Újabb példa arra, hogy ne higyjünk teljes mértékben annak, amit a GPS képernyőjén látunk. Az emberi butaság viszont nem ismer határokat.
Egy hatvanhét éves belga nő, Sabine Moreau egy barátjáért indult az egyik brüsszeli vasúti pályaudvarra, amely mindössze 150 kilométerre volt tőle. Tízszer messzebbre jutott, Zágrábnál kapott észbe.
A GPS ahelyett, hogy északra küldte volna, a déli irányt jelölte meg az útvonal tervezésekor. Sajnos a rendszer hibája nem volt elegendő, némi emberi butaság is kellett ahhoz, hogy a nő ne vegye észre, hogy az alig két órás út két napon át tart. Sabine kétszer állt meg tankolni, egyszer aludt néhány órát az út mellett, sőt, egy apró közlekedési balesetben is részt vett.
A nő így vallott az élményeiről: "Kissé zaklatott voltam, csak vezettem és vezettem. Láttam mindenféle jelzőtáblát, előbb francia nyelvűeket, majd németet és végül horvátot, de én csak vezettem tovább, mivel megzavarodtam. Végül Zágrábban kötöttem ki, akkor ébredtem csak rá, hogy nem vagyok már Belgiumban."
A GPS ahelyett, hogy északra küldte volna, a déli irányt jelölte meg az útvonal tervezésekor. Sajnos a rendszer hibája nem volt elegendő, némi emberi butaság is kellett ahhoz, hogy a nő ne vegye észre, hogy az alig két órás út két napon át tart. Sabine kétszer állt meg tankolni, egyszer aludt néhány órát az út mellett, sőt, egy apró közlekedési balesetben is részt vett.
A nő így vallott az élményeiről: "Kissé zaklatott voltam, csak vezettem és vezettem. Láttam mindenféle jelzőtáblát, előbb francia nyelvűeket, majd németet és végül horvátot, de én csak vezettem tovább, mivel megzavarodtam. Végül Zágrábban kötöttem ki, akkor ébredtem csak rá, hogy nem vagyok már Belgiumban."
0 Megjegyzések