Újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a monetáris tanács. A negyed százalékpontos csökkentés egybevág az elemzők többségének várakozásával, bár elemzők egy része nem zárta ki azt sem, hogy a gyengülő forintárfolyam miatt szüneteltetik a monetáris lazítást.
Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,0 százalékról, hat egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt 5,50 százalékra. A korábbi kamatdöntő üléseken a tanács külsős tagjai 4:3 arányban leszavazták az MNB elnökét és két alelnökét. Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban 2010 április-november között, amikor 5,25 százalék volt. A tanácsnak valószínűleg ez volt az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére, Simor András megbízatása ugyanis március 3-án lejár.
Az ülésről kiadott közleményében a monetáris tanács azzal indokolta a 25 bázispontos kamatcsökkentésről hozott döntését, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége a az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát, ami lehetővé tette a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésének lehetőségére utalva a monetáris tanács leszögezi, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok.
A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - olvasható a közleményben.
A tanács megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat a növekedés, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.
A tanács elemzést bocsátott közre az inflációs cél tavalyi teljesüléséről, amelyben megállapította, hogy az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá. Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. A tanács megerősítette, hogy a tavalyi folyamatok alapján a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából, és megállapította, hogy 2012 során az inflációs cél nem teljesült.
Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, de a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így a múlt évben a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.
A költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott - összegezte a monetáris tanács.
Elemzők: a monetáris tanács nem ijedt meg a gyenge forinttól
Nem ijedt meg a forint egyre gyengülő árfolyamától keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács - értékelték piaci elemzők a jegybank újabb kamatcsökkentését. Az MNB Monetáris Tanácsa kedden a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, s ennél alacsonyabban csak 2010 április-november között állt, amikor 5,25 százalék volt.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna".
A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak - tette hozzá.
Bebesy Dániel úgy fogalmazott: a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével - tette hozzá.
A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték a nyugodt piaci hangulatot tükröz.
Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul. A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.
Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos.
Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama - véli a közgazdász.
Az ülésről kiadott közleményében a monetáris tanács azzal indokolta a 25 bázispontos kamatcsökkentésről hozott döntését, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége a az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát, ami lehetővé tette a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésének lehetőségére utalva a monetáris tanács leszögezi, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok.
A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - olvasható a közleményben.
A tanács megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat a növekedés, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.
A tanács elemzést bocsátott közre az inflációs cél tavalyi teljesüléséről, amelyben megállapította, hogy az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá. Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. A tanács megerősítette, hogy a tavalyi folyamatok alapján a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából, és megállapította, hogy 2012 során az inflációs cél nem teljesült.
Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, de a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így a múlt évben a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.
A költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott - összegezte a monetáris tanács.
Elemzők: a monetáris tanács nem ijedt meg a gyenge forinttól
Nem ijedt meg a forint egyre gyengülő árfolyamától keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács - értékelték piaci elemzők a jegybank újabb kamatcsökkentését. Az MNB Monetáris Tanácsa kedden a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, s ennél alacsonyabban csak 2010 április-november között állt, amikor 5,25 százalék volt.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna".
A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak - tette hozzá.
Bebesy Dániel úgy fogalmazott: a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével - tette hozzá.
A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték a nyugodt piaci hangulatot tükröz.
Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul. A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.
Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos.
Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama - véli a közgazdász.
0 Megjegyzések