A rossz állam valóban rossz tulajdonos, a jó állam azonban sikeres szolgáltató lehet – az Energiapolitika 2000 Társulat szerint a kormány helyes irányba viszi az energiaellátás ügyét.
Január elsejétől tíz százalékkal kevesebbet kell fizetnünk az elektromos áramért, a gázért és a távfűtésért. Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint az érintett fogyasztók 99 százaléka egyetértett a rezsicsökkentéssel, a szakértők szerint pedig jogtalanok a riogatások az áramkimaradásról és a szolgáltatók tömeges kivonulásáról.ű
Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, az ellenséges propaganda közepette meglepőnek tartja a közvélemény-kutatás eredményét. Hozzátette: a felesleges kiadás kategóriájába tartozik az is, ha arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy többet fizessenek, mint ami normális körülmények között elvárható. Normális körülménynek nevezte azt, ha a közszolgáltatások közösségi tulajdonban vannak, mert akkor a közösség életéért, jövőéért felelős kormány kordában tudja tartani az árakat, és garantálja az igénybevétel lehetőségét. A privát szolgáltatókat ugyanis törvény szerint nem terheli ellátási kötelezettség. Járosi Márton hangsúlyozta, az energiaprivatizáció óta először nemzeti érdekű a kormány energiapolitikája.
Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke elmondta, a gáz, a villany és a távhő területén nincs reális veszélye a szolgáltatók esetleges kivonulásának. A tulajdonosváltás esetén csupán a főbb vezetők cserélődnek, a magyar szakemberek és a személyzet azonban a helyén marad, csak éppen a munkáltatója is magyar lesz, amely a magyar érdekek szerint fogja üzemeltetni a céget. Ugyanakkor hozzátette: a külföldi befektetők a létesítmények fenntartására nem sok pénzt költöttek, így azok helyreállítása a közösségre marad.
A közszolgáltatások privatizálásával a megélhetési költségek egy jelentős része piaci körülmények közé került. A nyugati tulajdonú szolgáltatók azokat a jövedelmi viszonyokat és működési rendszert akarják érvényesíteni, amely az ő gazdag országukban a magas lakossági jövedelmek mellett működik, magyarázta Járosi Márton. Nálunk azonban ez törvényszerűen elszegényedéshez vezet, mert a rezsiköltségek a megélhetés egy jelentős részét teszik ki. Az ország teherbíró képessége miatt a jövedelmek nem emelhetők, ezért a kormány úgy tud segíteni a lakosságon, hogy a rezsiköltségeket csökkenti, vagyis visszavesz valamennyit abból a profittömegből, amit a befektetők kivittek, és folyamatosan kivisznek az országból.
A privatizáció egyik hamis jelszava volt, hogy az állam rossz tulajdonos. A rossz állam valóban rossz tulajdonos, a jó állam azonban lehet jó tulajdonos, fogalmazott Járosi. A villamosenergia-iparban csupán a paksi atomerőmű és az alaphálózat nem került privát tulajdonba, ezért kerülhet ma ennyibe az áram, és nem sokkal többe, továbbá egyedül az állami tulajdonban maradt hálózat fejlődött, amely ma világszínvonalon áll. Ennek köszönhető, hogy miközben Nyugat-Európában és a tengerentúlon hatalmas áramkimaradások voltak, nálunk egyetlen számot tevő korlátozásra sem került sor.
Bencsik János, az Országgyűlés energetikai albizottságának elnöke államtitkárként vitte végig a Nemzeti Energiastratégia megalkotását, amely az atom-, a szén- és a zöldenergiára épít. A Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2030-ra továbbra is mintegy 45-50 százalékban atomenergia alapon kell a villamos energiát előállítani, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a magyarországi lignitvagyon sem. A jelenlegi 600 megawatthoz képest 2020-ig további 800-900 megawatt beépített teljesítménygyarapodásra kell sort keríteni zöldenergiából, 2030-ra pedig a mostani 5 százalékhoz képest a hazai villamos energia kapacitás 20 százalékát adja majd a megújuló energia.
A megújuló energiával kapcsolatban Bencsik János elmondta, jelenleg valóban drágább az előállítása, mint a hagyományos energiáké, de a gazdasági szempontok mellett az ellátás-biztonsági és a környezeti szempontokat is számításba kell venni. Nem mindegy azonban, hogy hol használjuk a zöldenergiát – Magyarország adottságai miatt elsősorban a fűtési igények kielégítésére lehet a legoptimálisabban felhasználni.
Bencsik János hozzátette az atomenergia valóban nagyobb kockázattal jár, ugyanakkor az ellátás biztonsága, a megfizethetőség és fenntarthatósági szempontok miatt nagyobb társadalmi és közösségi hasznot hoz, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy átlátható iparági és atomenergia szabályozás keretében történjen a felhasználása. A paksi alaperőmű nélkül nagyon sérülékeny lenne a hazai villamosenergia-ellátás biztonsága, a teljes éves ellátásunk mintegy 45 százalékát biztosítja az erőmű, tette hozzá az Országgyűlés energetikai albizottságának elnöke.
Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, az ellenséges propaganda közepette meglepőnek tartja a közvélemény-kutatás eredményét. Hozzátette: a felesleges kiadás kategóriájába tartozik az is, ha arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy többet fizessenek, mint ami normális körülmények között elvárható. Normális körülménynek nevezte azt, ha a közszolgáltatások közösségi tulajdonban vannak, mert akkor a közösség életéért, jövőéért felelős kormány kordában tudja tartani az árakat, és garantálja az igénybevétel lehetőségét. A privát szolgáltatókat ugyanis törvény szerint nem terheli ellátási kötelezettség. Járosi Márton hangsúlyozta, az energiaprivatizáció óta először nemzeti érdekű a kormány energiapolitikája.
Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke elmondta, a gáz, a villany és a távhő területén nincs reális veszélye a szolgáltatók esetleges kivonulásának. A tulajdonosváltás esetén csupán a főbb vezetők cserélődnek, a magyar szakemberek és a személyzet azonban a helyén marad, csak éppen a munkáltatója is magyar lesz, amely a magyar érdekek szerint fogja üzemeltetni a céget. Ugyanakkor hozzátette: a külföldi befektetők a létesítmények fenntartására nem sok pénzt költöttek, így azok helyreállítása a közösségre marad.
A közszolgáltatások privatizálásával a megélhetési költségek egy jelentős része piaci körülmények közé került. A nyugati tulajdonú szolgáltatók azokat a jövedelmi viszonyokat és működési rendszert akarják érvényesíteni, amely az ő gazdag országukban a magas lakossági jövedelmek mellett működik, magyarázta Járosi Márton. Nálunk azonban ez törvényszerűen elszegényedéshez vezet, mert a rezsiköltségek a megélhetés egy jelentős részét teszik ki. Az ország teherbíró képessége miatt a jövedelmek nem emelhetők, ezért a kormány úgy tud segíteni a lakosságon, hogy a rezsiköltségeket csökkenti, vagyis visszavesz valamennyit abból a profittömegből, amit a befektetők kivittek, és folyamatosan kivisznek az országból.
A privatizáció egyik hamis jelszava volt, hogy az állam rossz tulajdonos. A rossz állam valóban rossz tulajdonos, a jó állam azonban lehet jó tulajdonos, fogalmazott Járosi. A villamosenergia-iparban csupán a paksi atomerőmű és az alaphálózat nem került privát tulajdonba, ezért kerülhet ma ennyibe az áram, és nem sokkal többe, továbbá egyedül az állami tulajdonban maradt hálózat fejlődött, amely ma világszínvonalon áll. Ennek köszönhető, hogy miközben Nyugat-Európában és a tengerentúlon hatalmas áramkimaradások voltak, nálunk egyetlen számot tevő korlátozásra sem került sor.
Bencsik János, az Országgyűlés energetikai albizottságának elnöke államtitkárként vitte végig a Nemzeti Energiastratégia megalkotását, amely az atom-, a szén- és a zöldenergiára épít. A Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2030-ra továbbra is mintegy 45-50 százalékban atomenergia alapon kell a villamos energiát előállítani, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a magyarországi lignitvagyon sem. A jelenlegi 600 megawatthoz képest 2020-ig további 800-900 megawatt beépített teljesítménygyarapodásra kell sort keríteni zöldenergiából, 2030-ra pedig a mostani 5 százalékhoz képest a hazai villamos energia kapacitás 20 százalékát adja majd a megújuló energia.
A megújuló energiával kapcsolatban Bencsik János elmondta, jelenleg valóban drágább az előállítása, mint a hagyományos energiáké, de a gazdasági szempontok mellett az ellátás-biztonsági és a környezeti szempontokat is számításba kell venni. Nem mindegy azonban, hogy hol használjuk a zöldenergiát – Magyarország adottságai miatt elsősorban a fűtési igények kielégítésére lehet a legoptimálisabban felhasználni.
Bencsik János hozzátette az atomenergia valóban nagyobb kockázattal jár, ugyanakkor az ellátás biztonsága, a megfizethetőség és fenntarthatósági szempontok miatt nagyobb társadalmi és közösségi hasznot hoz, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy átlátható iparági és atomenergia szabályozás keretében történjen a felhasználása. A paksi alaperőmű nélkül nagyon sérülékeny lenne a hazai villamosenergia-ellátás biztonsága, a teljes éves ellátásunk mintegy 45 százalékát biztosítja az erőmű, tette hozzá az Országgyűlés energetikai albizottságának elnöke.
0 Megjegyzések