A NASA Spitzer és Hubble űrtávcsöveinek segítségével először vizsgálták meg részletesen egy barna törpe időjárását. A kutatásban a magyar Apai Dániel is részt vett, aki jelenleg az Arizonai Egyetem adjunktusa. Az égitest légkörét feltérképező szakértők hatalmas, az egész objektumra kiterjedő felhőrendszerekre akadtak.
A barna törpék ugyanúgy keletkeznek, mint a csillagok, vagyis összesűrűsödő gázból állnak, tömegük azonban túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, ehhez ugyanis nagyjából a Nap tömegének 8 százalékát kitevő anyagmennyiségre (80 jupitertömegre) lenne szükség. Tömegük alsó határa 13 jupitertömeg körül van, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy magjukban lítium- vagy deutériumfúzió induljon be. A barna törpék lassan lehűlve 1000-3000 Kelvin felszíni hőmérséklettel rendelkeznek, és alapvetően nem sokban különböznek az óriásbolygóktól. Többek közt abban is hasonlítanak ezekre, hogyan hasonlóan összetett légkörrel rendelkeznek.
A Hubble és a Spitzer együttes használata lehetővé tette, hogy a szakértők rétegről rétegre megvizsgálják a 2MASSJ22282889-431026 katalógusjelű égitest légkörének különböző részeit. A megfigyelés során kiterjedt felhőrendszert és hatalmas viharokat észleltek a légkörben, ezek a felhők azonban egyáltalán nem hasonlítanak a földi vízfelhőkhöz vagy a Jupiter ammóniából álló felhőihez. A megvizsgált barna törpe atmoszférájában forró homokszemekből, olvadt vascseppekből és más egzotikus összetevőkből álló felhőket találunk, mondják a kutatók, akik szerint az égitesten uralkodó viharok új értelmet adnak a „szélsőséges időjárás” kifejezésnek.
Az égitest felszíne jelenleg nagyjából 600-700 °C-os vagyis egy csillaghoz képest hideg ugyan, a Földhöz képest még mindig kifejezetten forrónak számít. A barna törpe légkörében megfigyelt, kiterjedt és rendezett felhőrendszer leginkább a Jupiter Nagy Vörös Foltjának felnagyított változatára hasonlít. A kutatók a továbbiakban más hasonló égitesteket is meg kívánnak vizsgálni a két távcső segítségével, remélve, hogy többet tudhatnak meg ezekről se a csillagok, se a bolygók kategóriájába nem passzoló objektumokról.
A barna törpék ugyanúgy keletkeznek, mint a csillagok, vagyis összesűrűsödő gázból állnak, tömegük azonban túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, ehhez ugyanis nagyjából a Nap tömegének 8 százalékát kitevő anyagmennyiségre (80 jupitertömegre) lenne szükség. Tömegük alsó határa 13 jupitertömeg körül van, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy magjukban lítium- vagy deutériumfúzió induljon be. A barna törpék lassan lehűlve 1000-3000 Kelvin felszíni hőmérséklettel rendelkeznek, és alapvetően nem sokban különböznek az óriásbolygóktól. Többek közt abban is hasonlítanak ezekre, hogyan hasonlóan összetett légkörrel rendelkeznek.
A Hubble és a Spitzer együttes használata lehetővé tette, hogy a szakértők rétegről rétegre megvizsgálják a 2MASSJ22282889-431026 katalógusjelű égitest légkörének különböző részeit. A megfigyelés során kiterjedt felhőrendszert és hatalmas viharokat észleltek a légkörben, ezek a felhők azonban egyáltalán nem hasonlítanak a földi vízfelhőkhöz vagy a Jupiter ammóniából álló felhőihez. A megvizsgált barna törpe atmoszférájában forró homokszemekből, olvadt vascseppekből és más egzotikus összetevőkből álló felhőket találunk, mondják a kutatók, akik szerint az égitesten uralkodó viharok új értelmet adnak a „szélsőséges időjárás” kifejezésnek.
Az égitest felszíne jelenleg nagyjából 600-700 °C-os vagyis egy csillaghoz képest hideg ugyan, a Földhöz képest még mindig kifejezetten forrónak számít. A barna törpe légkörében megfigyelt, kiterjedt és rendezett felhőrendszer leginkább a Jupiter Nagy Vörös Foltjának felnagyított változatára hasonlít. A kutatók a továbbiakban más hasonló égitesteket is meg kívánnak vizsgálni a két távcső segítségével, remélve, hogy többet tudhatnak meg ezekről se a csillagok, se a bolygók kategóriájába nem passzoló objektumokról.
0 Megjegyzések