Vatikáni bennfentes forrás szerint nem valószínű, hogy II. János Pál néhai pápát már ebben az évben szentté avatják, amint azt egy lengyel televíziós csatorna tudni vélte.
Giovanni Battista Re bíboros, a Püspöki Kongregáció nyugalmazott prefektusa megerősítette, hogy a szentté avatáshoz szükséges csodálatos "gyógyulásokról vannak fontos bizonyítékaik", de a Szentté avatási Kongregáció még nem vizsgálta ezeket az eseteket. Hozzátette, mivel általában legalább egy évet szokott igénybe venni a folyamat, amely során egy-egy csodálatos gyógyulást kivizsgálnak, nem valószínű, hogy II. János Pált még 2013-ban szentté avatják.
Karácsony után egy lengyel televíziós csatornán röppent fel a hír, hogy a néhai pápát akár már idén októberben szentté avathatják. A Vatican Insider katolikus hírportál értesülései szerint Slawomir Oder prelátus, a szentté avatási eljárás posztulátora (kérelmezője) már összegyűjtötte a szükséges dokumentációt, és hamarosan a kongregáció elé terjeszti a kiválasztott csodálatos gyógyulási esetet. Mielőtt azonban a vatikáni hivatalhoz kerülne az ügy, abban az egyházmegyében is ki kell vizsgálni a gyógyulási esetet, ahol az történt. Re bíboros szerint valószínűbb, hogy az idén, a hit éve zárásaként VI. Pál pápa boldoggá avatására kerül sor, miután tavaly decemberben XVI. Benedek pápa elismerte erényeinek kiemelkedő voltát.
II. János Pál élete
Boldog II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul Giovanni Paolo II; lengyelül Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła; Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv.
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.
Karácsony után egy lengyel televíziós csatornán röppent fel a hír, hogy a néhai pápát akár már idén októberben szentté avathatják. A Vatican Insider katolikus hírportál értesülései szerint Slawomir Oder prelátus, a szentté avatási eljárás posztulátora (kérelmezője) már összegyűjtötte a szükséges dokumentációt, és hamarosan a kongregáció elé terjeszti a kiválasztott csodálatos gyógyulási esetet. Mielőtt azonban a vatikáni hivatalhoz kerülne az ügy, abban az egyházmegyében is ki kell vizsgálni a gyógyulási esetet, ahol az történt. Re bíboros szerint valószínűbb, hogy az idén, a hit éve zárásaként VI. Pál pápa boldoggá avatására kerül sor, miután tavaly decemberben XVI. Benedek pápa elismerte erényeinek kiemelkedő voltát.
II. János Pál élete
Boldog II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul Giovanni Paolo II; lengyelül Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła; Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv.
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.
0 Megjegyzések