Ha a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tagjai más kamarai tagsággal is rendelkeznek, akkor ezen kamarai tagsági viszonyukat fel kell függeszteniük - tartalmazza a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat. 

A javaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a kormánypárti képviselők 12 igen, és a jobbikos, valamint MSZP-s képviselők 4 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak hétfői ülésén. Kátai Ildikó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a bizottság ülésén kiemelte: a törvénymódosítást az MKK működése kapcsán felmerült gyakorlati problémák figyelembe vételével készítették el; ennek keretében bővítették az MKK által kezelt adatok körét, rendezték a főtitkár jogállását, és kodifikációs pontosításokat tettek.

Bertha Szilvia (Jobbik) megjegyezte, hogy pártja nem támogatta már a kar létrejöttét sem, mert szerintük egy "felülről létrehozott, messze nem független" szervről van szó. Ezt támasztja alá a képviselő szerint az is, hogy a most benyújtott javaslattal még kiszolgáltatottabbá teszik az MKK-t: a kar, javadalmazásában is a kormánytól függ függeni, illetve kifogásolható, hogy a miniszter támogatást nyújthat a szervezet működéséhez. Bertha Szilvia szerint a "támogatás" túl tág meghatározás, és megágyaz a korrupciónak.

Kara Ákos (Fidesz) elmondta: a kormány támogatja a javaslatot, amely szerintük nem a korrupció melegágya. Gúr Nándor (MSZP) is egyetértett Bertha Szilvia véleményével és felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat értelmében a közszolgálati tisztviselők tekintetében a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a kormány állapíthatná meg. A bizottság napirendjén szerepelt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt módosító javaslat általános vitára alkalmasságának megállapítása is.

A törvényjavaslat kapcsán Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a Magyar Rendvédelmi Karra (MRK) vonatkozó módosítás szerint ezután lehet majd jogorvoslatot kérni a köztársasági elnök tábornoki kinevezési döntése kapcsán, emellett pedig a még iskolapadban ülő pályakezdők - vagyis akiknek még semmilyen rendőri szakképesítésük nincs - a modulos képzés első moduljának elvégzéséig "kvázi" ösztöndíjat kapnak, nem pedig garantált bérminimumot.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alelnöke, Ese Ferenc kifogásolta, hogy a javaslat benyújtása előtt nem egyeztettek az érdekképviseletekkel, és a módosítás hiányos, csak a felmerülő problémáknak harmadát oldja meg. A hiányosságokra példaként említette, bár a javaslat rendezi az MRK elnökének sorsát, a főtitkárét nem, valamint hogy csak az MRK anyagi működésének feltételeit szabályozza, a működtetés személyi feltételei azonban megoldatlanok maradnak.

Bertha Szilvia kérdésére Nagy Edit kifejtette: az MRK most megválasztott főtitkára mandátuma lejártáig marad, az államháztartási törvény szerint pedig csak feltételekkel adható támogatás a karnak. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a módosító javaslatot.

Nem vette ugyanakkor tárgysorozatba a bizottság két szocialista képviselő módosítóját. A javaslatot Gúr Nándorral (MSZP) közösen jegyző Simon Gábor (MSZP) a bizottság ülésén elmondta: egy egyedi eseten keresztül szerették volna bemutatni, hogy a tavaly július óta hatályos új Munka törvénykönyve (Mt.) például a felmondás írásba foglalása tekintetében is ellentmondásos szabályozást tartalmaz.

Kifejtette: a Budapest 18. kerületében működő Városgazda Zrt. egyik munkatársát SMS-ben, illetve elektronikus levélben értesítették arról, hogy három hónappal korábban létrejött munkaviszonya a próbaidő leteltével megszűnik, ami Simon Gábor szerint méltánytalan. A módosítás kapcsán hangsúlyozta: mivel a munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, és az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni, ebből az elvből kiindulva az is jogosan elvárható, hogy a megszüntetés is csak írásban történjen.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem megfelelő eszköz egyedi jogviták kezelésére. Hozzáfűzte: azokat a jognyilatkozatokat - beleértve a munkaszerződést is - amelyeket az Mt. szerint írásba kell foglalni, megszüntetni is csak írásban lehet. Az írásbeliség tekintetében megengedi az elektromos dokumentumban való írása foglalást is, és indokolatlan, hogy az írásbeliséget a papírra korlátozzák. Kardkovács Kolos kiemelte, hogy az Mt. koherens a jognyilatkozat tekintetében, ezért nem támogatják a módosítást.