A fiatal kutatók számára különleges élményt jelentő, magas színvonalú tudományos munka, valamint közvetlen tanár-diák kapcsolat jellemezte Réthelyi Miklós anatómusprofesszor emlékei szerint a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetét Szentágothai János vezetése idején. Az egykori tanítvány a tudós kritikus helyzetekben tanúsított erkölcsi tartását nevezte a kivételes életmű egyik legfontosabb hagyatékának.
"Szentágothai János agykutatóként vált világszerte híressé. Naplója tanúbizonysága szerint azonban a tudomány csupán a harmadik helyen állt az általa fontosnak tartott értékek sorában a feleségével való meghitt kapcsolata és a művészetek iránti rajongása mögött" – mondta Réthelyi Miklós azt hangsúlyozva, hogy az MTA egykori elnöke számára az értelem és az érzelem egyaránt fontos volt. "Elfogadta, hogy a világot alapvetően az értelem által ismerhetjük meg, de vallotta, hogy ezt ki kell egészítenie a hittel való megismerésnek is." A professzor szerint Szentágothai János nemcsak a tudás és a hit között volt képes hidat teremteni, de különleges érzéke volt az emberek közötti kapcsolatteremtéshez: ahhoz, hogy az egyének valódi, jól működő közösséget alkossanak. "Mindez pedig olyan rendíthetetlen erkölcsi tartással párosult, ami mintául szolgálhat mindenki számára" – tette hozzá Réthelyi Miklós, példaként említve, hogy a német eredetű Schimert nevet 1941-ben, a második világháború közepén magyarosította a nácizmus elleni tiltakozásul Szentágothaira.
     A Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetét a professzor emlékei szerint magas színvonalú munka, a kollegák közötti közvetlen kapcsolat, valamint a fiatalok felé is nyitott kutatói közösség jellemezte. "Aki akart, az ott valóban kedvére dolgozhatott" – mondta Réthelyi Miklós. Őt  kezdettől az emberi test szerkezete érdekelte, Szentágothai János hatására pedig meggyőződése lett, hogy a téma tanulmányozására érdemes akár egy egész emberéletet is rászánni. A professzor szerint Szentágothai János körül Pécsett fantasztikus tanári kar jött létre,  olyan szintén iskolateremtő tudósokkal, mint Grastyán Endre. Később aztán a tanítványok "kirajzásával" Szentágothai János szellemisége és módszerei nemcsak Magyarországon, hanem a világ különbözőpontjain megjelentek. "A magyar idegtudományok diadalútja Pécsről indult el" – fogalmazott Réthelyi Miklós, aki később a baranyai megyeszékhelyről követte Budapestre tanárát, sőt közreműködhetett annak az anatómiát, tájanatómiát, szövettant és fejlődéstant együtt tárgyaló, először 1971-ben megjelent háromkötetes tankönyvnek, a Funkcionális anatómiának az elkészítésében, amelyből azóta magyar orvosok generációi ismerhették meg az emberi testet.  Szentágothai János nemcsak arra ügyelt, hogy a mű mindazt az elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza, amire egy klinikumra készülő hallgatónak szüksége van, és didaktikai szempontból megfelelő legyen, hanem arra is, hogy kézikönyvként zsebre lehessen tenni és akár a villamoson is olvasni. Réthelyi Miklós szerzőtársként a negyedik kiadás óta szerepelt, most pedig azon dolgozik, hogy jövőre megjelenhessen a kilencedik kiadás. "Sok minden változott az elmúlt negyven évben, és a nyomdatechnika fejlődése révén is folyamatosan javítani tudtunk, de az alap továbbra is változatlan" – hangoztatta a professzor.
   Réthelyi Miklós az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete közgyűlése által Szentágothai-emlékévnek nyilvánított esztendő közepén egy másik tanítványtól, Hámori József agykutatótól vette át az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának vezetését. "Magyarországon, valamint külföldön, például Párizsban és New Yorkban is változatos, sok embert megmozgató, a száz évvel ezelőtt született tudós emlékéhez méltó programokkal idézték meg Szentágothai Jánost" – értékelte az emlékév eseményeit a professzor. Egyúttal felhívta a figyelmet arra: bár az UNESCO hivatalos rendezvénysorozata az év végén befejeződik, a Szentágothai János akvarelljeiből a Deák téri Evangélikus Országos Múzeumban rendezett, közelmúltban nyílt kiállítás március 31-ig látogatható.