Átlagosan mintegy 251 ezer forintos éves keretösszeget biztosítanak a gazdasági társaságok béren kívüli juttatás céljára 2013-ban - derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. közös felméréséből.
(MTI) - A cégek csütörtöki közleményében ismerteti: míg a munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség.
A válaszadók 11 százaléka az idén növeli az eddigi keretösszeget, 2 százaléka csökkenti, 3 százaléka pedig megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát.
A közleményben idézik Dara Pétert, a DEVISE Hungary ügyvezetőjét, aki elmondta: miközben a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát.
Az ügyvezető kitért arra is, hogy a döntéshozók elsődleges szempontja ebben a kérdésben főként pénzügyi jellegű, amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak.
Az érintettek eddig is több cafeteriaelemből tudtak választani, ennek köre azonban bővült. Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: az étkezési Erzsébet-utalvány mellett január 15-től további háromféle - ajándék, iskolai és szabadidő - utalványt is adhatnak dolgozóiknak, ráadásul 2013-tól az Étkezési Erzsébet-utalvány 8000 forint havi – kedvezményes adózású – keretösszegben adható. Az utalvány ennél nagyobb összegben is adható, de a 8000 forintos keretösszeg felett nagyobb az adóteher - áll a közleményben.
Dara Péter kiemelte, hogy a felmérésben részt vevő – a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó – szervezetek közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. A kutatás érdekessége, hogy motivációs eszközként – amely eredetileg a cafeteria legfőbb célja volt – csak harmadik helyen veszik számításba.
A cégek 22 százaléka a döntés során a társadalmi felelősségvállalásra is tekintettel van: sokan kifejezetten olyan elemeket emelnek be juttatási rendszerükbe, amelyekkel munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak.
A felmérésbe 584 munkáltatót vontak be az ország minden részéből, minden szektorából, a kis vállalkozásoktól a legnagyobb hazai szervezetekig - áll a közleményben.
(MTI) - A cégek csütörtöki közleményében ismerteti: míg a munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség.
A válaszadók 11 százaléka az idén növeli az eddigi keretösszeget, 2 százaléka csökkenti, 3 százaléka pedig megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát.
A közleményben idézik Dara Pétert, a DEVISE Hungary ügyvezetőjét, aki elmondta: miközben a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát.
Az ügyvezető kitért arra is, hogy a döntéshozók elsődleges szempontja ebben a kérdésben főként pénzügyi jellegű, amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak.
Az érintettek eddig is több cafeteriaelemből tudtak választani, ennek köre azonban bővült. Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: az étkezési Erzsébet-utalvány mellett január 15-től további háromféle - ajándék, iskolai és szabadidő - utalványt is adhatnak dolgozóiknak, ráadásul 2013-tól az Étkezési Erzsébet-utalvány 8000 forint havi – kedvezményes adózású – keretösszegben adható. Az utalvány ennél nagyobb összegben is adható, de a 8000 forintos keretösszeg felett nagyobb az adóteher - áll a közleményben.
Dara Péter kiemelte, hogy a felmérésben részt vevő – a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó – szervezetek közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. A kutatás érdekessége, hogy motivációs eszközként – amely eredetileg a cafeteria legfőbb célja volt – csak harmadik helyen veszik számításba.
A cégek 22 százaléka a döntés során a társadalmi felelősségvállalásra is tekintettel van: sokan kifejezetten olyan elemeket emelnek be juttatási rendszerükbe, amelyekkel munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak.
A felmérésbe 584 munkáltatót vontak be az ország minden részéből, minden szektorából, a kis vállalkozásoktól a legnagyobb hazai szervezetekig - áll a közleményben.
0 Megjegyzések