A tábornokper csütörtöki tárgyalásán az ügyészség tizenkét vádlott esetében rendfokozatvesztéssel járó fegyház-, illetve pénzbüntetés, valamint közügyektől való eltiltás, további négy vádlott esetében pedig felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés és lefokozás kiszabását indítványozta a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának.
MTI - Egy vádlott nem jelent meg, ezért az ő tárgyalását elkülönítették. A Budapesti Katonai Ügyészség tizenhét ember, köztük három dandártábornok, hat ezredes és két alezredes ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
(A vádat azóta - a szervezeti átalakulás során megszűnt Budapesti Katonai Ügyészség jogutódjaként - a Központi Nyomozó Főügyészség képviseli.) Az ügyészség szerint a vádlottak - a Honvédelmi Minisztérium (HM) intézményeinek vezetői és alkalmazottjai - 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől.
A vádirat szerint a három dandártábornok - L. I. A. első-, H. A. negyed- és O. J. tizenhatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének - ezek a Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatósága, a védelemgazdasági főosztály, valamint a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság (2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal) - különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik nyújtott megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A büntetőügy tárgyalása tavaly január 30-án kezdődött a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. A per újabb, háromnapos tárgyalássorozata szerdán igazságügyi szakértők meghallgatásával kezdődött, majd a Központi Nyomozó Főügyészséget képviselő ügyész perbeszédével folytatódott.
Az ügyészség a büntetések indítványozásánál enyhítő körülményként vette figyelembe, ha a vádlott beismerte a tettét, valamint ha gyermekekről kell gondoskodnia, a két érintett polgári személynél pedig a büntetlen előéletet. Súlyosbító körülménynek számított a halmazati, illetve folytatólagos elkövetés, továbbá, hogy kiemelten hosszú időszakon keresztül követték el a bűncselekményeket.
A megjelent vádlottak többségét - két kivétellel - különböző mértékű vagyonelkobzással sújtaná az ügyészség, a legnagyobb pénzbüntetést a tizenhetedrendű vádlottra (58 millió 290 ezer forintot) és az elsőrendű vádlottra (52 millió 960 ezer forint) javasolt kiszabni.
A védők perbeszédeinek megkezdése előtt a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Tüske Gábor ügyvéd kezdeményezte, hogy vagyonelkobzás helyett a minisztérium polgári jogi igényt terjeszthessen elő a keletkezett kár megtérítésére, hiszen a befolyó összeg pótolhatná a tárca költségvetésében keletkezett hiányt.
Az elsőrendű vádlott védője, Zamecsnik Péter csaknem négyórás beszédében koncepciósnak és vérlázítónak nevezte az ügyben lefolytatott eljárást. Egyebek között pontatlannak nevezte a vádiratot, vitatta a tanúvallomások több pontját, és hosszasan sorolta, mi mindent tart eljárásjogi hibának, eljárási törvényszegésnek.
Többször megjegyezte, hogy "ebben az országban az ügyészség azt csinál, amit akar, semmiféle kontrollja nincs", és kérte a bíróságot, hogy "billentse helyre Iustitia mérlegének nyelvét". Perbeszéde végén védence felmentését kérte mint "az egyetlen tisztességes és lehetséges döntést", mivel bűnössége százszázalékos bizonyossággal nem állapítható meg. A per pénteken további perbeszédekkel folytatódik, majd február 12-én és 13-én, két újabb tárgyalási nap után, ha sikerül a tárgyalást lezárni, február 25-re tervezi a bíró az ítélethozatalt.
MTI - Egy vádlott nem jelent meg, ezért az ő tárgyalását elkülönítették. A Budapesti Katonai Ügyészség tizenhét ember, köztük három dandártábornok, hat ezredes és két alezredes ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
(A vádat azóta - a szervezeti átalakulás során megszűnt Budapesti Katonai Ügyészség jogutódjaként - a Központi Nyomozó Főügyészség képviseli.) Az ügyészség szerint a vádlottak - a Honvédelmi Minisztérium (HM) intézményeinek vezetői és alkalmazottjai - 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől.
A vádirat szerint a három dandártábornok - L. I. A. első-, H. A. negyed- és O. J. tizenhatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének - ezek a Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatósága, a védelemgazdasági főosztály, valamint a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság (2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal) - különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik nyújtott megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A büntetőügy tárgyalása tavaly január 30-án kezdődött a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. A per újabb, háromnapos tárgyalássorozata szerdán igazságügyi szakértők meghallgatásával kezdődött, majd a Központi Nyomozó Főügyészséget képviselő ügyész perbeszédével folytatódott.
Az ügyészség a büntetések indítványozásánál enyhítő körülményként vette figyelembe, ha a vádlott beismerte a tettét, valamint ha gyermekekről kell gondoskodnia, a két érintett polgári személynél pedig a büntetlen előéletet. Súlyosbító körülménynek számított a halmazati, illetve folytatólagos elkövetés, továbbá, hogy kiemelten hosszú időszakon keresztül követték el a bűncselekményeket.
A megjelent vádlottak többségét - két kivétellel - különböző mértékű vagyonelkobzással sújtaná az ügyészség, a legnagyobb pénzbüntetést a tizenhetedrendű vádlottra (58 millió 290 ezer forintot) és az elsőrendű vádlottra (52 millió 960 ezer forint) javasolt kiszabni.
A védők perbeszédeinek megkezdése előtt a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Tüske Gábor ügyvéd kezdeményezte, hogy vagyonelkobzás helyett a minisztérium polgári jogi igényt terjeszthessen elő a keletkezett kár megtérítésére, hiszen a befolyó összeg pótolhatná a tárca költségvetésében keletkezett hiányt.
Az elsőrendű vádlott védője, Zamecsnik Péter csaknem négyórás beszédében koncepciósnak és vérlázítónak nevezte az ügyben lefolytatott eljárást. Egyebek között pontatlannak nevezte a vádiratot, vitatta a tanúvallomások több pontját, és hosszasan sorolta, mi mindent tart eljárásjogi hibának, eljárási törvényszegésnek.
Többször megjegyezte, hogy "ebben az országban az ügyészség azt csinál, amit akar, semmiféle kontrollja nincs", és kérte a bíróságot, hogy "billentse helyre Iustitia mérlegének nyelvét". Perbeszéde végén védence felmentését kérte mint "az egyetlen tisztességes és lehetséges döntést", mivel bűnössége százszázalékos bizonyossággal nem állapítható meg. A per pénteken további perbeszédekkel folytatódik, majd február 12-én és 13-én, két újabb tárgyalási nap után, ha sikerül a tárgyalást lezárni, február 25-re tervezi a bíró az ítélethozatalt.
0 Megjegyzések