A Kúria ajánlása nyomán újra fellángol a vita az egyoldalú szerződésmódosításról.A Lényeg vendégeként Róna Péter közgazdász azt állította, hogy a devizahitel mint olyan, formailag nem felel meg a kölcsönügylet bevett fogalmának, amelyet a törvények Európa valamennyi országában szabályoznak, tehát megjelenése óta hibás termék – írta a Híradó.hu.

A Banki Hitelkárosultak Szövetségének elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy a konstrukció megjelenése óta folyamatosan megsérti a vonatkozó törvényeket. Példaként említette a szegedi ítélőtábla egyik döntését, amely kimondta egy hitelszerződés semmisségét.

A műsorban a bankszövetség jogi szaktanácsadója, Imre András ezt cáfolta, és határozottan kiállt amellett, hogy a devizahitel-konstrukció jogszerű volt, bár kétségtelen, hogy néhány kiegészítő szabály hiányzott, de pontosan nem mondta meg mire gondol. A szegedi ítélet fellebbezés alatt van – tette hozzá a szaktanácsadó.

Sarkadi Szabó Kornél piaci elemző arra emlékeztetett, hogy Európa más országaiban, ahol szintén volt devizahitel, szigorú kamatrés szabályozók, úgynevezett kamatmarzsok voltak érvényben. Éppen ez elől menekültek Magyarországra a termékkel a nyugati pénzintézetek.

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere határozottan visszautasította Róna Péter minap megjelent kritikáját, amely a Banki Etikai Kódex (BEK) szerepét bírálta. Oszkó szerint a BEK nem okozója a negatív folyamatoknak, nem jogszabály, és egy adott pillanatra reagált, amikor már megvolt a baj.

Oszkó azt különösen kifogásolta, hogy őt személy szerint bármilyen kapcsolatba hozta Róna Péter a devizahitel problematikával. Ő 2009- ben csak egy kormányrendelet és a BEK szintjéig foglalkozott a valóban súlyos jelenséggel. A két intézkedés mérsékelte devizahitelezést és fékezni igyekezett a kamatszint emelkedést – mondta a volt pénzügyminiszter.