Friedrich Dürrenmatt A nagy Romulus című művét viszi színre Szabó K. István rendezésében a nagyváradi Szigligeti Színház. A bemutatót pénteken tartják.
MTI - Az előadásról Szabó K. István, az erdélyi színház művészeti igazgatója az MTI-nek elmondta: a darab kulcskérdése az, hogy a rendező miként ábrázolja a germánokat, akik elfoglalják a Nyugat-Római Birodalmat.
A rendező emlékeztetett arra, hogy a szerző, amikor megírta a darabot, egyértelműen a hitleri Harmadik Birodalom eljövetelére utalt. Szabó K. István olyan germán eljövetelt próbált megfogalmazni az előadásban, amely "az emberit, a természetest" váltja le.
Hangsúlyozta, hogy a darab korszakváltásról szól, ezért az előadásnak óhatatlanul föl kell tennie azt a kérdést, hogy kik a germánok, kik váltják le azt a világot, amely már hosszú ideje háborúzik, gazdasági és morális csődben van.
A rendező emlékeztetett arra, hogy Dürrenmatt pojácának nevezte Romulust, a Nyugat-Római Birodalom utolsó császárát, aki ugyanakkor bölcs ember is, hiszen felismeri: veszni kell hagyni azt, ami már el van veszve. "Olyan végjáték ez, amely nem csak egy birodalom bukásáról szól, hanem egy kiöregedett, elbizonytalanodott társadalom válságáról, Európa társadalmának válságáról" - mondta.
Az előadás címszerepét Szélyes Ferenc Jászai-díjas színész alakítja, aki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Rajta kívül fellép szinte a teljes nagyváradi társulat. Az előadás díszletét, valamint a jelmezeket Florina Bellinda Vasilatos tervezte, a zenéjét Horváth Károly szerezte.
A nagy Romulus a debreceni Csokonai Színházzal folytatott bérletcsereprogram része, így áprilisban a debreceni közönség is láthatja az előadást.
MTI - Az előadásról Szabó K. István, az erdélyi színház művészeti igazgatója az MTI-nek elmondta: a darab kulcskérdése az, hogy a rendező miként ábrázolja a germánokat, akik elfoglalják a Nyugat-Római Birodalmat.
A rendező emlékeztetett arra, hogy a szerző, amikor megírta a darabot, egyértelműen a hitleri Harmadik Birodalom eljövetelére utalt. Szabó K. István olyan germán eljövetelt próbált megfogalmazni az előadásban, amely "az emberit, a természetest" váltja le.
Hangsúlyozta, hogy a darab korszakváltásról szól, ezért az előadásnak óhatatlanul föl kell tennie azt a kérdést, hogy kik a germánok, kik váltják le azt a világot, amely már hosszú ideje háborúzik, gazdasági és morális csődben van.
A rendező emlékeztetett arra, hogy Dürrenmatt pojácának nevezte Romulust, a Nyugat-Római Birodalom utolsó császárát, aki ugyanakkor bölcs ember is, hiszen felismeri: veszni kell hagyni azt, ami már el van veszve. "Olyan végjáték ez, amely nem csak egy birodalom bukásáról szól, hanem egy kiöregedett, elbizonytalanodott társadalom válságáról, Európa társadalmának válságáról" - mondta.
Az előadás címszerepét Szélyes Ferenc Jászai-díjas színész alakítja, aki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Rajta kívül fellép szinte a teljes nagyváradi társulat. Az előadás díszletét, valamint a jelmezeket Florina Bellinda Vasilatos tervezte, a zenéjét Horváth Károly szerezte.
A nagy Romulus a debreceni Csokonai Színházzal folytatott bérletcsereprogram része, így áprilisban a debreceni közönség is láthatja az előadást.
0 Megjegyzések