Már az interneten is olvashatók a Vatikáni Könyvtár páratlan értékű kéziratai: elsőként 256 kódexnek készült el a digitális változata.
Mintha a kezünkben tartanánk a világ legértékesebb könyveit, amelyeket egyébként sohasem tudnánk megpillantani. Az, amit eddig csak néhány tudós láthatott, most közkinccsé vált - kommentálta az olasz sajtó a kéziratgyűjtemény digitalizálását.
A Vatikáni Könyvtár honlapján (http://www.vaticanlibrary.va/home.php?pag=mss_digitalizzati) szerdától ingyen letölthetők a latin nyelvű kódexek. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA technológiájával készített digitális változatok kiváló minőségűek - hangsúlyozta Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
Hozzátette, hogy az online megjelentetett kéziratok jelentős segítséget nyújtanak a szakmabelieknek, akiknek ezentúl nem kell a Vatikánig utazniuk. Ezen kívül ez az első alkalom, hogy a páratlan gyűjtemény darabjait a tudóstársadalmon kívül a diákok és az egyszerű érdeklődők is használhatják.
A világ leggazdagabb humanista-reneszánsz anyagát birtokló Vatikáni Könyvtár legértékesebb kincse került fel internetre. Összesen nyolcvanezer görög, arab, perzsa, kopt, zsidó kéziratról van szó, a latin anyag csak töredékét alkotja. A teljes gyűjtemény digitalizálása még évtizedeket vesz igénybe. A kéziratokat a Vatikán falain belüli könyvtár bunkertermében őrzik 20-21 fokos állandó hőmérsékleten, 50-55 százalékos páratartalmú környezetben.
A könyvtárról
A Vatikáni Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007. júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.
A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:
- Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
- Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
- Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
- Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
- Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van
V. Miklós pápa alapította meg a újra a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vatcana-t csak 1475-ban alapították meg. Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.
A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során. 1623-ban I. Maximilian bavariai herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van. 1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.
Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8 500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, 150 000 darabja van. A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történet-et 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki. A Vatikáni Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.
A Vatikáni Könyvtár honlapján (http://www.vaticanlibrary.va/home.php?pag=mss_digitalizzati) szerdától ingyen letölthetők a latin nyelvű kódexek. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA technológiájával készített digitális változatok kiváló minőségűek - hangsúlyozta Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
Hozzátette, hogy az online megjelentetett kéziratok jelentős segítséget nyújtanak a szakmabelieknek, akiknek ezentúl nem kell a Vatikánig utazniuk. Ezen kívül ez az első alkalom, hogy a páratlan gyűjtemény darabjait a tudóstársadalmon kívül a diákok és az egyszerű érdeklődők is használhatják.
A világ leggazdagabb humanista-reneszánsz anyagát birtokló Vatikáni Könyvtár legértékesebb kincse került fel internetre. Összesen nyolcvanezer görög, arab, perzsa, kopt, zsidó kéziratról van szó, a latin anyag csak töredékét alkotja. A teljes gyűjtemény digitalizálása még évtizedeket vesz igénybe. A kéziratokat a Vatikán falain belüli könyvtár bunkertermében őrzik 20-21 fokos állandó hőmérsékleten, 50-55 százalékos páratartalmú környezetben.
A könyvtárról
A Vatikáni Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007. júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.
A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:
- Pre-Lateráni - a könyvtár első évei, a Lateráni Palotába való áthelyezése előtt
- Lateráni - a Lateránban volt a könyvtár. Ez a 13. század végén ért véget, VIII. Bonifác uralkodásával.
- Avignoni - az az időszak, amikor a pápák Avignonban székeltek (VIII. Bonifác halálától az 1370-es évekig)
- Pre-Vatikáni - 1370-től 1446-ig a könyvtár egyes darabjai Avignonban, Rómában, és más helyeken voltak.
- Vatikáni - 1448-tól tart, a könyvtár újra egyesült, a Vatikánban van
V. Miklós pápa alapította meg a újra a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vatcana-t csak 1475-ban alapították meg. Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.
A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során. 1623-ban I. Maximilian bavariai herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van. 1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.
Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet, ebből 8 500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, 150 000 darabja van. A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történet-et 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki. A Vatikáni Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.
0 Megjegyzések