Már meg sem próbálnak Kanadában menekültstátuszhoz jutni a magyar cigányok: mióta az új bevándorlási törvény van érvényben, 98 százalékkal visszaesett a kérelmezők száma. Kanada bevándorlásügyi minisztere páratlan sikerként ünnepli a változást, és milliárd dolláros megtakarításokat ígér.


Két hónapja van érvényben Kanadában a C-31-es kódszámú bevándorlási törvény, ami a rövid idő alatt is óriási sikereket ért el - jelentette ki Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter a napokban. Az óriási eredmények egész pontosan azt jelentik, hogy 2012. december 15-től mostanáig hetven százalékkal kevesebben kértek bevándorlási engedélyt az észak-amerikai országba, mint a korábbi évek ugyanezen szakaszaiban. Ha ez így folytatódik, a kanadai adófizetők kétmilliárd dollárt fognak megtakarítani a következő öt évben a politikus számításai szerint.

Kenney szerint a sikersztori mögött leginkább a magyar bevándorlók számának drasztikus csökkenése áll: decemberben összesen hét magyar kért menekültstátuszt a kanadai reptereken. Ez 98 százalékos visszaesés a 2011 decemberi 412 főhöz képest. (Részletes riportsorozatunkat a Kanadába érkező magyar romákról itt olvashatja.)

Kanadának azért jó, hogy elkerülik a menedékkérők, mert amíg a hatóságok elbírálják a kérelmet, az állam addig is pénzt költ a menekültekre. A kormány szerint tavaly "gyakorlatilag minden magyarországi menedékkérőt elutasítottak, ám mielőtt ügyüket lezárták, és őket kitoloncolták volna, a kanadai kormány által a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások értéke - a sikertelen menedékkérőkre vonatkozó fejenkénti 50 ezer dolláros becslés alapján - meghaladhatta a 222 millió dollárt."

A magyar menekültekre fordított összeg ma már jóval kevesebb lenne, ugyanis míg a C-31 előtt átlagosan huszonegy hónapig tartott egy kérelem elbírálása, addig az új szabályozás értelmében a biztonságosnak minősített országokból érkezők igénylését 45 napon belül végrehajtott gyorsított eljárással lezavarják.
Mitől biztonságos egy ország?

A kanadai hatóságok tavaly elkészült listájára december 15-ével 27 ország került fel, amelyeket biztonságosnak minősítettek. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt országok demokratikus jogállamok, ahol nem sérülnek az emberi jogok, nem éri hátrányos megkülönböztetés az embereket etnikai hovatartozásuk vagy vallások szerint. A kanadai hatóságok ezt mélynek tűnő vizsgálatok után állapították meg, a 2011 októberi Magyarországról készült jelentésben szerepelt a Jobbik, a Magyar Gárda és más radikális szervezetek működése, valamint figyelték a romagyilkosságokat és a gyöngyöspatai eseményeket is. A biztonságos országok listáját idén további nyolccal bővítették, ezek döntő többsége európai uniós tagállam, kiegészülve Horvátországgal és az Egyesült Államokkal. Érdekesség, hogy míg Magyarország bekerült a biztonságos országok közé, addig Románia és Bulgária nem.

Ez idő alatt pedig már nem járnak azok a szolgáltatások a menedékkérőknek, mint a törvénymódosítás előtt jártak. 2012 június 30-tól a menekültstátuszt igénylők nem részesülhetnek az egészségügyi alapellátás nagy részéből, így a fogászati, szemorvosi és gyógyszerészeti ellátásból. Az egészségügyi ellátás ilyen mértékű megvonása a függőben lévő menekültektől több kanadai bevándorlásügyi jogász szerint ellenkezik a kanadai alkotmánnyal. Kenney hétfőn elutasította a vádakat, szerinte ugyanis a jogerőre emelkedett törvény már kiállta az alkotmányosság próbáját. A politikus tavaly nyáron elejtette, azt hallotta határőröktől, hogy egyes magyar menedékkérők csak azért jönnek, hogy a gyerekük ingyenes fogászati kezelésben részesüljön, aztán hazamennek.

Szülőföldjükön keressék a tisztes boldogulást

"Magyarország demokratikus jogállam, az emberi jogok szempontjából pedig biztonságos ország, így aki más országban politikai menekültjogot kér és félfasiszta diktatúrára hivatkozik, nem mond igazat" - reagált tavaly nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársága a kanadai törvénymódosításra. Az Emmi szerint "nyilvánvaló, hogy azok a magyar állampolgárok, akik az utóbbi években útra keltek és politikai menedékjogot kértek, a könnyebb megélhetés reményében indultak el, kihasználva a kanadai menekültügyi törvény által biztosított pénzbeli támogatási lehetőségeket."

Az Emmi szerint ugyanakkor van megoldás, hiszen a kanadai törvénymódosítás is azt üzeni nekik, hogy a jövő nem segélyeken alapszik, hanem a tisztes munkán. "Kérjük őket, hogy itt, szülőföldjükön keressék a tisztes boldogulás lehetőségét, mert Magyarország mindannyiunk közös otthona" - olvasható a közleményben, amiből az is kiderül, hogy bár "kétségtelen, hogy ma Magyarországon nem könnyű cigányként boldogulni", de programjaival a kormány mindenkinek lehetőséget akar teremteni, ezért "kérjük őket, hogy itt, szülőföldjükön keressék a tisztes boldogulás lehetőségét, mert Magyarország mindannyiunk közös otthona" - írták a minisztériumban.

Kanada nem küldheti Miskolcra a menekültjeit

Január végén a kanadai kormány Miskolcon indított kampányával finoman arra próbálta rávenni a borsodi romákat, hogy meg se próbálkozzanak Kanadával. "A visszaélések elkerülése érdekében Kanada menekültügyi rendszere megváltozott. Évek helyett akár heteken belül elbírálják a menedékkérelmeket. Gyorsabban hazaküldikaz alaptalan menedékkérelemmel érkezőket" - olvasható a plakátokon, amelyek négy hétig láthatóak Borsodban.

A kanadai határőrség közleménye szerint a Magyarországról érkezett menedékkérők negyven százaléka miskolci. A határőrség szerint Miskolcon összpontosul "az a nagy léptékű és szervezett erőfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátust kérni".

A kanadai kormány kampánya kiverte a biztosítékot Kriza Ákosnál, Miskolc fideszes polgármesterénél, aki előbb a kanadai akciót bírálta, aztán a cigányoknak is küldött egy üzenetet. Azt mondta a Miskolc Televíziónak, hogy fenyegetőnek éli meg azt, hogy a kanadai kormány csak Miskolcon kampányol és határozottan kijelenti, hogy "Kanada nem küldheti Miskolcra a menekültjeit". A romáknak pedig azt üzente, hogy a visszatérőket eljárás alá fogják vonni (azt nem mondta meg, hogy pontosan mit ért ezalatt), megnövelik a hatósági ellenőrzések számát, és aki visszaadta egykor a bérlakását, az nem kaphat másikat. Kriza szerint ugyanez a helyzet a segélyezéssel is.