Az Európai Űrügynökség bejelentette, 2013-ban három fő célja van: elrepülést végezni a marsi Phobosz hold mellett, belekóstolni a Vénusz atmoszférájába, és létrehozni a Vörös Bolygó átfogó víztérképét.
Az űrügynökség (ESA) júniusban publikálja majd a Mars teljes felszínét felölelő térképet, amely a vizet tartalmazó hidrátösszetevők lelőhelyét részletezi a Mars Express szonda megfigyelései alapján.
Jean-Jacques Dordain, az űrügynökség vezetője január 24-én Párizsban elmondta, a Mars minerológiai térképét készítik el a Mars Express adatai alapján. „Leginkább a hidrátok érdekelnek minket, mivel értékes információkkal szolgálhatnak a víz történetéről a Mars felszínén.”
A Mars Express is rendkívül közeli elrepülésre készül a Phobosznál, a Vörös Bolygó két apró holdja egyikénél. A bolygó körül keringő szonda pályáját úgy módosítják majd, hogy mindösszesen 58 kilométeres távolságban repüljön el a Phoboszbnál. Ez jóval közelebbi 2011-es elrepülésénél, amikor is 100 kilométerre közelítette meg az égitestet.
„Az 58 kilométeres magasság egyedülálló adatokat nyújt majd a Phoboszról” – mondta Dordain hozzátéve, hogy a holdat jelentős figyelem övezi, főleg orosz részről. Oroszország 2011 novemberében lőtte fel Phobosz-Grunt szondáját azzal a céllal, hogy mintát hozzon haza az objektumról. A szonda azonban nem tudta elhagyni a földi pályát, végül 2012 januárjában a Csendes-óceánba zuhant.
Az orosz kutatók érdeklődése a Phobosz iránt 1959-re tekint vissza, amikor az ukrán születésű szovjet asztrofizikus, Joszif Szamuilovics Sklovszkij írt egy tanulmányt, ami azt sugallta, a hold orbitális pályája üreges égitestre utal, ennélfogva mesterséges űrhajó is lehet.
Az ESA azért érdeklődik a Phobosz iránt, hogy több információt szerezzen a későbbi mintavételi missziókhoz, a hidráttérkép pedig segíthet kikövezni az utat a hasonló marsi erőfeszítésekhez – mondja Dordain. „Ez azt jelenti, elkezdhetjük keresni a landolási helyszíneket az ExoMars-missziónak.” Az ExoMars nem mintavisszahozatali küldetés, viszont a marsi életre keres majd bizonyítékot.
Az ExoMars keringő és landoló egységét 2016-ban küldik fel, 2018-ban pedig egy robot követi őket. Míg az ExoMarsot eredetileg csak ESA-missziónak szánták, a NASA jelentős részt vállalt belőle, szerepe viszont tavaly költségvetési problémák miatt a fedélzeti elektronika fejlesztésére zsugorodott. Az ESA legfőbb partnere jelenleg az orosz űrügynökség (Roszkozmosz).
Dordain azt is felfedte, szeretnének többet kideríteni a levegőfékezés néven ismert manőverről, ezért a Venus Express szondát alacsonyabb pályára küldik a Föld forró „testvérbolygója” körül. A levegőfékezés során a bolygó atmoszféráját, nem pedig a hajtóműveket használják a szonda lefékezéséhez a pályára állás során. A manőver üzemanyagot takaríthat meg, így könnyebbé teheti a szondákat és olcsóbbá felbocsátásukat. A 2006 áprilisa óta pályán lévő Venus Express célja a bolygó atmoszférájának és felszínének tanulmányozása. Megfigyelései arra utalnak, hogy a Vénuszon lehetnek még aktív vulkánok.
