A szöveti sejtek őssejtekké történő "visszaprogramozásában", illetve a gyógyszerhatások vizsgálatában jelenthetnek előrelépést azok az új módszerek, amelyeket az MTA Membránbiológiai Kutatócsoportja dolgozott ki több kutatócsoporttal együttműködve.
A
szokásos – vírus közvetítésével történő – génbevitel helyett sokkal
kisebb kockázatot jelentő módszerrel sikerült a szöveti sejteket
pluripotens, vagyis "mindentudó" őssejtekké változtatnia a Sarkadi Balázs
akadémikus által vezetett őssejtkutató munkacsoportnak. A kutatók a
vírusok helyett mesterséges transzpozonokat, a DNS-molekulán helyüket
változtató géneket alkalmaztak. „A módszer további előnye, hogy az
őssejtté történő visszaprogramozást elvégző, később esetleg károssá váló
génszakaszok el is távolíthatók" – emelte ki az mta.hu-nak nyilatkozva Sarkadi Balázs. Mint elmondta, az Izsvák Zsuzsanna, az MTA doktora és Ivics Zoltán által kifejlesztett transzpozonos módszerrel sikeresen hoztak létre egér- és emberi indukált pluripotens őssejteket. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézettel, a Debreceni Egyetemmel és több nemzetközi kutatócsoporttal együttműködésben elért eredményeiről az MTA Membránbiológiai Kutatócsoport a Nucleic Acid Research folyóiratban számolt be.
A gyógyszerfejlesztést vizsgáló új modellek létrehozására nyílik
lehetőségük a szakembereknek egy másik, szintén az akadémiai
kutatócsoport nevéhez fűződő módszer felhasználásával. Apáti Ágota és kollégái az MTA TTK MFI
munkatársaival együttműködve emberi őssejtekbe vittek be egy
kalciumindikátor fehérjét kifejező génszakaszt, így a kalciumérzékeny
fluoreszcens fehérje mind az őssejtekben, mind a belőlük kialakuló
szövetekben, például a szívizomsejtekben jól alkalmazható az
életfontosságú kalciumjelek követésére. A Cellular Signalling folyóiratban közölt módszert Orbán Tamás és munkatársai (MTA TTK MFI)
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egyik pályázatán elnyert
támogatásnak köszönhetően élő állatban, transzgenikus patkányban már
alkalmazni is kezdik. A kutatók remélik, hogy nemzetközileg is elismert
eredményeik segítséget jelenthetnek az elsősorban a szívizommal és a
májműködéssel kapcsolatos, illetve az idegrendszeri betegségek esetén
használható gyógyszerek tesztelésénél.
0 Megjegyzések