Négy magyar kutató legújabb, a neurológiai kórképek - például
a Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke vagy a sclerosis
multiplex - kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett
kinureninekkel kapcsolatos eredményeit összefoglaló cikkét közölte a
tekintélyes Nature Review Drug Discovery folyóirat. A Szegedi Tudományegyetem, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport és az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport
vezetői, illetve munkatársai a lap szerkesztőinek felkérésére
állították össze a majd másfél évtizedes kutatómunkájuk fontosabb
lépéseit is bemutató közleményt.
 |
| Vécsei László |
"A
most megjelent publikáció nem lezárása a kinureninprogramnak, hanem
csupán egy fontos állomása: sok feladatunk és tervünk van még" –
nyilatkozta az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója.
 |
| Fülöp Ferenc |
Mint elmondta, közel másfél évtizeddel ezelőtt kezdték el Szegeden Toldi József élettanprofesszorral, az MTA doktorával azt a közös munkát, amelyhez hamarosan Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, majd néhány évvel ezelőtt Szalárdy Levente
PhD-hallgató is csatlakozott. Céljuk a neurológiai kórképek – mint a
Parkinson-kór, a Huntington-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis
multipex – közös alapjának számító idegszövet-károsodás folyamatának
jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek
idegszövetvédő hatásúak lehetnek. A kutatók feltételezik, hogy számos
idegrendszeri kórkép kialakulásában a fehérjék építőköveinek számító
aminosavak egyikének, a triptofánnak egy kevéssé ismert
anyagcsereterméke, a kinurenin, illetve annak metabolitjai játszhatnak
szerepet.
A
szegedi tudósok gyógyszerkémikusok által szintetizált vegyületek
hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben,
amellett pedig neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében
mérték a kinureninrendszerrel kapcsolatos anyagcserét. Munkájuk
eredményeit többek között egy könyvben (Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics. NOVA, New York, 2005) és a Journal of Neural Transmission
nemzetközi folyóiratban publikálták „Kynurenines and the Nervous
System: Therapeutic Perspectives" címen (2012; 119[2]: 107). A kutatók
több szabadalmat is bejelentettek a migrén, a Huntington-kór és a
gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén.  |
| Toldi József |
"Szabadalmaink azt jelentik, hogy vizsgálataink alapján találtunk olyan
vegyületeket, amelyek egy további fejlesztési folyamat kiindulópontjai
lehetnek" – fogalmazott Vécsei László, aki szerint az a tény,
hogy az Egyesült Államokban a 4-CI-kinurenin-molekulával klinikai
vizsgálatokat indítottak, mutatja, hogy a kinureninprogramban mások is
látnak fantáziát.
 |
| Szalárdy Levente |
Az akadémikus a klinikákon végzett kutatás elsődleges jelentőségének az
értékes eredményeken túl azonban azt tartja, hogy a klinikusok
tudományos szemlélete nagymértékben befolyásolhatja a betegek
gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát. "A
klinikai munkának a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas pillérén
kell nyugodnia – hangoztatta Vécsei László. – Komoly tényező a
kutatás, de ezt a legújabb ismereteket közvetítő oktatásnak és a modern
tudományos eredmények orvosi alkalmazásának kell kiegészítenie és
egységes egésszé formálnia."
 |
| A kinurénsav képlete |
A
szegedi kutatók – miként eddig, ezt követően is – külföldi
szakemberekkel együttműködve, nemzetközi kooperációban folytatják
vizsgálataikat: "A közelmúltban írtam levelet Jonas Bergquist professzornak Uppsalába, hogy az általa vezetett analitikai intézet milyen további speciális méréseket tudna elvégezni nekünk. Lars Edvinsson
professzorral (University of Lund, Svédország) közös migrén-kinurenin
programot indítottunk, most készítjük közlésre a kéziratunkat. A
koppenhágai Jes Olesen professzorral pedig szintén szoros
együttműködésről döntöttünk a közelmúltban, és jelenleg egy közös
európai pályázaton dolgozunk."
0 Megjegyzések