Bocsánatot kért a határon túli magyaroktól a 2004. december 5-i népszavazásra adott baloldali reakcióért Mesterházy Attila. Az MSZP-elnök majdnem ugyanazokkal a szavakkal fejezte ki sajnálatát, ahogyan Bajnai Gordon egykori miniszterelnök szokott megnyilvánulni a kettős állampolgárság ügyében. Kolozsváron csendőrök biztosították a fórum helyszínét, akik megakadályozták tüntetők bejutását.
 |
| Mesterházyék plakátja, amit ma is előszeretettel osztogatnak a szocik. |
Kolozsvári kihelyezett ülésén fogadta el nemzetpolitikai programját a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége. Az MSZP nemzetpolitikájának alapelvei között szerepel, hogy nem akarják exportálni a magyarországi politikai vitákat, az egyenlő távolság elvét akarják követni a törvényesen megválasztott határon túli képviselőkkel és szervezetekkel, nem akarnak beavatkozni ügyeikbe, partneri együttműködést és érdemi párbeszédet akarnak folytatni velük.
Az elnökségi ülés után tartott szerdai sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Ez majdnem szó szerint ugyanaz, mint amit Bajnai Gordon, az Együtt 2014 hamarosan párttá alakuló választói mozgalom vezetője mosonmagyaróvári novemberi lakossági fórumán mondott. Az egykori miniszterelnök úgy fogalmazott: egy hamis kérdésre adott a baloldal egy nagyon rossz választ.
Kormánypropaganda 50 millióért
A már említett népszavazás kampányában a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány pedig 50 millió forintért indított kampányt, amelyben többek között az szerepelt, hogy az áttelepülők életkorától függően akár 11-88 milliárdos pluszköltség léphet fel a nyugdíjkasszában. A szocialisták 16 oldalas, nemek mellett érvelő kampányfüzetét Székelyudvarhelyen nyomtatták.
Miskolcon még megy a románozás
Nem sokkal Mesterházy sajtótájékoztatója előtt egyébként Kriza Ákos miskolci polgármester arról beszélt, hogy „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Kifejtette: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek”. Kriza szavai szerint a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. „Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban.” „Nem volt elég a 2004. december 5-i gyalázat, amit Ron Werberrel együtt eszeltek ki az egész magyar nemzet ellen, megint románoznak, mint annak idején?” – tette fel a kérdést, arra kérve a szocialistákat, hogy hagyják abba Miskolcon a magyarok listázását.
Tőkés tiltakozik
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban ítélte el, hogy a Kós Károly Alapítvány és a Táncsics Alapítvány szervezésében szerdán Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökének meghívására Mesterházy Attila, az MSZP elnöke előadást tart a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről Kolozsváron, ezt megelőzően pedig a két alapítvány elnökei – Markó Béla és Szabó Vilmos – együttműködési megállapodást írnak alá.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben Tőkés László úgy fogalmazott: „madarat tolláról, embert barátjáról”. Szerinte szíve joga Markó Bélának azt meghívnia, akit akar, azzal barátkoznia, akivel akar. „Az ellen viszont határozottan fel kell emelnünk a szavunkat, hogy az erdélyi magyar nemzeti értéknek – valóságos transzilván hungarikumnak – számító Kós Károly megszentelt nevét és művét bárki is a meghívott nemzetietlen politikusokkal (...) kompromittálja. Az erdélyi reformátusok részéről külön is visszautasítom, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokának nevét ilyetén konjunkturális kultúrpolitikai célokra használják fel” – írta nyilatkozatában az EMNT elnöke.
Fiatalok próbáltak bejutni a fórumra
A csendőrség mintegy harminc fiatal bejutását akadályozta meg a nyilvános fórumra. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. Egy másik transzparensen a „Nem felejtjük el, nem bocsátjuk meg!” felirat volt olvasható.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt sérelmezte, hogy a román karhatalom akadályozza meg az erdélyi fiatalokat abban a törekvésükben, hogy egy nyilvános rendezvényen részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak.
