Elutasította a móri bankrablással korábban megvádolt, de jogerősen felmentett és más bűncselekmények miatt elítélt Hajdú László felülvizsgálati kérelmét csütörtökön a Kúria, és hatályában fenntartotta a vele szemben kiszabott, 15 évig terjedő szabadságvesztésről szóló ítéletet.
 
MTI - A felülvizsgálatot Hajdú László védője, Kamarás Géza szerint az indokolta, hogy - mint azt a tárgyaláson is kifejtette - az első- és másodfokon eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Szerinte az ügyre "rányomta a bélyegét" a móri ügy, a hatóságok csak erre koncentráltak, más bűncselekmények "felett átmentek", és nem törődtek olyan körülményekkel, amelyek lényegesek a történtek megítélése szempontjából.
 
Az ügyészség képviselője ugyanakkor a védő által vitatott körülményekre válaszul azzal érvelt, hogy harmadfokú eljárásban nincs lehetőség az első- és másodfokon eljáró bíróságok által megállapított tényállás vitatására.
 
Kaiser Edét és Hajdú Lászlót több rablással is megvádolták, illetve elítélték. Ebben az eljárásban a vitatott bűncselekmény egy budaörsi pénzszállító ellen 2001 szeptemberében megkísérelt rablás volt. A helyszínen közlekedési balesetet színlelt Hajdú László, ekkor Kaiser Ede fegyverrel rálőtt a pénzszállító férfira, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett.
 
A felülvizsgálati eljárásban Hajdú védője vitatta azt a körülményt, hogy Hajdú László milyen körülmények között adta a fegyvert Kaisernek, és azt is, hogy tudott volna arról, Kaisernél ott a fegyver, illetve azt használni is fogja.
 
Hajdú László az utolsó szó jogán azt mondta: ahogy nem volt köze a móri bűncselekményekhez, nem volt köze az emberölési kísérlethez sem.
 
Az eljáró bíró ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a korábban első fokon eljáró bíróság rögzítette: a felek megállapodtak abban, hogy lopást színlelnek, ezt Hajdú is elismerte, de nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a szállított pénzt akár a sértett élete árán is megszerzik, ezért is vittek magukkal hangtompítós fegyvert. A bíró szerint ez a tényállás része, ezek alapján Hajdú nem lepődhetett meg azon, hogy Kaiser fegyvert rántott. 
 
Mivel sem a tényálláson, sem a bűncselekmény minősítésén a Kúria nem változtatott, nem enyhített a kiszabott szabadságvesztésen.
 
Hajdú Lászlót, aki egy időre Kovácsra változtatta a nevét, majd ismét Hajdú Lászlóra változtatta vissza, 2011 januárjában ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla 15 év fegyházbüntetésre, egyúttal kizárta őt a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből. Az akkori eljárás már megismételt volt, a korábban a nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás egyik elkövetőjeként számon tartott fiatalember ügyében először 2004-ben hozott ítéletet a bíróság, akkor a bankrablás miatt nem, de más rablások miatt elítélték. Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2005-ben hatályon kívül helyezte azzal, hogy a megismételt eljárásban esetében újra kell vizsgálni a móri üggyel kapcsolatos terhelő bizonyítékokat. Időközben azonban alapvető fordulatot vett az ügy, mert előkerültek a valódi elkövetők: Weiszdorn Róbert és Nagy László; utóbbi a büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett.
 
Hajdú Lászlót a Fővárosi Bíróság a megismételt eljárásban 2008 októberében felmentette a móri vádpont alól, más bűncselekmények, többek közt rablások miatt azonban 17 év szabadságvesztésre ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla 2011 januárjában két évvel enyhítette a fegyházbüntetés mértékét, ezt tartotta hatályában csütörtöki döntésével a Kúria.