Folytatni kell a stabilizációt és az egyensúlyteremtést, mert a kedvező hangulat könnyen megváltozhat - jelentette ki Olli Rehn pénteken egy brüsszeli sajtóreggelin, ahol annak a reményének is hangot adott, hogy 2013 kevésbé mozgalmas és unalmasabb esztendő lesz, mint az előző.

(MTI) - Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért valamint az euróért felelős tagja és alelnöke kifejtette: nincs csodafegyver a válság ellen, az európai szociális piacgazdaság modelljét pedig nem szabad feladni, de az reformra és modernizációra szorul.

A finn politikus szerint nehéz hónapok következnek, de azt követően újra beindulhat a növekedés.
"2012 a válság éve volt, ugyanakkor a haladásé is. 2013-ban le kell győznünk a válságot, a fejlődést pedig új szintre kell emelni" - fogalmazott Olli Rehn.

A biztos szerint egy évvel ezelőtt Görögország jövőjét bizonytalanság övezte, továbbá Olaszország és Spanyolország helyzete is aggodalomra adott okot, a világban pedig számtalan vészmadár az eurózóna széthullását vizionálta.

"Aki ma az euróövezet széteséséről beszél, az le van maradva az események mögött" - vélekedett a finn politikus.

A biztos arra is kitért, hogy a közös pénzt használó országokban rekordszintre, 11,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség, ráadásul az egyes országok között is nagyok az eltérések, mert míg Ausztriában 4,5 százalék az állástalanok aránya, addig Spanyolországban "teljesen elfogadhatatlan" 26 százalék. A politikus örömét fejezte ki, hogy a 2012-ben hozott intézkedéseknek köszönhetően az olasz és a spanyol államkötvények hozama is alacsonyabb, mint egy évvel korábban, így az államadósság finanszírozása kevesebbe kerül.

"Egy százalékpontos hozamcsökkenés Olaszország esetében évente 3 milliárd euró megtakarítást jelent" - érzékeltette a kamatok csökkenésének pozitív hatását a bizottság alelnöke.

Olli Rehn szerint az egyensúlyi helyzet visszaállításának ütemét fenn kell tartani. Rámutatott arra, hogy az elmúlt években hozott intézkedések folyományaként Írországban 20 százalékkal csökkent a fajlagos munkaerőköltség, ami növeli a versenyképességet, és ennek köszönhetően a növekedés is beindult. Spanyolország exportja a biztos elmondása szerint 20 százalékkal bővült az elmúlt években, Görögországban pedig lassan elhárulnak a versenyképesség növekedését akadályozó tényezők. Olli Rehn elmondta: 2009-ben és 2010-ben az eurózóna országainak átlagos államháztartási hiánya a GDP 6 százalékát is meghaladta, 2012-re pedig valamivel 3 százalék fölötti szintre csökkent.

"A beteg kikerült az intenzív osztályról, de ahhoz még el kell telnie némi időnek, hogy kijelenthessük: makkegészséges" - vélekedett a bizottság finn alelnöke.

A biztos kitért arra is, hogy az egyensúly helyreállítása nem történhet a külső környezettől elszigetelten. Rehn úgy vélte, az Európai Uniónak mihamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az Egyesült Államokkal és Japánnal, mert érvelése szerint ezek a megállapodások önmagukban évente 2,2 százalékkal dobnák meg az EU bruttó hazai termékét (GDP).

Olli Rehn nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy fontosnak tartja, a viták a versenyképességről és ne intézményi kérdésekről folyjanak, és egy európai biztostól szokatlanul éles hangú nyilatkozatot fogalmazott meg Nagy-Britanniával szemben, miután az elmúlt hetekben több tekintélyes európai lap is arról cikkezett, hogy a londoni kormány esetleg kilép, vagy az elmúlt évek brit politikájának következményeként "kisodródik" az Európai Unióból.

"Ha én brit lennék, akkor sokkal jobban szeretnék a középpályán játszani, mint az alapvonalnál állni. A kispadról még soha senki nem rúgott gólt" - jelentette ki a biztos.