A szöveti sejtek őssejtekké történő "visszaprogramozásában", illetve a gyógyszerhatások vizsgálatában jelenthetnek előrelépést azok az új módszerek, amelyeket az MTA Membránbiológiai Kutatócsoportja dolgozott ki több kutatócsoporttal együttműködve.
 
A szokásos – vírus közvetítésével történő – génbevitel helyett sokkal kisebb kockázatot jelentő módszerrel sikerült a szöveti sejteket pluripotens, vagyis "mindentudó" őssejtekké változtatnia a Sarkadi Balázs akadémikus által vezetett őssejtkutató munkacsoportnak. A kutatók a vírusok helyett mesterséges transzpozonokat, a DNS-molekulán helyüket változtató géneket alkalmaztak. „A módszer további előnye, hogy az őssejtté történő visszaprogramozást elvégző, később esetleg károssá váló génszakaszok el is távolíthatók" – emelte ki az mta.hu-nak nyilatkozva Sarkadi Balázs. Mint elmondta, az Izsvák Zsuzsanna, az MTA doktora és Ivics Zoltán által kifejlesztett transzpozonos módszerrel sikeresen hoztak létre egér- és emberi indukált pluripotens őssejteket. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézettel, a Debreceni Egyetemmel és több nemzetközi kutatócsoporttal együttműködésben elért eredményeiről az MTA Membránbiológiai Kutatócsoport a Nucleic Acid Research folyóiratban számolt be.

A gyógyszerfejlesztést vizsgáló új modellek létrehozására nyílik lehetőségük a szakembereknek egy másik, szintén az akadémiai kutatócsoport nevéhez fűződő módszer felhasználásával. Apáti Ágota és kollégái az MTA TTK MFI munkatársaival együttműködve emberi őssejtekbe vittek be egy kalciumindikátor fehérjét kifejező génszakaszt, így a kalciumérzékeny fluoreszcens fehérje mind az őssejtekben, mind a belőlük kialakuló szövetekben, például a szívizomsejtekben jól alkalmazható az életfontosságú kalciumjelek követésére. A Cellular Signalling folyóiratban közölt módszert Orbán Tamás és munkatársai (MTA TTK MFI) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egyik pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetően élő állatban, transzgenikus patkányban már alkalmazni is kezdik. A kutatók remélik, hogy nemzetközileg is elismert eredményeik segítséget jelenthetnek az elsősorban a szívizommal és a májműködéssel kapcsolatos, illetve az idegrendszeri betegségek esetén használható gyógyszerek tesztelésénél.