A Kassa-völgyi Egyházmegye szuperintendánsa, Károli Gáspár református lelkész volt az, aki 1590-ben lefordította és Rákóczi támogatásával kiadatta az első magyar bibliát, mely a Vizsolyi Biblia néven került be a köztudatba. A kiadvány nem csak egyházi, vagy irodalomtörténeti jelentőséggel bír, de figyelemre méltó ipartörténeti szempontból is. A közel ötszáz éves nyomdagép, mely túlélte a történelem viharait, ma is működőképes állapotban van a vizsolyi Rákóczi Udvarházban.  A biblia kiadásának körülményeiről, a nyomda múltjáról és jelenéről kérdezem Daruka Mihály ügyvezető igazgatót. - (PM Interjú)   


- Mindenekelőtt talán beszéljünk a nyomda létrejöttéről. Miért éppen itt hozták létre? Mik voltak a főbb szempontok?
- A reformáció viharos gyorsasággal terjedt el hazánkban is, aminek egyik legfontosabb követelménye a Biblia széleskörű megismertetése volt. Felgyorsult a Biblia és más vallásos szövegek lefordítása, ezzel együtt a nyomtatott szöveg iránti igény. A nyomda azért kerülhetett Vizsolyba, mert közel volt Gönchöz, távol volt Bécstől, ahol a mélyen katolikus vallású I. Rudolf ült a trónon. Vizsoly fedezve volt Boldogkő és Regéc váraitól, és így háborítatlanul működhetett.

- Van-e valami érdekessége magának a fordításnak, túl azon, hogy stílusával és szóhasználatával megteremtette a magyar irodalomban ma is használt nyelvezet alapjait?   
- A Biblia fordítása rögzítette a magyar helyesírási elveket, és hozzájárult a magyar írásbeliség megszilárdulásához. Úgy mentette át korának nyelvezetét, hogy az a mai kor emberének is értelmezhető. Talán kevesen tudják, hogy ez a fordítói munka nem egyedül Károli érdeme volt, ugyanis bizonyított, hogy ebben még néhány lelkész társa is komoly szerepet vállalt.

- Mit lehet tudni a biblia előállításáról, a nyomdai munkák körülményeiről, hiszen egy 2412 oldalas műről van szó, melynek már a súlya is közel hat kilót nyom?
- Vizsoly érdeme mindenképpen a nyomtatás.1589. februárban kezdték és 1590. július 20-án fejezték be. Majdnem másfél évig tartott, de a vasárnapokat és egyéb vallási ünnepeket le kell vonni, amikor nem dolgoztak. Így körülbelül 420 nap alatt készültek el, ami olyan hatalmas nyomdatechnikai bravúr volt, amit a magyar nyomdászat majd száz évig nem tudott túl szárnyalni. Közel négy és fél millió betűt használtak és 3-4 sajtóval nyomtattak. Nyilván nem kis teljesítmény volt a megjelentetése, hiszen száz felett van a kiadással foglalkozó, azóta megjelent tudományos értekezések száma.

- Milyen szinten állt akkoriban a nyomdai tevékenység? Mekkora jelentősége volt a Mantskovit Bálint féle nyomdának?
- Mantskovit Bálinthoz a nyomda Bornemissza Pétertől került, máig nem tisztázott módon. Bornemissza nagyobb jelentőségű műveket már adott ki nyomdájával, de Vizsolyban ezen kívül csak egy mű készült. Ennek ellenére Vizsoly e hatalmas teljesítmény miatt mindenképpen a magyarországi nyomtatás fellegvára, a magyarországi nyomtatástörténet legjelentősebb állomása.

- Mi volt Rákóczi szerepe a biblia megjelentetésében?
- Rákóczi Zsigmond, uradalmi intézőjének üresen álló kúriáját biztosította a nyomda számára, ő volt ugyanis az, aki a felvidéki urak közül elsőként tért át a református hitre. Az épület átadása mellett pénzzel is támogatta a nyomdát. Természetesen ezen túlmenően jó volt a kapcsolata a bécsi udvarral, így sikerült elkerülni, hogy elrendeljék a nyomdai munkák leállítását.

- Eredetileg nyolcszáz példányban adták ki a bibliát, melyből ma már csak ötvenkét darab létezik. Mit lehet tudni ezekről, hol őrzik őket, mi lett a sorsuk?
- Az elkészült példányok nagy része a mecénásokhoz, főurakhoz került. A többit valószínűleg a kiemelt református templomok kapták meg, jórészük pedig külföldre vándorolt. Tudomásom szerint a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában is található három, vagy négy példány.

- Ipartörténeti szempontból mi az, ami különlegessé teszi ezt a közel ötszáz éves gépet? Volt-e valami szerepe a könyvnyomtatás elterjedésében, meghonosításában?
- Ipartörténeti szempontból nagy jelentősége nem volt ezeknek a sajtóknak, mivel a Gutenberg féle kiadványokhoz voltak hasonlatosak, betűkészlete viszont minden tekintetben jobb minőségű volt, mint amivel a korabeli nyomdák dolgoztak. Vizsolyban a Biblia nyomtatása után „ellobbant a láng”, sajnos Mantskovit Bálint is érdemtelenül szegényen halt meg, a nyomda pedig visszakerülhetett Galgócra.

- A történelem során akadtak-e még a nyomdából kikerülő munkák közül olyanok, melyek említést érdemelnek?
- Mantskovit Bálint Rákóczi Zsigmondnak ajánlva 1593-ban németből lefordította és kinyomtatta a Biblia mutatóját az "Index biblikus-t", de nincs tudomásunk arról, hogy más, hasonló jelentőségű munka készült volna Vizsolyban.

- Miután a gép csodával határos módon ma is működőképes, van-e valami lehetőség a hasznosítására valamilyen formában?
- Mindenekelőtt azt szeretném, hogy ez ne egy múzeum legyen, hanem egy működő, 16. századi nyomda. A lehető legpontosabban szeretnénk ezt a műhelyt rekonstruálni. Terveimről beszéltem a Frankfurt am Main - i Gutenberg nyomda kurátorának, akinek megtetszett az ötlet és elvállalta a mentorságot. Így került a birtokunkba a Gutenberg által kitalált betűöntő sablon tervrajza. Jelenleg az eredeti betűöntő matricák gyártásával vagyunk elfoglalva.   
2010. július 24-én nyitjuk meg az ország egyetlen, 16. századi formájában működő nyomdáját, egészen pontosan azt a nyomdát, ami a magyar könyvnyomtatás történetének egyik legnagyobb tettét hajtotta végre.
Vizsoly nem csak a hazai könyvnyomtatásnak az egy fontos kiinduló pontja, de a magyar reformáció alapköve is, hiszen mindaddig, amíg meg nem jelent az első magyar nyelvű biblia, nem is beszélhettünk Magyarországon teljes értékű reformációról.

   Ennek az ősi nyomdának az újraindításával szeretnénk méltó emléket állítani és visszahelyezni Vizsolyt az őt meg illető helyre.

- Botz Domonkos / Pólus Média-