Kezdődik az adventi időszak, amely Krisztus születésének ünnepéig, karácsonyig a várakozásra és a bűnbánatra szólítja a híveket. A templomokban országszerte advent első vasárnapjának liturgiáját tartják. 

Az adventi készület hagyománya a 4. században alakult ki, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. Az 5. században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből lett végül a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.

Az adventi várakozás során nem csupán Krisztus születésére, hanem utolsó eljövetelére is készülődnek a hívek, ez főleg a bűnbánat, a böjt, valamint a lelki és tettekben megnyilvánuló jó cselekedetekben ölt testet. Az adventi koszorún megjelenő lila szín is a bűnbánatot szimbolizálja, amelyet megtör a harmadik vasárnap rózsaszín gyertyával jelzett, örömre való utalása.

Az adventi időszaknak több hagyományos, a lelki elmélyülést és Krisztus eljövetelére való felkészülést segítő gyakorlata van. Ilyen egyebek mellett az adventi koszorú készítése, a különös odafigyelés embertársainkra, a titokban végzett jó cselekedetek és a családi, közösségi gyertyagyújtások.

Országszerte sok helyen tartanak ünnepi gyertyagyújtást advent első vasárnapján. Budapesten a bazilikánál Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője mond köszöntőt, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter pedig Debrecenben vesz részt az ünnepségen. Egerben és Kaposváron a polgármesterek nyitják meg az adventi időszakot, Szegeden Botka László (MSZP) polgármester mellett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök gyújtja meg az adventi koszorún az első gyertyát.