illusztráció
Ismeretes, hogy január elsejétől állami fenntartás alá kerülnek a közoktatási intézmények, ám ez nem jelent teljes átadás-átvételt. 

Az egységes átvétel elsősorban a pedagógusok bérére, és a szakmai-oktatási programra vonatkozik, de maguk az iskolaépületek továbbra is az önkormányzatok kezében maradnak. Így elviekben azok rezsiköltségét az önkormányzatok fizetik, a kistelepülések kivételével, ám ők is kérhetik, hogy maguk állják a díjakat.

A háromezer fősnél nagyobb települések az állami fenntartást külön kérhetik akkor, ha a kiadások megfizetése súlyos anyagi kihatással járna az adott önkormányzatra nézve. Ha nem így van, de ragaszkodnak az állami védőhálóhoz, hozzájárulást kell fizetniük a kincstárnak.

Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere a Dunántúli Naplónak azt mondta, Pécs ragaszkodik ahhoz, hogy januártól is maga működtesse és fejlessze közoktatási intézményeit, ezért nem fogja kérni az államtól az üzemeltetési feladatok átvételét.

Pécs nem fog „fénymásolási költségeken” vitatkozni, ráadásul az elmúlt években százmilliókat költöttek, s a jövőben is milliárdokat szánnak az iskolák korszerűsítésére. Márpedig a fejlesztési program folytatása a városvezetés szerint akkor van biztonságban, ha minden önkormányzati iskola pécsi üzemeltetésben marad.

A további, milliárdos felújításokat is pályázati pénzből szeretnék finanszírozni, uniós és állami források igénybevételével. Nagy Csaba közölte, tizennégy iskola felújítási pályázatának elkészítéséről már döntöttek, amelyek közt egyenként 50-60, de akár 500 milliós beruházás is kikerülhet, ha támogatják őket. A Leőwey mintegy 350 milliós pályázata pedig már a döntéshozók előtt van, remélik, hogy még idén lesz róla döntés, pozitív előjellel.