Alaposan átírta a költségvetésben szereplő jövő évi terveit a kormány: a megszorítások miatt egyes költségvetési fejezetek sok esetben jelentős kiadáscsökkentést szenvedtek el, a nyugdíjkassza azonban kivételt jelent. A nyugdíjkiadásokat 51 milliárd forinttal emelte meg a kormány, melynek oka, hogy a korábbinál magasabb inflációval kalkulál, ami automatikusan magasabb januári nyugdíjemeléssel jár. Könnyen elképzelhető azonban, hogy 2013-ban a most 5,2%-ra tervezettnél kisebb lesz az infláció, így a nyugdíjasok jövőre jól fognak járni, hiszen emelkedni fog a nyugdíjak reálértéke.
A héten eldőlt, hogy a kormány milyen eszközökkel és hol igazítja ki a 2013-as költségvetést. Egyes költségvetési fejezetek, minisztériumok komolyabb kiadáscsökkentést kénytelenek elviselni a nyáron beterjesztett eredeti javaslathoz képest a tervezett megszorító csomagok következtében, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai azonban 51 milliárd forinttal emelkednek.
A kormány ugyanis nyáron még 4,2%-os inflációval számolt, a héten benyújtott módosító javaslatban azonban már 5,2%-os fogyasztói árnövekedést feltételez a 2013-as évre. A magasabb infláció pedig magasabb nyugdíjemelést von maga után, hiszen minden év elején az adott évben tervezett inflációval kell emelni a nyugdíjakat.
Ez a szabály biztosítja azt, hogy a nyugdíjak reálértékét mindig meg tudja őrizni a kormány. Könnyen elképzelhető azonban, hogy jövőre a nyugdíjasok még jobban fognak járni. A jelenlegi piaci várakozások ugyanis 5% alatti inflációt jeleznek előre, és egy tartósan erős forintnak köszönhetően, valamint a kormány által tervezett 10%-os januári rezsicsökkentés miatt még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak jövő évi emelkedése. (Az árcsökkentés 0,7-0,8 százalékponttal mérsékli önmagában is a fogyasztói árindexet.) Ezek miatt könnyen előfordulhat, hogy jövőre emelkedni fog a nyugdíjak reálértéke, miközben a kormány jelentős megszorítások árán igyekszik mindenáron 3% alatt tartani a költségvetés hiányát.
Az év elején a költségvetésbe betervezett inflációval emelt nyugdíjakat ősszel szokták felülvizsgálni, ilyenkor magasabb tényleges infláció esetén visszamenőleg korrigálják a nyugdíjakat. Arra még sohasem volt példa, hogy alacsonyabb infláció esetén visszavette volna a kormány az év eleji emelést, nyilván erre jövőre sem kerülne sor. Erre utal az is, hogy a kormány visszavehette volna inflációs prognózisát, mégsem tette.
A kormány ugyanis nyáron még 4,2%-os inflációval számolt, a héten benyújtott módosító javaslatban azonban már 5,2%-os fogyasztói árnövekedést feltételez a 2013-as évre. A magasabb infláció pedig magasabb nyugdíjemelést von maga után, hiszen minden év elején az adott évben tervezett inflációval kell emelni a nyugdíjakat.
Ez a szabály biztosítja azt, hogy a nyugdíjak reálértékét mindig meg tudja őrizni a kormány. Könnyen elképzelhető azonban, hogy jövőre a nyugdíjasok még jobban fognak járni. A jelenlegi piaci várakozások ugyanis 5% alatti inflációt jeleznek előre, és egy tartósan erős forintnak köszönhetően, valamint a kormány által tervezett 10%-os januári rezsicsökkentés miatt még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak jövő évi emelkedése. (Az árcsökkentés 0,7-0,8 százalékponttal mérsékli önmagában is a fogyasztói árindexet.) Ezek miatt könnyen előfordulhat, hogy jövőre emelkedni fog a nyugdíjak reálértéke, miközben a kormány jelentős megszorítások árán igyekszik mindenáron 3% alatt tartani a költségvetés hiányát.
Az év elején a költségvetésbe betervezett inflációval emelt nyugdíjakat ősszel szokták felülvizsgálni, ilyenkor magasabb tényleges infláció esetén visszamenőleg korrigálják a nyugdíjakat. Arra még sohasem volt példa, hogy alacsonyabb infláció esetén visszavette volna a kormány az év eleji emelést, nyilván erre jövőre sem kerülne sor. Erre utal az is, hogy a kormány visszavehette volna inflációs prognózisát, mégsem tette.
0 Megjegyzések