A Zalai Hírlap közölte Gyuricza Ferenc interjúját az Országgyűlés elnökével Dr. Kövér László: Nem követtünk el melléfogásokat címmel, abból az alkalomból, hogy Kövér Lentiben beszédet mondott a felújított belváros felavatása alkalmából. Részletek.
Az Alkotmánybíróság regisztrációs döntéséről: attól még visszaemelhetjük az alaptörvénybe
„Megítélésem szerint az alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Néhány alkotmánybíró különvéleményében jelezte is, hogy hasonlóképpen gondolkodik. A döntést természetesen tudomásul vesszük.” „Megítélésem szerint megteremthető lenne, és szükség is lenne bevezetésére, de a hátralévő másfél év kevés arra, hogy ezt tisztességgel, biztonságot sugalló módon tudjuk megtenni. 2014-ben tehát nem lesz regisztráció, de ettől még a hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezéseket visszaemelhetjük az alaptörvénybe. Annál is inkább, mert az alkotmánybíróság nem tartalmi értelemben minősítette ezeket – hozzáteszem, az én jogászi meggyőződésem szerint azt végképp nem tehette volna meg –, hanem formai hibára hivatkozott.* Ezzel egybeszerkesztési, inkorporálási kötelezettséget teremtett a parlament számára: azokat a törvényhelyeket, amelyek fontosak alkotmányossági szempontból, bele kell építeni az alaptörvény testébe.” „Maradjunk annyiban, hogy lehetséges. A Fidesz semmilyen ügydöntő fóruma nem tárgyalt erről, nem tűzte napirendjére, Rogán Antal bejelentése, miszerint 2014-ben nem lesz regisztráció, tulajdonképpen egy nem formális elnökségi ülés következménye, hanem egy informális, telefonos konzultáció eredménye.”**
Az ellenzék nem fogja tudni „visszaigazítani” az alkotmányt és a sarkalatosakat
„Akinek kétharmados többsége lesz, megteheti, de csak kétharmaddal tehető meg. Másrészt, még ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy gyakorlatilag végrehajtható lenne, hiszen az új alaptörvény eredményeképpen nagyon sok jogszabály, köztük sarkalatos törvény vagy annak módosítása született, amiket ebben az értelemben szintén vissza kellene igazítani. Persze ezek csak hipotetikus feltételezések és vágyálmok az ellenzék részéről, melyeknek ebben a pillanatban, a felméréseket tekintve, semmi alapjuk nincsen.”
Nagyjából végeztünk az ország megújításával, jó munkát végzett az országgyűlés
„Azt gondolom, még az alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve is, a mennyiséghez képest minőségileg is elfogadható, sőt jó munkát végzett az országgyűlés. Eleve nem gondoltuk, hogy minden általunk megalkotott törvény, ami átalakít egy szervezeti rendszert, legyen szó közjogi rendszerről, oktatásról vagy államigazgatásról, az tökéletes és módosítás nélkül évtizedekre alkalmas lesz. Nagyjából végeztünk az ország átalakításának, átépítésének, megújításának munkájával, de még van jó egy-másfél esztendőnk, hogy korrigáljuk az újonnan mozgásba hozott rendszereket ott, ahol erre szükség van.”
Tavaszra már csak az alkotmányos kérdések és a Ptk maradtak
„Mindenekelőtt az alkotmánybíróság döntésének eredményeképpen újra asztalra kell tenni bizonyos alkotmányos kérdéseket, ez súlyában mindenképpen komoly dolognak számít. A polgári törvénykönyv végső szavazása is átcsúszott a tavaszi ülésszakra. Ezen felül igazán nagy horderejű, átalakító jellegű törvényalkotásra már nem kell számítani, ami egyben azt is jelenti, hogy kisebb lesz a teher, mint amit már mögöttünk tudhatunk.”
Az új házszabály rendelkezhet tavasszal a háromhetenkénti ülésezésről
„…szeretnénk olyan reformot véghezvinni, ami magát a törvényhozást, a szavazásokat, a módosító indítványokról szóló vitát és döntést hatékonyabbá, gyorsabbá tenné, s nagyobb lehetőséget adna a politikai vitákra. Ha az erről szóló új házszabály ez év tavaszán elkészül, akkor csupán döntés kérdése, hogy érdemes-e mondjuk szeptembertől ezt a házszabályt próba jelleggel bevezetni, pontosan azért, hogy 2014-re, az új parlament felállására ennek hátulütői, hibái kiküszöbölésre kerüljenek.”
A házőrség csak fizikai konfliktus esetén vethető be
„Az országgyűlés, mint testület, vagyis a képviselők összessége, illetve az országgyűlés objektumainak, tehát az országháznak és a képviselői irodaháznak a védelme a külső, illegitim, illetéktelen behatolások ellen [a házőrség feladata]. Az ülésteremben semmi dolga nincsen a házőrségnek, olyan extrém eseteket nem számítva, amiket eddig csak hipotetikusan tudtunk megfogalmazni. Például, ha az ülésteremben egy vitának már nem mondható konfliktus esetleg fizikai erőszakba csap át. A parlamenti képviselők fegyelmezetlenségének megfékezése vagy szankcionálása továbbra is a házelnök feladata marad.”
