Ha a keddi horvátországi megvesztegetési perben elsőfokon hozott bírósági döntés jogerőre emelkedik, az akár percunamit is hozhat a Mol fejére - állítják nemzetközi jogászok. A magyar olajipari cég nem csak a horvát skalpot bukhatja, de azok az álmok is véget érhetnek, amelyben a Mol a régió meghatározó társaságává válik.
Elsőfokon 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Zágráb Megyei Bíróság Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt ma délelőtt, mivel megalapozottnak látta többek között azt a vádat is, miszerint Sanader kenőpénz fogadott el a Moltól annak érdekében, hogy a magyar cég átvehesse az Ina horvát olajtársaság feletti irányítást. Az eljárást vezető bíró szerint kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy az ex-politikus vesztegetési pénzt fogadott el.
A bíróság nem fogadta el Sanader védekezését, mely szerint az Inával kapcsolatos megállapodásokra Horvátország energetikai függetlenségének erősítése érdekében került sor, és hogy nincs szó semmilyen vesztegetésről. "A bűnügy, amelyet elkövetett, a Hernádival kötött megállapodásának gyümölcse" – mondta a bíró, aki az ítélet ismertetésekor a vád koronatanújának a vallomásán kívül arra a videófelvételre is utalt, melyen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Sanader kettesben beszélget egy étteremben, ahol a vád szerint a vesztegetési pénzről is szó esett.
Évek óta megy az adok-kapok
A volt horvát miniszterelnök elleni vesztegetési per jelenti az eddigi betetőzést a Mol és a horvát kormány közti sagában. 2009 óta, mióta a magyar olajcég átvette az irányítást az Inában – a horvát bíróság szerint Sanader 5 milliós eurós megvesztegetésének segítségével – folyamatos a nyilatkozatháború a társaság két fő részvényese, a Mol és a horvát fél, vagyis a horvát állam között. Emellett a horvát hatóságok is nekiálltak vegzálni az Inát, hol egyszer egy 1,7 milliárd kunás (kb. 60 milliárd forint) vélt adótartozás miatt, hol pedig amiatt, hogy állítólag engedély nélkül foglalkoztattak 300 magyart. Az Ina vezérigazgatóját pedig idén márciusban őrizetbe vették vesztegetés vádjával.
Ivo Sanader első fokon 10 évet kapott
A mostani döntés, mely egyelőre még nem jogerős, komoly következményekkel járhat a Mol-Ina, és a horvát-magyar viszony tekintetében is. Ha Sanadert másodfokon is bűnösnek találják, magyarul a horvát bíróság szerint a Mol bűncselekmény útján jutott hozzá az Ina irányítói jogaihoz, akkor megindulhat a magyar olajcég kiszorulása horvát leányvállalatából, és így a Mol regiós piacvezető álmai is szertefoszolhatnak.
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint a mai bírósági döntésből - minthogy az még nem jogerős, elsőfokú ítélet - nem származnak jogkövetkezmények a Molra nézve. „Amennyiben azonban a horvát miniszterelnök elleni vesztegetési ügyben jogerős döntés születik, akkor várható, hogy a horvát hatóságok polgári perben követelik majd a Mol bizonyos Horvátországgal vagy horvát hatóságokkal kötött és szerintük korrupcióval érintett szerződéseinek semmissé nyilvánítását. Az sem kizárt, hogy az állítólagos vesztegetés elkövetőivel szemben is fellépnek” – mondta a szakember.
A Magyar Telekom is korrupciós ügyletbe keveredett a Balkánon
Nem a Mol az első magyar cég, mely korrupciós ügyletbe keveredik a Balkánon. A Magyar Telekom, először még Matévként, Macedóniában és Montenegróban is vesztegetési bonyodalmakba keveredett külföldi leányvállalataival kapcsolatban. Az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) azzal vádolta meg a Magyar Telekom három vezetőjét, hogy macedón hivatalnokokat vesztegettek meg 2005-ben és 2006-ban, közel 6 millió dollárt kitevő kifizetéseket tettek hamis tanácsadói és marketingszerződések formájában, mellyel az volt a céljuk, hogy megakadályozzák új versenytárs megjelenését a helyi piacon. Az SEC szerint a menedzserek 2005-ben Montenegróban 9 millió dollárt folyósítottak négy hamis szerződéssel az állami telekom vállalat privatizálásakor – a hírek szerint a volt montenegrói kormányfő, Milo Gyukanovics testvérének. 2011 végén az MTelekom megállapodást kötött az amerikai Igazságügyi Minisztériummal (DOJ), amiben elismerte a tényeket, és a felelősséget és vállalta, hogy 60 millió dollárt pénzbírságot fizet. A magyar cég a vizsgálatok lezárása keretében összesen 90 millió dollárt fizetett a SEC-nak és DOJ-nek.
