A magyar és a szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy közösen fog fejet hajtani a jövő évben az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Áder János történelminek minősítette a megállapodást, tekintettel arra, hogy a két ország történelmében ez egy nyitott kérdés, amelyet le kell zárni. Úgy vélte: ha a két eseményre sor kerül, azzal régi vágya teljesül a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az időkben. Az államfő hangsúlyozta: a közös főhajtással szeretné nyomatékosítani azt a gesztust, amelyet elődje, Sólyom László néhány évvel ezelőtt már megtett.
Az 1942-es újvidéki razziák során, az úgynevezett "hideg napok" idején horthysta csendőrök több mint háromezer szerbet és zsidót végeztek ki, és két évre rá a titói hatalom megtorlásai során egyes becslések szerint tízszer ennyi magyar (30-40 ezer) halt meg a Délvidéken. "Fejet hajtunk mindenki előtt, elítéljük a népünkből azokat, akik bűntényeket követtek el, a gyerekeink számára pedig megnyitjuk a lehetőséget, hogy új életet éljenek" - hangoztatta Tomislav Nikolic, hangsúlyozva, hogy a politikai vezetőknek a nyitott kérdéseket rendezniük kell, mert ezzel tartoznak saját népüknek.
Áder János szerint a szerb-magyar kétoldalú viszonyra az erősödő gazdasági és javuló kulturális kapcsolatok jellemzőek, illetve a "reménybeli" integrációs együttműködés. A két ország közötti árucsere-forgalom mára elérte a válság előtti szintet, és vannak további lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A kulturális kapcsolatok élénkülését mi sem bizonyítja jobban - folytatta -, mint a rövidesen Belgrádban megnyíló magyar kulturális központ, a Magyar Ház. Áder János közölte: Magyarország ezentúl is támogatni fogja, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, és kész megosztani integrációs tapasztalatait. Nikolic szerint Szerbiának erre szüksége van.
A szerb elnök hangsúlyozta, országa a májusi választások után úgy határozott, hogy nyitott lesz a "barátaihoz", előveszi és megoldja "a szőnyeg alá söpört problémákat". Felhívta a figyelmét arra, hogy a Magyarországon élő szerbek és a Szerbiában élő magyarok "csodás kapcsolatot" jelentenek a két ország között. "Kötelesek vagyunk, hogy a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsuk számukra, bevonjunk őket demokratikus folyamatokba, és biztosítsuk számukra a kollektív emberi és kisebbségi jogokat" - hangoztatta Nikolic. Ismételten leszögezte, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, viszont "nem róhatja fel a baráti országok vezetőinek, hogy úgy vezessék saját országukat, ahogyan szerintük a legjobb a népüknek".
Tomislav Nikolic közölte, hogy a budapesti megbeszélésen szó volt az úgynevezett "temerini fiúkról" is, akiket súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi kegyetlen bántalmazása miatt. Az elítéltek amnesztiával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy hamarosan tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.
Az MTI arról kérdezte Nikolicot, hogyan kellene szerinte rendezni a szerbiai alkotmánybíróság májusi, nagy visszhangot keltő döntése utáni kialakult ellentmondásos helyzetet. (A testület alkotmányellenesnek minősítette a Vajdaság autonóm tartomány hatásköreinek egy részét). "Ha valami nincs összhangban az alkotmánnyal, akkor azt módosítani kell, hogy összhangban legyen. A Vajdaság alkotmányos autonómiáját senki sem fogja veszélyeztetni" - szögezte le a szerb államfő. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának új és modern alkotmánya van, amelyet népszavazáson biztosítottak támogatásukról a polgárok.
Szerb államfő: a kisebbségek érdekében kell fejet hajtani
A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági vérengzések áldozatai előtt - mondta Tomislav Nikolic szerb elnök az M1-nek adott keddi interjúban. Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Tomislav Nikolic igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy "nem a múltban él, hanem a jövőben". "Amikor háborúra kerül sor, minden népben akadnak olyanok, akik háborús bűncselekményeket hajlandók elkövetni, de ezek nem határozhatják meg örök időkre a népek jövőjét" - mondta az elnök.
A "temerini fiúk" ügyéről a szerb államfő elmondta, hogy alaposan megismerkedett az esettel, és néhány hónapon belül a nyilvánosság értesül arról, hogy milyen döntést hozott. Tévesnek nevezte a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint elutasította az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérelmét. Tomislav Nikolic kijelentette, hogy eddig nem foglalt állást az elítéltek amnesztiájával kapcsolatban, de megjegyezte: "negatív" az álláspontja a bíróság döntéséről.
Öt temerini magyar fiatalt évekkel ezelőtt súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi brutális bántalmazása miatt. A bírósági ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic budapesti megbeszélésein is.
"Kész vagyok arra, hogy jóindulattal kezeljem az esetet" - mondta a tévéinterjúban Tomislav Nikolic, ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a "legkegyetlenebb kínzás" példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket.
Szólt arról is, hogy Szerbia nagyon jól megoldotta a kisebbségeket érintő kérdéseket, és a magyarok számára teljes mértékben biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása. "Nagyon örülnék, ha a magyarok részt vennének a köztársasági szintű kormányzásban is" - tette hozzá. Jelezte, hogy rendszeres kapcsolatot tart Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, és rögtön tudomást szerezne róla, ha a magyarok bármilyen jogsérelmet szenvednének.
