Pázmány Péternek ajándékozott díszkötéses munkák, korabeli történeti és politikai nyomtatványok mellett a bíboros-érsek által létesített egyetem alapítólevele is megtekinthető azon a kiállításon, amelyet pénteken nyitottak meg az ELTE Egyetemi Könyvtárában. 



Az intézmény tájékoztatása szerint a március 29-ig látogatható kiállításon első alkalommal mutatják be tematikus elrendezésben a Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványokat. A tárlaton megtekinthető egyebek mellett a Teremtés könyvének első fejezetéhez fűzött kommentár kötet díszkötéses, aranyozott kiadása, amelyet II. Ferdinánd német-római császár, magyar király ajándékozott Pázmánynak bíborosi kinevezése alkalmából.

A nagyközönség elé tárják továbbá az utolsó nagy mű, a prédikációk forrásanyagának köteteit, valamint az 1616-tól esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló történeti, politikai és orvosi tárgyú nyomtatványokat. Emellett néhány olyan relikviát is bemutatnak, mint amilyen az érsek által 1635-ben Nagyszombaton létrehozott mai Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alapítólevele.



A kötetek 1782 óta részei az ELTE könyvtára állományának, azonban csak az idei év első felében, egy új tudományos módszerrel azonosította azokat Knapp Éva irodalomtörténész. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, a bíboros halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba.

Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a szerzetesrendet, annak államosított köteteit az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A tudós valószínűleg nem tudta, hogy az esztergomi érsek magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mert azokban semmilyen módon nem tüntették fel az egykori tulajdonos nevét.

A könyvtár közlése szerint a szenzációs irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti eredmény bemutatása segít megeleveníteni Pázmány Péter alkotói műhelyét; a nemzeti relikviáknak tekinthető nyomtatványok kiállításával a könyvtár és az egyetem tisztelegni kíván a 375 éve halott egyetemalapító bíboros-érsek emléke előtt. A tárlathoz kapcsolódóan a könyvtár tudományos kiadványt is megjelentet a felfedezésről.



A magyar könyvtártörténet szenzációja

A nem rég beazonosított kötetek révén lehetőség nyílik az egykori magánkönyvtár rekonstruálására, amely révén Pázmány Péter (1570-1637) életművéről derülhetnek ki újabb részletek, például hogy milyen "tudományos műhely" állt a tudós pap mögött. Legutóbb 2004-ben Mészáros Klára, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa azonosított 52 olyan kötetet, amely egykor Pázmány Péteré lehetett. A felfedezést a kutató nem publikálta és a szlovák intézmény azóta sem engedett magyar szakembereket a kötetek közelébe.

A 25 kötetben 30 mű található mintegy tízezer oldalon, valamennyi könyv XVII. századi, "kortárs" nyomtatvány - emelte ki Knapp Éva. A művekben Pázmány Péter aláhúzásai, margináliái fedezhetők fel. A kutató arról is beszélt, hogy szeptember 10-én fejeződött be a kötetek restaurálása, ennek során a kötések tábláit is megbontották, és számos ritkaság került elő. Ilyen például Pázmány Isteni igazságra vezérlő kalaúz című művének első, 1627-es kiadásának néhány lapja.

Kiemelkedő jelentőségő Wofgang Lazius 1556-ból származó fametszetes Magyarország térkép-töredéke, amelyen az akkori helynevek is pontosan szerepelnek. Ez a dokumentum egyetlen teljes példányban létezik, ezt Bázelben őrzik, de az Országos Széchényi Könyvtárban is találhatók töredékek. A mostani felfedezés azokat is kiegészíti. Szintén a táblákból került elő II. Rudolf rendelete, amely járványügyi előírásokat tartalmaz, ebből ez az egyetlen példány Magyarországon.

Szögi László, az intézmény főigazgatója korábban a felfedezést a magyar könyvtártörtént "szép pillanatának, szenzációnak" nevezte. Szólt arról, hogy az Egyetemi Könyvtár gazdag régi könyv- és kéziratgyűjteménnyel rendelkezik, a XV. századtól a XVIII. század végéig keletkezett kiadványokból mintegy 60 ezer kötetet őriznek, köztük több világviszonylatban egyedülálló kiadványt. A főigazgató szerint az intézmény feladata nemcsak a modern könyvtári szolgáltatás, hanem a magyar kulturális örökséghez tartozó gyűjtemény feldolgozása, restaurálása, digitalizálása, valamint elektronikus katalógusokba rendezése. A XVIII. század előtt keletkezett kötetek már külön raktárba kerültek, megtörtént a restaurálásuk is.

Pázmány Péter munkássága

Panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író. Pázmány volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg, a protestantizmus fölött a diadalok hosszú sorát aratta.

Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosokat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, igy Forgách Miklós és Forgách Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1603-tól 1612-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. E műveket jelentőségre és hatásra nézve meghaladja az Igazságra vezető Kalauz, amely 1613-ban jelent meg. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s igy tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.

Pázmány mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe lehetett venni és törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik. Ezek között szerepelnek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koháryak. Ő vezette vissza az egyházba Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét, Rákóczi Pált.

Az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselője is volt, melynek lényege az érzéki illusztráció. A nyelv nagy ismerőjeként gyakran élt a barokk stílus díszítő elemeivel. Körmondatait grammatikai bonyolultságuk ellenére is tisztának, áttekinthetőeknek és érzékleteseknek tartották realisztikus képei és a közmondásszerű megállapításai miatt. Fontos szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében a református prédikátorok (Magyari István, Alvinczi Péter) ellen írt vitairatai, valamint prédikációi és imádságai. Tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó szatirikus, gúnyos és humoros vitairataival.