Mesterházy Attila beszédében elmondta, természetesnek és jogosnak tartja a tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását. Hozzátette, azt tekinti céljának, hogy ha egy év múlva újra előadást tart Kolozsváron, kevesebben tiltakozzanak, két év múlva pedig már ne tiltakozzanak ellene.
Az MSZP nemzetpolitikáját bemutató fórumot az erdélyi Kós Károly Akadémia Alapítvány és a magyarországi Táncsics Mihály Alapítvány szervezte. A rendezvényen több mint százan vettek részt.
Az elnökségi ülés után tartott szerdai sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”. Ez majdnem szó szerint ugyanaz, mint amit Bajnai Gordon, az Együtt 2014 hamarosan párttá alakuló választói mozgalom vezetője mosonmagyaróvári novemberi lakossági fórumán mondott. Az egykori miniszterelnök úgy fogalmazott: egy hamis kérdésre adott a baloldal egy nagyon rossz választ.
Kormánypropaganda 50 millióért
A már említett népszavazás kampányában a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Lendvai Ildikó MSZP-s politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát, a baloldali lapokban pedig hemzsegtek az olyan vélemények, miszerint „többet kell majd várni a rendelőben, ha az idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre”.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány pedig 50 millió forintért indított kampányt, amelyben többek között az szerepelt, hogy az áttelepülők életkorától függően akár 11-88 milliárdos pluszköltség léphet fel a nyugdíjkasszában. A szocialisták 16 oldalas, nemek mellett érvelő kampányfüzetét Székelyudvarhelyen nyomtatták.
Miskolcon még megy a románozás
Nem sokkal Mesterházy sajtótájékoztatója előtt egyébként Kriza Ákos miskolci polgármester arról beszélt, hogy „megalázó és gusztustalan” az a módszer, ahogy a helyi szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Kifejtette: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat „hoznak helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek”. Kriza szavai szerint a miskolci önkormányzatnál és a város cégeinél több ezer ember dolgozik becsülettel, és vannak közöttük határon túlról érkezett magyarok, akik évek óta itt élnek és dolgoznak. „Semmivel sincsenek többen, mint bármely másik nagyvárosban.” „Nem volt elég a 2004. december 5-i gyalázat, amit Ron Werberrel együtt eszeltek ki az egész magyar nemzet ellen, megint románoznak, mint annak idején?” – tette fel a kérdést, arra kérve a szocialistákat, hogy hagyják abba Miskolcon a magyarok listázását.
Tőkés tiltakozik
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban ítélte el, hogy a Kós Károly Alapítvány és a Táncsics Alapítvány szervezésében szerdán Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökének meghívására Mesterházy Attila, az MSZP elnöke előadást tart a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről Kolozsváron, ezt megelőzően pedig a két alapítvány elnökei – Markó Béla és Szabó Vilmos – együttműködési megállapodást írnak alá.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben Tőkés László úgy fogalmazott: „madarat tolláról, embert barátjáról”. Szerinte szíve joga Markó Bélának azt meghívnia, akit akar, azzal barátkoznia, akivel akar. „Az ellen viszont határozottan fel kell emelnünk a szavunkat, hogy az erdélyi magyar nemzeti értéknek – valóságos transzilván hungarikumnak – számító Kós Károly megszentelt nevét és művét bárki is a meghívott nemzetietlen politikusokkal (...) kompromittálja. Az erdélyi reformátusok részéről külön is visszautasítom, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokának nevét ilyetén konjunkturális kultúrpolitikai célokra használják fel” – írta nyilatkozatában az EMNT elnöke.
Fiatalok próbáltak bejutni a fórumra
A csendőrség mintegy harminc fiatal bejutását akadályozta meg a nyilvános fórumra. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet által mozgósított fiatalok transzparensekkel felszerelkezve próbáltak bejutni a rendezvényre. Egy transzparensen az MSZP egyik kampányüzenetét közölték, amellyel a párt a 2004. december 5-i népszavazáson az állampolgárság kiterjesztésének elutasítására biztatta a magyarországi szavazókat. Egy másik transzparensen a „Nem felejtjük el, nem bocsátjuk meg!” felirat volt olvasható.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt sérelmezte, hogy a román karhatalom akadályozza meg az erdélyi fiatalokat abban a törekvésükben, hogy egy nyilvános rendezvényen részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak.
