el, aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen.
Felidézte továbbá a szabálysértési törvényben foglaltakat, amely szerint a garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az indoklás szerint az Ab azért április 30-ai hatállyal semmisítette meg az önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafust, hogy időt hagyjon a jogalkotónak az alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására.
A nyomozó hatóságok ennek megfelelően április végéig még indíthatnak büntetőeljárást önkényuralmi jelképek használata miatt, de az e tényállás alapján indult és még folyamatban lévő büntetőeljárásokat április 30-ával meg kell szüntetni.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a nyomozó hatóságok fokozott körültekintéssel vizsgálják: az ilyen jelképek használata az elkövetés körülményeit figyelembe véve megvalósíthat-e valamely – a megsemmisített paragrafusban foglaltakon kívüli – bűncselekményt vagy szabálysértést.
MTI - Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint az, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) február 19-én megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-rendelkezést, nem jelenti azt, hogy a jog tehetetlen lenne az önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatával szemben, ha ez a magatartás kifejezetten egy közösség ellen irányul.
Az alapjogi biztos a Btk. közösség tagja elleni erőszakra vonatkozó részére hivatkozott, amely szerint bűncselekményt követ el, aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen.
Felidézte továbbá a szabálysértési törvényben foglaltakat, amely szerint a garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az indoklás szerint az Ab azért április 30-ai hatállyal semmisítette meg az önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafust, hogy időt hagyjon a jogalkotónak az alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására.
A nyomozó hatóságok ennek megfelelően április végéig még indíthatnak büntetőeljárást önkényuralmi jelképek használata miatt, de az e tényállás alapján indult és még folyamatban lévő büntetőeljárásokat április 30-ával meg kell szüntetni.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a nyomozó hatóságok fokozott körültekintéssel vizsgálják: az ilyen jelképek használata az elkövetés körülményeit figyelembe véve megvalósíthat-e valamely – a megsemmisített paragrafusban foglaltakon kívüli – bűncselekményt vagy szabálysértést.
0 Megjegyzések