Egy akadémikus és három MTA doktora is részesült idén a jelentős műszaki-szellemi alkotások létrehozásáért, illetve a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményért járó Gábor Dénes-díjban. A kitüntetettek az elismerést ünnepélyes keretek között vehették át a Parlamentben.  

"Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért ha igazi tudósok és – amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet" – idézte köszöntőjében Eötvös Lorándot Gyulai József akadémikus, a Novofer Alapítvány Kuratóriumának elnöke, kiemelve a mérnöki tudományok napjainkban egyre nagyobb társadalmi rangját. Az eseményen beszédet mondott Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, részt vett és díjat adott át Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a kormány több tagja, valamint szakmai, tudományos, társadalmi szervezetek képviselői.

Gábor Dénes (1900-1979)
A Budapesten született fizikus magyarországi és németországi tanulmányai után 1934-től Angliában kutatott és tanított. Nevét az 1947-ben felfedezett holográfia tette világszerte ismertté. A Magyar Tudományos Akadémia 1964-ben választotta tiszteleti tagjává. 1971-ben a "holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért" megkapta a fizikai Nobel-díjat.

  Idén heten vehették át a Parlamentben rendezett ünnepségen a Gábor Dénes-díjat az egyes ipari ágazatokban – IT-távközlés, gépipar, energetika, vegyészet-gyógyszeripar, mezőgazdaság-biotechnológia –, illetve az "egyéb" kategóriában, azaz az üzleti menedzsmentben, illetve oktatásban végzett kiemelkedő munkájukért. A kitüntetettek egyike akadémikus, hárman közülük az MTA doktorai. A minden évben nyilvánosan meghirdetett, Gábor Dénes Nobel-díjas tudósról és humanista gondolkodóról elnevezett hazai elismerést, valamint a háromévente adományozott nemzetközi díjat a bírálóbizottság javaslatára a Novofer Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda az arra méltó szakembereknek. Az elmúlt több mint két évtizedben mind rangosabbá váló kitüntetést eddig 157, a technikai és a természettudományok művelésében kimagasló innovatív teljesítményt nyújtó kutató és műszaki értelmiségi vehette át. A díjazottak olyan kiemelkedő, új tudományos eredményeket felmutató szakemberek, akik ismereteiket a gyakorlatban alkalmazzák, kimagasló tudásukat színvonalas oktatói, nevelői tevékenységük révén átadják környezetüknek, és szakterületükön túl jelentős társadalmi szerepet is vállalnak. Az ünnepélyes díjkiosztón átadták az In memoriam Gábor Dénes díszoklevelet és a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat is.