Koszovó és az európai uniós integráció kérdéskörét illetőn Tomislav Nikolic ismét kijelentette: Belgrád lemondana az EU-hoz való csatlakozásról, ha Brüsszel feltételül szabná Koszovó függetlenségének elismerését.
Az 1942-es újvidéki razziák során, az úgynevezett "hideg napok" idején horthysta csendőrök több mint háromezer szerbet és zsidót végeztek ki, és két évre rá a titói hatalom megtorlásai során egyes becslések szerint tízszer ennyi magyar (30-40 ezer) halt meg a Délvidéken. "Fejet hajtunk mindenki előtt, elítéljük a népünkből azokat, akik bűntényeket követtek el, a gyerekeink számára pedig megnyitjuk a lehetőséget, hogy új életet éljenek" - hangoztatta Tomislav Nikolic, hangsúlyozva, hogy a politikai vezetőknek a nyitott kérdéseket rendezniük kell, mert ezzel tartoznak saját népüknek.
Áder János szerint a szerb-magyar kétoldalú viszonyra az erősödő gazdasági és javuló kulturális kapcsolatok jellemzőek, illetve a "reménybeli" integrációs együttműködés. A két ország közötti árucsere-forgalom mára elérte a válság előtti szintet, és vannak további lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A kulturális kapcsolatok élénkülését mi sem bizonyítja jobban - folytatta -, mint a rövidesen Belgrádban megnyíló magyar kulturális központ, a Magyar Ház. Áder János közölte: Magyarország ezentúl is támogatni fogja, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, és kész megosztani integrációs tapasztalatait. Nikolic szerint Szerbiának erre szüksége van.
A szerb elnök hangsúlyozta, országa a májusi választások után úgy határozott, hogy nyitott lesz a "barátaihoz", előveszi és megoldja "a szőnyeg alá söpört problémákat". Felhívta a figyelmét arra, hogy a Magyarországon élő szerbek és a Szerbiában élő magyarok "csodás kapcsolatot" jelentenek a két ország között. "Kötelesek vagyunk, hogy a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsuk számukra, bevonjunk őket demokratikus folyamatokba, és biztosítsuk számukra a kollektív emberi és kisebbségi jogokat" - hangoztatta Nikolic. Ismételten leszögezte, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, viszont "nem róhatja fel a baráti országok vezetőinek, hogy úgy vezessék saját országukat, ahogyan szerintük a legjobb a népüknek".
Tomislav Nikolic közölte, hogy a budapesti megbeszélésen szó volt az úgynevezett "temerini fiúkról" is, akiket súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi kegyetlen bántalmazása miatt. Az elítéltek amnesztiával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy hamarosan tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.
Az MTI arról kérdezte Nikolicot, hogyan kellene szerinte rendezni a szerbiai alkotmánybíróság májusi, nagy visszhangot keltő döntése utáni kialakult ellentmondásos helyzetet. (A testület alkotmányellenesnek minősítette a Vajdaság autonóm tartomány hatásköreinek egy részét). "Ha valami nincs összhangban az alkotmánnyal, akkor azt módosítani kell, hogy összhangban legyen. A Vajdaság alkotmányos autonómiáját senki sem fogja veszélyeztetni" - szögezte le a szerb államfő. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának új és modern alkotmánya van, amelyet népszavazáson biztosítottak támogatásukról a polgárok.
Szerb államfő: a kisebbségek érdekében kell fejet hajtani
A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági vérengzések áldozatai előtt - mondta Tomislav Nikolic szerb elnök az M1-nek adott keddi interjúban. Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Tomislav Nikolic igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy "nem a múltban él, hanem a jövőben". "Amikor háborúra kerül sor, minden népben akadnak olyanok, akik háborús bűncselekményeket hajlandók elkövetni, de ezek nem határozhatják meg örök időkre a népek jövőjét" - mondta az elnök.
A "temerini fiúk" ügyéről a szerb államfő elmondta, hogy alaposan megismerkedett az esettel, és néhány hónapon belül a nyilvánosság értesül arról, hogy milyen döntést hozott. Tévesnek nevezte a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint elutasította az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérelmét. Tomislav Nikolic kijelentette, hogy eddig nem foglalt állást az elítéltek amnesztiájával kapcsolatban, de megjegyezte: "negatív" az álláspontja a bíróság döntéséről.
Öt temerini magyar fiatalt évekkel ezelőtt súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi brutális bántalmazása miatt. A bírósági ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic budapesti megbeszélésein is.
"Kész vagyok arra, hogy jóindulattal kezeljem az esetet" - mondta a tévéinterjúban Tomislav Nikolic, ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a "legkegyetlenebb kínzás" példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket.
Szólt arról is, hogy Szerbia nagyon jól megoldotta a kisebbségeket érintő kérdéseket, és a magyarok számára teljes mértékben biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása. "Nagyon örülnék, ha a magyarok részt vennének a köztársasági szintű kormányzásban is" - tette hozzá. Jelezte, hogy rendszeres kapcsolatot tart Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, és rögtön tudomást szerezne róla, ha a magyarok bármilyen jogsérelmet szenvednének.
Koszovó és az európai uniós integráció kérdéskörét illetőn Tomislav Nikolic ismét kijelentette: Belgrád lemondana az EU-hoz való csatlakozásról, ha Brüsszel feltételül szabná Koszovó függetlenségének elismerését.
0 Megjegyzések