A horvát kormány és a Mol által kötött megállapodások károsak Horvátország szempontjából - jelentette ki Ivan Tuduric bíró kedden, az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre kirótt, összesen tíz év börtönbüntetést jelentő ítéletet indokolva.
A zágrábi megyei bíróság első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért ítélte el a volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.
Mint a bíró az ítélet indoklásában kifejtette, a Mollal kötött szerződés nyomán bekövetkezett változásokkal az INA három-három tagú igazgatóságában egyenlő arányú szavazatok esetén a magyar elnök-vezérigazgató szavazata a döntő. Hangsúlyozta, hogy az INA és a Mol független vállalatok, majd részletesen visszautalva az ennek kapcsán tett tanúvallomásokra, megállapította, hogy a jelenlegi igazgatási rendszerben az INA a Mol egyik leányvállalataként működik. Senki sem veti a szemére a Molnak, hogy az irányítási jogok megszerzésére törekedett, a Mol szempontjából ez teljesen igazolt - vélte a bíró, de hozzátette, hogy ezt a célt nem lehet bűntettek útján elérni.
A veszteséges gázkereskedelmi üzletág kiválásával a veszteségek 100 százalékban Horvátországot terhelik.
Amennyiben ez az üzletág az INA-n belül maradt volna, a horvát állam INA-részesedésének megfelelő hányadban, 44 százalékban hárulnának rá a veszteségek – mutatott rá a bíró. Ez is ellentétes Horvátország érdekeivel – szögezte le. A bíró indoklása szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy Sanader kenőpénzt kapott.
A bíróság egészében elfogadta Robert Jezic, a vád tanújának vallomását, kitérve az azt alátámasztó bizonyítékokra is. Sanader állításával ellentétben Jezic nem kötött alkut az ügyészséggel - mondta a bíró. Sanaderen kívül valószínűleg csak Jezic tudott még a pénz útjáról. Az ő tanúskodása nélkül valószínűleg nem került volna sor büntetőeljárásra. Ez esetben az INA átengedése a Molnak és a gázüzlet kiválása csak katasztrofális politikai döntés lenne. A kenőpénz ténye miatt azonban bűncselekményről van szó – magyarázta a bíró. A bíró szerint nem igaz Sanader állítása, miszerint Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával Jezic közvetítőjeként, annak üzleti ügyei miatt találkozott.
A két ciprusi cég – amelyek a Sanadernek szánt 5 millió eurót átutalták a Jezic tulajdonában álló svájci Xenoplast számlájára - és a Xenoplast között fiktív szerződés köttetett - állapította meg. Hozzátette a bíró azt is, hogy a két ciprusi céget - és azokhoz köthető Mihail Guceriev és Fazekas Imre üzletembereket - szoros üzleti és egyéb szálak fűzik a Mol-hoz. A Mol Nyrt. kedden visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
A magyar olajipari cég a zágrábi ítéletre reagálva közölte: "Nem tisztünk minősíteni az első fokú döntést, Horvátország legnagyobb befektetőjeként tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó." A magyar társaság úgy vélte, nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. A Mol az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti, s emlékeztetett arra, hogy minden alkalommal határozottan visszautasította a Mol elleni vádakat. Ezt teszik most is és ugyanígy cselekszenek a jövőben is a cég közleménye szerint.
Mint a bíró az ítélet indoklásában kifejtette, a Mollal kötött szerződés nyomán bekövetkezett változásokkal az INA három-három tagú igazgatóságában egyenlő arányú szavazatok esetén a magyar elnök-vezérigazgató szavazata a döntő. Hangsúlyozta, hogy az INA és a Mol független vállalatok, majd részletesen visszautalva az ennek kapcsán tett tanúvallomásokra, megállapította, hogy a jelenlegi igazgatási rendszerben az INA a Mol egyik leányvállalataként működik. Senki sem veti a szemére a Molnak, hogy az irányítási jogok megszerzésére törekedett, a Mol szempontjából ez teljesen igazolt - vélte a bíró, de hozzátette, hogy ezt a célt nem lehet bűntettek útján elérni.
A veszteséges gázkereskedelmi üzletág kiválásával a veszteségek 100 százalékban Horvátországot terhelik.
Amennyiben ez az üzletág az INA-n belül maradt volna, a horvát állam INA-részesedésének megfelelő hányadban, 44 százalékban hárulnának rá a veszteségek – mutatott rá a bíró. Ez is ellentétes Horvátország érdekeivel – szögezte le. A bíró indoklása szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy Sanader kenőpénzt kapott.
A bíróság egészében elfogadta Robert Jezic, a vád tanújának vallomását, kitérve az azt alátámasztó bizonyítékokra is. Sanader állításával ellentétben Jezic nem kötött alkut az ügyészséggel - mondta a bíró. Sanaderen kívül valószínűleg csak Jezic tudott még a pénz útjáról. Az ő tanúskodása nélkül valószínűleg nem került volna sor büntetőeljárásra. Ez esetben az INA átengedése a Molnak és a gázüzlet kiválása csak katasztrofális politikai döntés lenne. A kenőpénz ténye miatt azonban bűncselekményről van szó – magyarázta a bíró. A bíró szerint nem igaz Sanader állítása, miszerint Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával Jezic közvetítőjeként, annak üzleti ügyei miatt találkozott.
A két ciprusi cég – amelyek a Sanadernek szánt 5 millió eurót átutalták a Jezic tulajdonában álló svájci Xenoplast számlájára - és a Xenoplast között fiktív szerződés köttetett - állapította meg. Hozzátette a bíró azt is, hogy a két ciprusi céget - és azokhoz köthető Mihail Guceriev és Fazekas Imre üzletembereket - szoros üzleti és egyéb szálak fűzik a Mol-hoz. A Mol Nyrt. kedden visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
A magyar olajipari cég a zágrábi ítéletre reagálva közölte: "Nem tisztünk minősíteni az első fokú döntést, Horvátország legnagyobb befektetőjeként tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó." A magyar társaság úgy vélte, nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. A Mol az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti, s emlékeztetett arra, hogy minden alkalommal határozottan visszautasította a Mol elleni vádakat. Ezt teszik most is és ugyanígy cselekszenek a jövőben is a cég közleménye szerint.
0 Megjegyzések