Hetven éve, 1943. január 7-én halt meg Nikola Tesla, a XX. század első igazi „őrült tudósa”. Ő találta fel a váltóáramot, de halálsugarakkal, időutazással és az emberi agy emlékeinek kutatásával is foglalkozott.

A különc és sok legenda hősévé vált feltaláló összesen 121 szabadalmat jelentett be. Tesla 1856. július 10-én született, a horvátországi Smiljanban, szerb szülőktől. A grazi és a prágai műegyetemen tanult, s már ekkor foglalkozott a váltóáram hasznosításának gondolatával. Egyetemi tanulmányait apja halála után félbe kellett szakítania. Így került Budapestre, ahol Puskás Tivadar alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél. Egy évvel később Tesla, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Puskás Tivadar által írt, Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Alkalmazta is Edison, akivel egész életén át tartó harca közismert.

Időutazás elméletben

A titkos laboratóriumban dolgozó Tesla alakja köré legendák szövődtek, amiket maga is táplált. Állítása szerint földön kívüliek jeleit fogta és kidolgozta az időutazás elméletét, de a tudományos világ kinevette. Azt is ő állította, hogy feltalálta az üzemanyag nélküli motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel, ám találmányát sosem mutatta be. Összeesküvés-elméletek szerint azért titkolta, mert tartott az olajcégek bosszújától.

Nikola Tesla már száz évvel ezelőtt megjósolta az okostelefonok elterjedését. A hordozható, üzenetek továbbítására is alkalmas eszközt Tesla a Popular Mechanics magazin egy 1909-es számában ismertette. A feltaláló ezeket a készülékeket vezeték nélküli elektromos energiával táplálta volna.

Bár számos kitüntetést kapott, élete nagy csalódása maradt, hogy a Nobel-díjat nem ítélték neki. Felmerült ugyan 1912-ben, hogy Edisonnal megosztva veheti át, de Tesla felháborodva utasította vissza, hogy vetélytársával akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A díjat akkor a mindkettejüknél jelentéktelenebb svéd Gustaf Dalén vehette át.

Nőuralom a Földön

Tesla több nyelven, így szer-bül, magyarul, csehül, angolul, franciául, németül, olaszul és latinul beszélt folyékonyan. Egész életében kényszerbetegségek gyötörték, több különös fóbiától és kényszerképzettől szenvedett: életét a hármas szám bűvöletében élte le, megszállottan rajongott a gyöngy fülbevalókért és tisztaságmániás volt. Nem szerette a kerek tárgyakat és irtózott mások hajának megérintésétől. Ha valami nem tetszett neki, kegyetlenül kifejezte ellenszenvét: lenézte a túlsúlyos embereket, és keményen kritizálta azt is, ha valaki nem öltözött divatosan.

Ha sétált, számolta a lépteit, étkezés közben mindig megbecsülte az elfogyasztott étel térfogatát. Megszállottan rajongott a galambokért, a feljegyzések szerint különleges magokat rendelt, és azzal etette őket a Central Parkban, néha a hotelszobájába is magával vitt párat. Legjobb barátjának Mark Twaint tartotta, akivel igen sok időt töltöttek együtt, élete vége felé azonban kapcsolatuk megromlott, és ezért a halálsugarakkal is rajta akart kísérletezni. Sosem nősült meg, mondván, az önmegtartóztatás jobban segíti őt tudományos kísérleteiben. Sok nő próbálta felhívni magára a figyelmét, ám sikertelenül. Pedig a szerb ­gé­niusznak meggyőződése volt, hogy a jövőben a nők – a méhkirálynőkhöz hasonlóan – uralkodnak majd a világon.

Energia az űrből

Tesla elsőként épített vezeték nélküli rádió-adótornyot New Yorkban a német Telefunken céggel együtt, amelyet azonban 1917-ben az amerikai kormány lebontatott, mert attól féltek, hogy a németek hírszerzésre használhatják. Már jóval Marconi előtt, elsőként továbbított rádióhullámokat, de nem őt tartjuk a rádió atyjának, pedig 1943-ban a legfelsőbb bíróság az ő szabadalmát erősítette meg Marconiéval szemben.

Megpróbált antigravitációs léghajót építeni, és a fényt kutatva időutazással is foglalkozott. Rengeteg elméleti munkát fektetett a Tesla-repülőbe, amely egy ionnal hajtott gép lett volna. Kifejlesztett egy módszert, amellyel energiát lehet nyerni az űrből, és azt mondta, egy nap mindenki ezt az energiát akarja majd megszerezni. Terveket készített az óceánok megvilágítására, és hatalmas gyűrűt akart építeni a Föld köré, amely lehetővé tette volna, hogy egy nap alatt megkerüljük bolygónkat.

Tesla 1899-ben Colorado Springsben folytatott kísérleteket a drót nélküli energiaátvitellel. Berendezéseivel több száz­ezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amellyel képes volt mesterséges villámok előállítására is. Rájött, hogy a villámlás mellékjelenségeként alacsony frekvenciájú rádióhullámok kerülnek kisugárzásra, amelyek akadálytalanul képesek behatolni a földfelszínbe is. Ezzel a felfedezésével megtalálta azt a frekvenciát, amellyel a Föld elektromágnesesen rezonál. Negyven kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett kétszáz villanyizzót.

Rejtélyes fegyver

Tesla munkáját akkoriban nem támogatta a tudományos köz­élet, és mivel felfedezéseinek gazdasági hasznát sem látták, munkájához nem talált szponzorokat, így az félbeszakadt. Élete végén kifejlesztette az úgynevezett Nikola Tesla halálsugarat, amelynek megismertetéséhez sajtókonferenciát is összehívott. Azt állította, olyan hatalmas energiával rendelkezik, hogy kétszáz mérföldről is képes elpusztítani tízezer repülőt és a hadseregeket.

Ez a fejlesztés adta az alapot a későbbi csillagháborús tervekhez, vagyis egy műholdas védelmi rendszer kiépítéséhez. A halálsugár a mai elképzelések szerint részecske-vagy plazmafegyver lett volna, biztosat azonban senki sem tud róla. Legutóbb a múlt század kilencvenes éveiben Milosevics szerb diktátor terjesztette el, hogy Tesla csodafegyverét bevetve nyeri meg a délszláv háborút. A zseni 1922-tõl már nem adott be új szabadalmat. Anyagi helyzete erősen megrendült, egy olcsó szállodában kellett laknia.

Titkosított hagyaték

Nikola Tesla 1943-ban, 86 éves korában egyedül, szegénységben és teljesen eladósodva halt meg New York-i hotelszobájában. Halála után minden kutatási anyagát szigorúan titkosnak minősítette és lefoglalta az FBI. A Szövetségi Nyomozó Iroda életének minden lehetséges helyszínét átkutatta, leginkább a halálsugár prototípusára lettek volna kíváncsiak. Egyesek szerint a Hoover vezette szervezet nyolcvan teherautónyi iratanyagot és tárgyat gyűjtött össze, és szállított ismeretlen helyre.

Később néhány anyag visszakerült a családhoz, néhány pedig örökre eltűnt. Utolsó lakhelyén, a 3327-es hotelszobában ma is sok látogató megfordul, hogy ihletet merítsen. Hozzáférhető vázlatait napjainkban is sokan tanulmányozzák. A felfedezőt New Yorkban hamvasztották el, de 1957-ben urnáját Belgrádba vitték. Jegyzetei és modelljei ma a róla elnevezett múzeumban tekinthetők meg. Alakját a Tökéletes trükk című filmben David Bowie keltette életre.