Dordain tájékoztatója a tagállamok űrminisztereinek 2012 novemberi ülését követte. Ennek során hagyták jóvá az ESA megnövelt büdzséjét, ami 4,2 milliárd eurót garantál 2013-ra. Szintén eme ülésen fogadták el a NASA Orion űrkapszulája szervizmoduljának fejlesztését. Dordain felfedte, hogy a modul 2017-ben repül majd és 450 millió eurót kóstál.
Jean-Jacques Dordain, az űrügynökség vezetője január 24-én Párizsban elmondta, a Mars minerológiai térképét készítik el a Mars Express adatai alapján. „Leginkább a hidrátok érdekelnek minket, mivel értékes információkkal szolgálhatnak a víz történetéről a Mars felszínén.”
A Mars Express is rendkívül közeli elrepülésre készül a Phobosznál, a Vörös Bolygó két apró holdja egyikénél. A bolygó körül keringő szonda pályáját úgy módosítják majd, hogy mindösszesen 58 kilométeres távolságban repüljön el a Phoboszbnál. Ez jóval közelebbi 2011-es elrepülésénél, amikor is 100 kilométerre közelítette meg az égitestet.
„Az 58 kilométeres magasság egyedülálló adatokat nyújt majd a Phoboszról” – mondta Dordain hozzátéve, hogy a holdat jelentős figyelem övezi, főleg orosz részről. Oroszország 2011 novemberében lőtte fel Phobosz-Grunt szondáját azzal a céllal, hogy mintát hozzon haza az objektumról. A szonda azonban nem tudta elhagyni a földi pályát, végül 2012 januárjában a Csendes-óceánba zuhant.
Az orosz kutatók érdeklődése a Phobosz iránt 1959-re tekint vissza, amikor az ukrán születésű szovjet asztrofizikus, Joszif Szamuilovics Sklovszkij írt egy tanulmányt, ami azt sugallta, a hold orbitális pályája üreges égitestre utal, ennélfogva mesterséges űrhajó is lehet.
Az ESA azért érdeklődik a Phobosz iránt, hogy több információt szerezzen a későbbi mintavételi missziókhoz, a hidráttérkép pedig segíthet kikövezni az utat a hasonló marsi erőfeszítésekhez – mondja Dordain. „Ez azt jelenti, elkezdhetjük keresni a landolási helyszíneket az ExoMars-missziónak.” Az ExoMars nem mintavisszahozatali küldetés, viszont a marsi életre keres majd bizonyítékot.
Az ExoMars keringő és landoló egységét 2016-ban küldik fel, 2018-ban pedig egy robot követi őket. Míg az ExoMarsot eredetileg csak ESA-missziónak szánták, a NASA jelentős részt vállalt belőle, szerepe viszont tavaly költségvetési problémák miatt a fedélzeti elektronika fejlesztésére zsugorodott. Az ESA legfőbb partnere jelenleg az orosz űrügynökség (Roszkozmosz).
Dordain azt is felfedte, szeretnének többet kideríteni a levegőfékezés néven ismert manőverről, ezért a Venus Express szondát alacsonyabb pályára küldik a Föld forró „testvérbolygója” körül. A levegőfékezés során a bolygó atmoszféráját, nem pedig a hajtóműveket használják a szonda lefékezéséhez a pályára állás során. A manőver üzemanyagot takaríthat meg, így könnyebbé teheti a szondákat és olcsóbbá felbocsátásukat. A 2006 áprilisa óta pályán lévő Venus Express célja a bolygó atmoszférájának és felszínének tanulmányozása. Megfigyelései arra utalnak, hogy a Vénuszon lehetnek még aktív vulkánok.
Dordain tájékoztatója a tagállamok űrminisztereinek 2012 novemberi ülését követte. Ennek során hagyták jóvá az ESA megnövelt büdzséjét, ami 4,2 milliárd eurót garantál 2013-ra. Szintén eme ülésen fogadták el a NASA Orion űrkapszulája szervizmoduljának fejlesztését. Dordain felfedte, hogy a modul 2017-ben repül majd és 450 millió eurót kóstál.
0 Megjegyzések