Magyarországon fokozottan védett. 
Eszmei érték: 250 000 Ft

A barna kánya a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.
Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él.

Testhossza 55-60 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 170 centiméter. Testtömege 650-950 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél. Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Március-áprilisban tér vissza Magyarországra trópusi telelőhelyéről és októberig tartózkodik nálunk. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal.

Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 2-3, fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32-33 nap kotlik. A kirepülés 42-45 nap múlva következik be.
Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő vörös kánya és az Ázsiában honos keleti barnakánya . Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja.


A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.