Lelőhelye: Rábaköz. A Rába és a Rábca folyó között fekvő terület. Központja Csorna. Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül. A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés.

A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda. A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.) A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is. ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.) 

Anyaga: Régen - vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon. Ma - nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.

Fonala: Régen - pamut vagy gyapjú (szőr) Ma - volga, gyapjú vagy gyöngyfonál.

Színezése: piros, kék, fakó rózsaszín, bordó. Ritkán két színt alkalmaz együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)

Öltése: Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt.

Motívuma: Szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.

Alkalmazása: Régen - lepedővég, rétesabrosz, párnavég. Ma - terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító.