Egy genetikai vizsgálat szerint Ausztráliába mintegy 4000 évvel ezelőtt indiai betelepülők érkeztek.
Korábban úgy hitték, hogy a kontinens nagyrészt elszigetelt volt az első emberek 40 ezer évvel ezelőtti érkezése után egészen az európaiak 1800-as évekbeli letelepedéséig. Azonban az ausztráliai őslakosok DNS-e felfedte, hogy a köztes időszakban indiaiak érkeztek a kontinensre. A kutatók úgy hiszik, ezek a betelepülők vihették be a dingót is Ausztráliába.
A PNAS folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy a fosszilis adatok azt sugallják, a vadkutyák körülbelül ugyanekkor érkeztek meg a kontinensre. Azt is megjegyzik, hogy az indiaiak kőeszközöket is – mikrolit – magukkal vihettek új otthonukba.
„Hosszú ideig azt feltételeztük, hogy a kezdeti kolonizáció után Ausztrália nagyrészt elszigetelődött, mivel nem találtunk sok bizonyítékot a külvilággal való további kapcsolatra” – mondja Mark Stoneking, a Max Planck Intézet evolúciós antropológiai részlegének professzora.
Az ausztrál populáció eredetének tanulmányozásához a csapat az őslakosok genetikai anyagát új-guineai, délkelet-ázsiai és indiai emberekével hasonlította össze. A DNS-szekvencián belül a speciális helyek – úgynevezett genetikai markerek – vizsgálatával a kutatók nyomon tudták követni a géneket, hogy kiderítsék, ki kivel áll közeli rokonságban.
Kiderült, hogy 35–45 ezer évre visszatekintő ősi genetikai kapcsolat van az új-guineaiak és az ausztrálok között. Akkoriban Ausztrália és Új-Guinea egyetlen földtömeg volt – Szahul -, és ez az időszak egybeesik ama periódussal, amikor megérkeztek ide az első emberek.
A kutatók azonban jelentős génáramlást figyeltek meg India és Ausztrália között is. Stoneking szerint a nagy mennyiségű genetikai marker vizsgálatával egyértelmű jeleket találtak arra nézve, hogy valamikor 4-5 ezer évvel ezelőtt kapcsolat volt India és Ausztrália között. Elmondása szerint a genetikai adatok nem határozzák meg azt az útvonalat, melyen az indiaiak elérték a kontinenst, de bizonyítékot nyújtanak arra, hogy Ausztrália nem volt olyannyira elszigetelt, mint ahogy korábban feltételezték.
A kutatók kövületeket és más régészeti leleteket is átvizsgáltak eme periódusból. Elmondásuk szerint az eszközkészítést érintő változások és az új állatok valószínűleg szintén az új telepeseknek köszönhetőek.
A PNAS folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy a fosszilis adatok azt sugallják, a vadkutyák körülbelül ugyanekkor érkeztek meg a kontinensre. Azt is megjegyzik, hogy az indiaiak kőeszközöket is – mikrolit – magukkal vihettek új otthonukba.
„Hosszú ideig azt feltételeztük, hogy a kezdeti kolonizáció után Ausztrália nagyrészt elszigetelődött, mivel nem találtunk sok bizonyítékot a külvilággal való további kapcsolatra” – mondja Mark Stoneking, a Max Planck Intézet evolúciós antropológiai részlegének professzora.
Az ausztrál populáció eredetének tanulmányozásához a csapat az őslakosok genetikai anyagát új-guineai, délkelet-ázsiai és indiai emberekével hasonlította össze. A DNS-szekvencián belül a speciális helyek – úgynevezett genetikai markerek – vizsgálatával a kutatók nyomon tudták követni a géneket, hogy kiderítsék, ki kivel áll közeli rokonságban.
Kiderült, hogy 35–45 ezer évre visszatekintő ősi genetikai kapcsolat van az új-guineaiak és az ausztrálok között. Akkoriban Ausztrália és Új-Guinea egyetlen földtömeg volt – Szahul -, és ez az időszak egybeesik ama periódussal, amikor megérkeztek ide az első emberek.
A kutatók azonban jelentős génáramlást figyeltek meg India és Ausztrália között is. Stoneking szerint a nagy mennyiségű genetikai marker vizsgálatával egyértelmű jeleket találtak arra nézve, hogy valamikor 4-5 ezer évvel ezelőtt kapcsolat volt India és Ausztrália között. Elmondása szerint a genetikai adatok nem határozzák meg azt az útvonalat, melyen az indiaiak elérték a kontinenst, de bizonyítékot nyújtanak arra, hogy Ausztrália nem volt olyannyira elszigetelt, mint ahogy korábban feltételezték.
A kutatók kövületeket és más régészeti leleteket is átvizsgáltak eme periódusból. Elmondásuk szerint az eszközkészítést érintő változások és az új állatok valószínűleg szintén az új telepeseknek köszönhetőek.