A Hungarikum Bizottság elfogadta a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősülő nemzeti értékeket összesítő első listát - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezen többek között szerepel például a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, Hollókő ófalu, vagy a Hortobágyi Nemzeti Park.
A Hungarikum Bizottságot a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény hívta életre. A bizottság idei első ülésén csütörtökön hagyta jóvá azt a jegyzéket.
Több mint egy évvel azután, hogy a kormány felvetette a Hungarikum Bizottság megalakításának szükségességét, végre összeállt a hungarikumnak minősülő nemzeti értékeket összesítő első lista. A bizottság a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai termében döntött arról a 12 dologról, amely külön elbírálás nélkül, a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül. Ezen mások mellett szerepel például a mohácsi busójárás, a matyó népművészet, Hollókő ófalu, vagy a Hortobágyi Nemzeti Park.
A testület elfogadta éves munkatervét is, amelyben egyebek között konferenciasorozat szervezése és támogatási pályázatok kiírása szerepel. Emellett döntött a Magyar Értéktárnak a nemzeti értékekkel való további bővítéséről. A testület további feladatai közé tartozik, hogy összeállítsa az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítésével létrejövő Magyar Értéktárat, majd az így nyilvántartott nemzeti értékek egyedi értékelése és minősítése révén létrehozza a Hungarikumok Gyűjteményét.
Hungarikumok listája
A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok listáján szereplő hungarikumok:
A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (2011)
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szereplő hungarikumok:
Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás (2009)
Solymászat mint élő emberi örökség (2010)
A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája (2012)
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő magyar helyszínek:
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális/1987)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális/1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti/1995)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális/1996)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális/1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális/2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális/2001)
A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális/2002)
A hungarikumról
A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-el lépett hatályba pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak.
Tehát: Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.
A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is. A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikumnak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról.
Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, ezekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.
Nemzetközi kitekintésben nem létezik, olyan jogi kategória, hogy Hungarikum, de az Európai Unióban vannak olyan termékek, amelyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített árú védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. Az ilyen termék csomagolásán vagy címkéjén feltüntetik, hogy „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”.
A listán szereplő hungarikumok képekben:
Matyó hímzés
Magyar solymászat
Magyar táncház modell
Mohácsi busójárás
Tokaji borvidék
Hortobágy
Budai várnegyed és budapesti Duna-part
Aggteleki- karszt
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Fertő kultúrtáj
Hollókő
A testület elfogadta éves munkatervét is, amelyben egyebek között konferenciasorozat szervezése és támogatási pályázatok kiírása szerepel. Emellett döntött a Magyar Értéktárnak a nemzeti értékekkel való további bővítéséről. A testület további feladatai közé tartozik, hogy összeállítsa az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítésével létrejövő Magyar Értéktárat, majd az így nyilvántartott nemzeti értékek egyedi értékelése és minősítése révén létrehozza a Hungarikumok Gyűjteményét.
Hungarikumok listája
A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok listáján szereplő hungarikumok:
A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (2011)
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szereplő hungarikumok:
Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás (2009)
Solymászat mint élő emberi örökség (2010)
A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája (2012)
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő magyar helyszínek:
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális/1987)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális/1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti/1995)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális/1996)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális/1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális/2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális/2001)
A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális/2002)
A hungarikumról
A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-el lépett hatályba pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak.
Tehát: Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.
A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is. A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikumnak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról.
Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, ezekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.
Nemzetközi kitekintésben nem létezik, olyan jogi kategória, hogy Hungarikum, de az Európai Unióban vannak olyan termékek, amelyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített árú védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. Az ilyen termék csomagolásán vagy címkéjén feltüntetik, hogy „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”.
A listán szereplő hungarikumok képekben:
Matyó hímzés
Magyar solymászat
Magyar táncház modell
Mohácsi busójárás
Tokaji borvidék
Hortobágy
Budai várnegyed és budapesti Duna-part
Aggteleki- karszt
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Fertő kultúrtáj
Hollókő
0 Megjegyzések