Mintegy ötezren gyűltek össze péntek este Kolozsvár főterén az Amaryllis társaság hívására, hogy lampionokat eresszenek az égbe Mátyás király születésének 570. évfordulója alkalmából. 

A szervezők várakozását messze túlmúlta a 21. alkalommal megszervezett Mátyás-napok nyitórendezvényének népszerűsége. A közösségi oldalakon meghirdetett felhívásra összegyűlt tömeg zsúfolásig megtöltötte Kolozsvár főterét. A kiosztott 570 lámpás majdnem egyszerre emelkedett a magasba, és percekig beragyogta az eget a város fölött.

A lámpáseregetés után a Bánffy-palotában a bukaresti Trei Parale régizenei együttes koncertjével kezdődött a Mátyás-napok kulturális rendezvényeinek sora.  Macalik Arnold, a társaság elnöke korábban elmondta: a vasárnapig tartó rendezvények központi témája idén a mese lesz, és arra törekednek, hogy Kolozsvár román ajkú közösségét is bevonják az ünneplésbe.

"Hiszem azt, hogy valamennyi kolozsvári büszke lehet a város talán legnagyobb szülöttére" - mondta el Macalik Arnold.
Szombat délelőtt a gyerekeket várták Mátyás szülőházába zenés, rajzos foglalkozásra. A gyerekek egy Mátyás királyról szóló meséhez készítehettek rajzokat, festményeket. A helyben születő könyvet a "szerzők" mindegyike megkapta. Este pszichológus, néprajzkutató és helytörténész vitaindítói után kötetlen beszélgetést tartottak a mesékről. A rendezvénysorozat vasárnap a kolozsmonostori Kálvária templomban fejeződik be, ahol a déli harangszó emlékezetére mondott misét zenei előadás követi.


Mátyás király élete

Mátyás király 1443.február 23-án született Kolozsváron. Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére,anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen) király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. Mátyást 6 éves koráig anyja és dajkája nevelte, majd utána tanítók tanították. Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára.

Bátyja, Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került, aki akkor V. László foglya volt. Szilágyi Mihály támadásai következtében zürzavartámadt az országban, s a király hatalma és népszerűsége egyre csökkent. Szilágyi Bécsbe, majd Prágába vonult, s túszként magával vitte Hunyadi Mátyást is. V. László bosszút esküdött, de ő váratlanul meghalt. Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba Vitéz János vezetésével, hogy Budára kísérje az addig raboskodó Mátyást. Az előre kialkudott váltságdíj kifizetése után a díszescsapat Esztergomnál kelt át a Duna jegén, majd 1458. február 15-én érkezett a fővárosba. 1458. január 24-én, Budán, a Duna jegén a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt 5 évre kormányzóvá nevezték ki. 1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát.



Mátyás 1464. március 29-én, Székesfehérváron koronáztatta meg magát. Mátyás uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül. Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott. Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincad vámot. Mátyás évi bevétele 500 ezer és 700 ezer Forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól. Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett.

A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovas katona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt. Mátyás –apjával ellentétben– nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban elfoglalta Jajca várát.



Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt; a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva. Felismerte, hogy a törökök ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, amihez a Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amihez császárrá kellett választatnia magát.

Sikeres csehországi hadjáratát követően Brünnben, 1469. május 13-án cseh ellenkirállyá koronáztatta magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz. Mátyás Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül. Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott.



Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse.1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt.