A
Kassa-völgyi Egyházmegye szuperintendánsa, Károli Gáspár református
lelkész volt az, aki 1590-ben lefordította és Rákóczi támogatásával
kiadatta az első magyar bibliát, mely a Vizsolyi Biblia néven került be a
köztudatba. A kiadvány nem csak egyházi, vagy irodalomtörténeti
jelentőséggel bír, de figyelemre méltó ipartörténeti szempontból is. A
közel ötszáz éves nyomdagép, mely túlélte a történelem viharait, ma is
működőképes állapotban van a vizsolyi Rákóczi Udvarházban. A biblia
kiadásának körülményeiről, a nyomda múltjáról és jelenéről kérdezem
Daruka Mihály ügyvezető igazgatót. - (PM Interjú)
- Mindenekelőtt talán beszéljünk a nyomda létrejöttéről. Miért éppen itt hozták létre? Mik voltak a főbb szempontok?
-
A reformáció viharos gyorsasággal terjedt el hazánkban is, aminek egyik
legfontosabb követelménye a Biblia széleskörű megismertetése volt.
Felgyorsult a Biblia és más vallásos szövegek lefordítása, ezzel együtt a
nyomtatott szöveg iránti igény. A nyomda azért kerülhetett Vizsolyba,
mert közel volt Gönchöz, távol volt Bécstől, ahol a mélyen katolikus
vallású I. Rudolf ült a trónon. Vizsoly fedezve volt Boldogkő és Regéc
váraitól, és így háborítatlanul működhetett.
-
Van-e valami érdekessége magának a fordításnak, túl azon, hogy
stílusával és szóhasználatával megteremtette a magyar irodalomban ma is
használt nyelvezet alapjait?
-
A Biblia fordítása rögzítette a magyar helyesírási elveket, és
hozzájárult a magyar írásbeliség megszilárdulásához. Úgy mentette át
korának nyelvezetét, hogy az a mai kor emberének is értelmezhető. Talán
kevesen tudják, hogy ez a fordítói munka nem egyedül Károli érdeme volt,
ugyanis bizonyított, hogy ebben még néhány lelkész társa is komoly
szerepet vállalt.
-
Mit lehet tudni a biblia előállításáról, a nyomdai munkák
körülményeiről, hiszen egy 2412 oldalas műről van szó, melynek már a
súlya is közel hat kilót nyom?
-
Vizsoly érdeme mindenképpen a nyomtatás.1589. februárban kezdték és
1590. július 20-án fejezték be. Majdnem másfél évig tartott, de a
vasárnapokat és egyéb vallási ünnepeket le kell vonni, amikor nem
dolgoztak. Így körülbelül 420 nap alatt készültek el, ami olyan hatalmas
nyomdatechnikai bravúr volt, amit a magyar nyomdászat majd száz évig
nem tudott túl szárnyalni. Közel négy és fél millió betűt használtak és
3-4 sajtóval nyomtattak. Nyilván nem kis teljesítmény volt a
megjelentetése, hiszen száz felett van a kiadással foglalkozó, azóta
megjelent tudományos értekezések száma.
- Milyen szinten állt akkoriban a nyomdai tevékenység? Mekkora jelentősége volt a Mantskovit Bálint féle nyomdának?
-
Mantskovit Bálinthoz a nyomda Bornemissza Pétertől került, máig nem
tisztázott módon. Bornemissza nagyobb jelentőségű műveket már adott ki
nyomdájával, de Vizsolyban ezen kívül csak egy mű készült. Ennek
ellenére Vizsoly e hatalmas teljesítmény miatt mindenképpen a
magyarországi nyomtatás fellegvára, a magyarországi nyomtatástörténet
legjelentősebb állomása.
- Mi volt Rákóczi szerepe a biblia megjelentetésében?
-
Rákóczi Zsigmond, uradalmi intézőjének üresen álló kúriáját
biztosította a nyomda számára, ő volt ugyanis az, aki a felvidéki urak
közül elsőként tért át a református hitre. Az épület átadása mellett
pénzzel is támogatta a nyomdát. Természetesen ezen túlmenően jó volt a
kapcsolata a bécsi udvarral, így sikerült elkerülni, hogy elrendeljék a
nyomdai munkák leállítását.
-
Eredetileg nyolcszáz példányban adták ki a bibliát, melyből ma már csak
ötvenkét darab létezik. Mit lehet tudni ezekről, hol őrzik őket, mi
lett a sorsuk?
-
Az elkészült példányok nagy része a mecénásokhoz, főurakhoz került. A
többit valószínűleg a kiemelt református templomok kapták meg, jórészük
pedig külföldre vándorolt. Tudomásom szerint a Magyar Tudományos
Akadémia könyvtárában is található három, vagy négy példány.
-
Ipartörténeti szempontból mi az, ami különlegessé teszi ezt a közel
ötszáz éves gépet? Volt-e valami szerepe a könyvnyomtatás
elterjedésében, meghonosításában?
-
Ipartörténeti szempontból nagy jelentősége nem volt ezeknek a
sajtóknak, mivel a Gutenberg féle kiadványokhoz voltak hasonlatosak,
betűkészlete viszont minden tekintetben jobb minőségű volt, mint amivel a
korabeli nyomdák dolgoztak. Vizsolyban a Biblia nyomtatása után
„ellobbant a láng”, sajnos Mantskovit Bálint is érdemtelenül szegényen
halt meg, a nyomda pedig visszakerülhetett Galgócra.
- A történelem során akadtak-e még a nyomdából kikerülő munkák közül olyanok, melyek említést érdemelnek?
- Mantskovit
Bálint Rákóczi Zsigmondnak ajánlva 1593-ban németből lefordította és
kinyomtatta a Biblia mutatóját az "Index biblikus-t", de nincs
tudomásunk arról, hogy más, hasonló jelentőségű munka készült volna
Vizsolyban.
- Miután a gép csodával határos módon ma is működőképes, van-e valami lehetőség a hasznosítására valamilyen formában?
-
Mindenekelőtt azt szeretném, hogy ez ne egy múzeum legyen, hanem egy
működő, 16. századi nyomda. A lehető legpontosabban szeretnénk ezt a
műhelyt rekonstruálni. Terveimről beszéltem a Frankfurt am Main - i
Gutenberg nyomda kurátorának, akinek megtetszett az ötlet és elvállalta a
mentorságot. Így került a birtokunkba a Gutenberg által kitalált
betűöntő sablon tervrajza. Jelenleg az eredeti betűöntő matricák
gyártásával vagyunk elfoglalva.
2010.
július 24-én nyitjuk meg az ország egyetlen, 16. századi formájában
működő nyomdáját, egészen pontosan azt a nyomdát, ami a magyar
könyvnyomtatás történetének egyik legnagyobb tettét hajtotta végre.
Vizsoly
nem csak a hazai könyvnyomtatásnak az egy fontos kiinduló pontja, de a
magyar reformáció alapköve is, hiszen mindaddig, amíg meg nem jelent az
első magyar nyelvű biblia, nem is beszélhettünk Magyarországon teljes
értékű reformációról.
Ennek az ősi nyomdának az újraindításával szeretnénk méltó emléket
állítani és visszahelyezni Vizsolyt az őt meg illető helyre.
- Botz Domonkos / Pólus Média-
0 Megjegyzések