Szeged - Jelentős kárt okozó csalással és magánokirat-hamisítással vádolják a 2003-ban és 2004-ben zajlott autópálya-ásatás két résztvevőjét, D. Csaba alvállalkozót és L. Gábor régészt. Az ügy károsultja a szegedi Móra Ferenc Múzeum. 

Ahogyan az M5-ös autópálya nyomvonalán, 2003-ban és 2004-ben az M43-as első szakaszán és a Szeged-Nyugat elkerülőút helyén is régészeti föltárások zajlottak. Ezt a munkát a Móra Ferenc Múzeum vállalta, szerződést kötött rá az Állami Közútkezelő Kht.-val és a Nemzeti Autópálya Rt.-vel. A sok földmunkával járó feladat végrehajtásához a közgyűjtemény alvállalkozót is fogadott, az elsőrendű vádlott D. Csaba bt.-je és kft.-je egyes részfeladatokat hajtott végre.

A teljesítés igazolásához az eltöltött munkaórákat és az alkalmazott dolgozók létszámát dokumentálni kellett. A Szegedi Városi Ügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott és a másodrendű vádlott, L. Gábor, a múzeum egyik akkori régésze nem a valóságnak megfelelő munkaóra- és létszámot igazolt, majd a kft. és a bt. ez alapján állította ki a számláit. A vádlottak összesen 23 millió 118 ezer 739 forinttal rövidítették meg a Móra Ferenc Múzeumot, és ez a kár azóta sem térült meg – tájékoztatta lapunkat Cseh Attila sajtószóvivő, a törvényszék elnökhelyettese.

A történtek miatt a Szegedi Városi Bíróságon D. Csaba és L. Gábor ellen jelentős kárt okozó csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárás. Egy tárgyalást már tartottak, a vádlottakat meghallgatták, a legközelebbi alkalomra, december 17-ére tanúkat idézett be a bíróság.

Az autópálya-ásatásokat korábban a politika is vizsgálta – egészen más megközelítésben. 2006-ban a Móra Ferenc Múzeum igazgatóját hűtlen kezeléssel gyanúsította, és fegyelmivel leváltotta a megyei közgyűlés. A rendőrség is nyomozást indított, ám nem talált bűncselekményt. Az igazgatót és az M5-ös ásatások koordinátorát a vizsgálatok tisztázták az ellenük felhozott vádak alól.