    Gábor Dénes-díjat kapott Vigh László vegyész, címzetes egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet kutatója a "membrántermoszenzor" hipotézisének megalkotásáért, a stresszfehérje-alapú gyógyszerkutatás és -fejlesztés új alapokra helyezésében kifejtett úttörő munkásságáért, illetve a különböző betegségek potenciálisan új diagnosztikai eljárásaként alkalmazható lipidomika magyarországi bevezetésében vállalt meghatározó szerepéért. A testület a kitüntetéssel az akadémikus hazai és nemzetközi tudományszervező munkásságát, valamint a Szeged-Debrecen pólusvárosok gyógyszerkutatási és fejlesztési céljainak összehangolásában folytatott tevékenységét is elismerte.
    Dán András villamosmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosenergetikai Tanszékének egyetemi tanára a feszültségminőség, a VER-méréstechnika és a teljesítményelektronika alkalmazásában elért eredményeiért, a doktoranduszokból és doktorokból álló „smart grid" egyetemi kutatóhely létrehozásáért, fenntartásáért, a tudományos életbe való bevezetéséért részesült az elismerésben. Dán András alkotóan működött közre az első hazai tervezésű, kisszeles, háztartási méretű szélerőmű villamos berendezéseinek tervezésében és üzembe helyezésében is.
    Imecs Mária villamosmérnök, a Kolozsvári Műszaki Egyetem egyetemi tanára a villamos hajtások terén végzett kutatásai elismeréseként vehette át a díjat. Eredményei hozzájárulnak az energiaátalakítás hatékonyságának növeléséhez villamos motorokban és generátorokban. A testület a jelölt tudományos munkája mellett méltatta a felsőfokú oktatásban és a doktoranduszképzésben végzett tanári tevékenységét is.
    A kuratórium ifj. Duda Ernő menedzsernek, címzetes egyetemi docensnek a SOLVO Biotechnológiai Zrt. elnök-vezérigazgatójának a hazai biotechnológia fejlesztése érdekében kifejtett szakmai, közéleti és vezetői tevékenységéért és sikeres innovációszervező munkájáért ítélte oda az elismerést. Ifj. Duda Ernő számos piacvezető, kreatív, innovatív vállalkozás létrehozásában játszott szerepet, emellett egy több mint százfős, nemzetközi szakembergárdát foglalkoztató, globális piacvezető vállalat alapítója és elnök-vezérigazgatója.
    Katona Tamás János mérnök-hőfizikus, az MTA doktora, a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója az atomerőmű biztonsága felülvizsgálatának és megvalósítási koncepciójának, valamint módszertanának kidolgozása és alkalmazása terén nyújtott közreműködéséért és a – nemzetközi gyakorlatban egyedülálló módon megvalósuló – kivitelezés felügyeletéért vehette át a díjat. Katona Tamás János elsőként vetette fel az erőmű üzemidő-hosszabbításának lehetőségét, majd irányította az előkészítő munkálatokat.
    Célzott daganatellenes gyógyszerek személyre szabott alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai módszerek kidolgozásáért, az elért eredmények gyakorlati hasznosításában vállalt meghatározó szerepéért részesült a kitüntetésben Peták István orvos, az MTA által támogatott Pathobiokémiai Munkacsoport tudományos főmunkatársa, a KPS orvosi biotechnológiai vállalkozás alapítója és szakmai vezetője. Peták István munkássága elősegítette, hogy a daganatos betegek ma már a gyakorlatban is hozzáférhetnek egyes célzott terápiás lehetőségekhez. A kuratórium emellett kiemelte a jelöltnek a magyar kutatók nemzetközi szintű eredményeinek megismertetéséért – és ezzel megbecsültségük növeléséért – végzett tevékenységét.
Tóth Magdolna kertészmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a növénynemesítés, az alma hazai fajtahasználatának korszerűsítését célzó kutatásaiért, az almafajták honosításáért, a rezisztencianemesítés hazai megalapozásáért, valamint kidolgozásáért vehette át a díjat. A kutató nevéhez négy államilag elismert és szabadalmaztatás alatt álló almafajta, hét fajtajelölt nemesítése, valamint öt fajta honosítása fűződik. Tóth Magdolna kiemelkedő munkát végez a szakember-utánpótlás és a PhD-képzés területén is.
    A fiatal magyar szakemberek nemzetközi hírnevének és tekintélyének gyarapításában elért teljesítményéért Új Generáció Gábor Dénes-díjat vehetett át Rátai Dániel informatikus, feltaláló, a 3D for All Számítástechnikai Fejlesztő Kft. általános fejlesztésvezetője. A fiatal szakembernek döntő része volt egy világszerte elismert, szabadalmakkal védett, forradalmian új technológiai megoldás kidolgozásában és a találmány piaci bevezetésében. A találmány segítségével a személyi számítógépek háromdimenziós, valódi holisztikus megjelenést és valós térbeli interakciót biztosító konfigurációvá alakíthatók.
    In Memoriam Gábor Dénes oklevéllel köszönte meg a kuratórium Csermely Péter akadémikusnak, biokémikusnak, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának a fiatal tehetségek iskolateremtő felkutatásában és gondozásában, valamint a hálózatépítés területén végzett, több évtizedes áldozatos munkáját. Tevékenysége hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, valamint a Gábor Dénes nevével fémjelzett szellemiség átörökítéséhez.
    Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjban részesült Sik Dávid villamosmérnök-hallgató új, atipikus tanulást támogató elektronikai tanulási környezeteket vizsgáló dolgozatáért.