Mesterházy Attila beszédében elmondta, természetesnek és jogosnak tartja a tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását. Hozzátette, azt tekinti céljának, hogy ha egy év múlva újra előadást tart Kolozsváron, kevesebben tiltakozzanak, két év múlva pedig már ne tiltakozzanak ellene.
Az MSZP nemzetpolitikáját bemutató fórumot az erdélyi Kós Károly Akadémia Alapítvány és a magyarországi Táncsics Mihály Alapítvány szervezte. A rendezvényen több mint százan vettek részt.
1 Megjegyzések
Előre bocsájtom, hogy tévedés ne essék, hogy FIDESZ szimpatizáns voltam és vagyok ma is (igaz már visszafogottabban).
Először is szeretném kijelenteni, hogy Magyarországnak 1989 óta továbbra sem volt és nincs nemzeti kormánya, ha csak a kettős állampolgárság szemszögéből közelítem meg a kérdést.
Igaz, nem élek Magyarországon, hanem mint erdélyi menekült élem a skandináviai emigrációs élet „vidám”, zaklatott, de főképpen talajvesztett hétköznapjait. Tehát nem érzem a bőrömön a változás és reformok hétköznapjait. Igaz sokszor „kívülről”, és mint közgazdász higgadtabban ítélhetem meg az otthoni folyamatokat. Mint a Magyarok Világszövetségének tagja és tisztségviselője 2000 óta, alkalmam volt a bőrömön is tapasztalni a magyarországi politika nemzeti vetületeit.
Kezdődött azzal, hogy a baloldal részéről nem sok szimpátiának örvendő MVSZ-t végül is a FIDESZ lehetetlenítette el azáltal, hogy megvont minden anyagi támogatást 2000 decemberétől. Kimondottan személyi okok miatt életképtelenné tenni egy nemzetpolitikai szempontból létfontosságú civilszervezetet, szerintem főbenjáró bűn volt, és továbbra is az. Ennek dacára az MVSZ nem szűnt meg, és többek között elindította a kettős állampolgársági népszavazás érdekében az aláírásgyűjtést. A kezdetben nemcsak a baloldal, hanem a FIDESZ is ádáz ellensége volt ennek a kezdeményezésnek. Ami után a szükséges 250 000 aláírás helyett már 350 000 gyűlt össze, csak akkor írta alá az első FIDESZ tisztségviselő Smidt Pál személyében. Ezután már a párt is hivatalosan melléállt a népszavazási kezdeményezéshez, remélve, hogy egy pozitív eredmény hoz majd valamit a konyhára a közelgő tavaszi választásokon. Az eredményt tudjuk, melynek kihirdetése után azonnal Kövér László, vehemensen, elvétve triviális szavakkal kritizálta, és nyilvánította szükségtelennek ezt a kezdeményezést. Nekem is az a véleményem, hogy erre nem kellett volna, sor kerüljön, hanem már az első polgári kormánynak természetszerűen be kellet volna vezetnie a kettős állampolgárság rendszerét, mint ahogy több határos ország tette (Románia, Szerbia, stb.).
Természetesen örvendtem, amikor a FIDESZ kormányra kerülése után azonnal bevezette a kettős állampolgárságot, de már nem olyan önfeledten, mint ahogy tettem volna 2004-ben. Egy kissé populista jellegre utalt. Az öröm számomra visszafogottabb volt. Mint erdélyi magyar, a magyar állampolgárságnak számomra érzelmi és szimbolikus értéke lett volna. Nem kívánom most itt taglalni azt, hogy mit jelentett számunkra az anyaország, egy dugva őrzött piros-fehér-zöld szalagocska, vagy félve és könnyes szemekkel elénekelni a magyar himnuszt Szilveszter éjszakáján, csupán szerettem volna érzékeltetni, hogy milyen lehangoltan, elkeseredetten konstatálom, hogy egy ilyen fontos nemzeti kérdés a politikai homokosláda játékszeré vált.
Jordáky Béla