Az Alkotmánybíróság regisztrációs döntéséről: attól még visszaemelhetjük az alaptörvénybe
„Megítélésem szerint az alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Néhány alkotmánybíró különvéleményében jelezte is, hogy hasonlóképpen gondolkodik. A döntést természetesen tudomásul vesszük.” „Megítélésem szerint megteremthető lenne, és szükség is lenne bevezetésére, de a hátralévő másfél év kevés arra, hogy ezt tisztességgel, biztonságot sugalló módon tudjuk megtenni. 2014-ben tehát nem lesz regisztráció, de ettől még a hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezéseket visszaemelhetjük az alaptörvénybe. Annál is inkább, mert az alkotmánybíróság nem tartalmi értelemben minősítette ezeket – hozzáteszem, az én jogászi meggyőződésem szerint azt végképp nem tehette volna meg –, hanem formai hibára hivatkozott.* Ezzel egybeszerkesztési, inkorporálási kötelezettséget teremtett a parlament számára: azokat a törvényhelyeket, amelyek fontosak alkotmányossági szempontból, bele kell építeni az alaptörvény testébe.” „Maradjunk annyiban, hogy lehetséges. A Fidesz semmilyen ügydöntő fóruma nem tárgyalt erről, nem tűzte napirendjére, Rogán Antal bejelentése, miszerint 2014-ben nem lesz regisztráció, tulajdonképpen egy nem formális elnökségi ülés következménye, hanem egy informális, telefonos konzultáció eredménye.”**
Az ellenzék nem fogja tudni „visszaigazítani” az alkotmányt és a sarkalatosakat
„Akinek kétharmados többsége lesz, megteheti, de csak kétharmaddal tehető meg. Másrészt, még ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy gyakorlatilag végrehajtható lenne, hiszen az új alaptörvény eredményeképpen nagyon sok jogszabály, köztük sarkalatos törvény vagy annak módosítása született, amiket ebben az értelemben szintén vissza kellene igazítani. Persze ezek csak hipotetikus feltételezések és vágyálmok az ellenzék részéről, melyeknek ebben a pillanatban, a felméréseket tekintve, semmi alapjuk nincsen.”
Nagyjából végeztünk az ország megújításával, jó munkát végzett az országgyűlés
„Azt gondolom, még az alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve is, a mennyiséghez képest minőségileg is elfogadható, sőt jó munkát végzett az országgyűlés. Eleve nem gondoltuk, hogy minden általunk megalkotott törvény, ami átalakít egy szervezeti rendszert, legyen szó közjogi rendszerről, oktatásról vagy államigazgatásról, az tökéletes és módosítás nélkül évtizedekre alkalmas lesz. Nagyjából végeztünk az ország átalakításának, átépítésének, megújításának munkájával, de még van jó egy-másfél esztendőnk, hogy korrigáljuk az újonnan mozgásba hozott rendszereket ott, ahol erre szükség van.”
Tavaszra már csak az alkotmányos kérdések és a Ptk maradtak
„Mindenekelőtt az alkotmánybíróság döntésének eredményeképpen újra asztalra kell tenni bizonyos alkotmányos kérdéseket, ez súlyában mindenképpen komoly dolognak számít. A polgári törvénykönyv végső szavazása is átcsúszott a tavaszi ülésszakra. Ezen felül igazán nagy horderejű, átalakító jellegű törvényalkotásra már nem kell számítani, ami egyben azt is jelenti, hogy kisebb lesz a teher, mint amit már mögöttünk tudhatunk.”
Az új házszabály rendelkezhet tavasszal a háromhetenkénti ülésezésről
„…szeretnénk olyan reformot véghezvinni, ami magát a törvényhozást, a szavazásokat, a módosító indítványokról szóló vitát és döntést hatékonyabbá, gyorsabbá tenné, s nagyobb lehetőséget adna a politikai vitákra. Ha az erről szóló új házszabály ez év tavaszán elkészül, akkor csupán döntés kérdése, hogy érdemes-e mondjuk szeptembertől ezt a házszabályt próba jelleggel bevezetni, pontosan azért, hogy 2014-re, az új parlament felállására ennek hátulütői, hibái kiküszöbölésre kerüljenek.”
A házőrség csak fizikai konfliktus esetén vethető be
„Az országgyűlés, mint testület, vagyis a képviselők összessége, illetve az országgyűlés objektumainak, tehát az országháznak és a képviselői irodaháznak a védelme a külső, illegitim, illetéktelen behatolások ellen [a házőrség feladata]. Az ülésteremben semmi dolga nincsen a házőrségnek, olyan extrém eseteket nem számítva, amiket eddig csak hipotetikusan tudtunk megfogalmazni. Például, ha az ülésteremben egy vitának már nem mondható konfliktus esetleg fizikai erőszakba csap át. A parlamenti képviselők fegyelmezetlenségének megfékezése vagy szankcionálása továbbra is a házelnök feladata marad.”
0 Megjegyzések