A név nélkül nyilatkozó energiaügyi szakértő szerint a Sanader-ügy csak ürügy, mellyel a horvát kormány nyomást tud gyakorolni a Molra. A konfliktus fő oka, hogy amikor a Mol átvette az Inában az irányítási jogokat, akkor elkezdett költséget optimalizálni, nekiállt lecserélni a vezetést és elkezdte leépíteni a korábbi szubvenciókat. Vagyis amíg még 2003 után egészen 2009-ig a magyar cég folyamatosan fektetett be a cégbe, és finanszírozta a veszteséges üzletágakat, addig ez 2009 után megszűnt, és erre még a gazdasági válság is rátett egy lapáttal. Az Ina, a horvát-magyar viszonytól függetlenül már sokkal kevesebb forrással számolhat, mint korábban, emellett nehéz megértetni a horvát politikusokkal, közvéleménnyel, hogy azért kell bezárni egy üzemet, mert annak termékeire nincsen elég kereslet. Az energiaügyi szakértő pesszimista a Mol-horvát kormány csörte lefolyásának tekintetében.
Semmisségből percunami?
Horvát forrásaink szerint a horvát jog - a magyarhoz hasonlóan - úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy szerződés megkötése jogszabályba ütközik (pl. bűncselekmény előzte meg), akkor az a szerződés semmis. Kende szerint ez a súlyos helyzet akkor állhatna csak elő, ha a horvát büntetőbíróság jogerős ítélete szerint a Mol nevében (vagy érdekében) vesztegettek, majd ezt követően ennek hatására a Mol által kötött szindikátusi jellegű szerződések érvényességét bíróság előtt megkérdőjelezik. Amennyiben Ivo Sanader megvesztegetését jogerős bírósági ítélet mondaná ki, akkor a Mol Inában betöltött pozícióját biztosító egyes polgári jogi szerződések is semmissé nyilváníthatóak. De ezt már egy külön - és Kende Tamás szerint borítékolhatóan hosszan elhúzódó - jogvitában kellene kimondani.
Ha a jelenlegi menedzsment jogokat garantáló szerződést semmissé nyilvánítanák, akkor a Mol szinte biztosan újabb perek középpontjába kerülne. Egyrészt indulhatna jogvita Horvátországban amiatt, mert az elmúlt években az Ina vezetésében a Mol többségével hoztak döntéseket - és ezeknek a megalapozottsága kérdésessé válna. Másrészt Horvátországban, de azon kívül Magyarországon és akár más államokban is amiatt, hogy a részvényesek a menedzsment által nekik okozott károkat pereljék. Az is komoly következményekkel járna Kende Tamás szerint, ha a horvát hatóságok az esetleges jogerős ítélet nyomán büntetőjogi igényükkel a magyar társaság vezetése ellen fordulnának.
Ugyanakkor a Mol lehetőségei sem érnének véget a horvát bíróságok előtt a horvátországi beruházásai védelmében. Egyrészt, amennyiben az esetleges eljárások nem felelnek meg a nemzetközi sztenderdeknek, akkor (bár elsőre furcsán hangzik) az ügy a Strasbourgi Emberjogi Bíróságnál landolhatna. Másrészt a beruházását de facto államosító döntéssel szemben a Mol nemzetközi beruházásvédelmi megállapodások (pl. az Energia Charta vagy a magyar-horvát kétoldalú beruházás védelmi megállapodás) alapján nemzetközi választottbírósághoz fordulhatna. A szakember úgy véli, ezen eljárások időbeli és pénzbeli következményei egyelőre beláthatatlanok.
A nemzetközi jogász szerint a horvát állam polgári és esetleg büntető, valamint a Mol által indítandó belső és nemzetközi jogviták, illetve a Mol-ba befektető és majdan befektetésük egy részét esetleg elvesztő magyar és külföldi intézményi és más befektetők által indítandó eljárások hosszú időn keresztül negatív hatással lehetnek a Mol és az Ina megítélésére és részvényárfolyamára is.
Esett a Mol, de kezd magára találni
A kezdeti nagyobb, majdnem 4 százalékot is elérő esés után délutánra kezdett magához találni a Mol, délután háromkor már csak 2,7 százalékos volt a Mol-részvények értékvesztése a nyitóárhoz képest. A nap végére a papír 665 forinttal, 3,68 százalékkal 17 400 forintra csökkent. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője érdeklődésünkre elmondta: úgy látják, hogy bár a piac jelenleg egyértelműen éppen beárazza a bírósági ítéletet, de ezt rövid távú rengésnek valószínűsítik. "Az még kérdés, hogy a Mol Inában meglévő pozíciója sérül-e az ügy miatt, és ez a részvénypiacon mibe kerülhet" – mondta az elemző.
A bíróság nem fogadta el Sanader védekezését, mely szerint az Inával kapcsolatos megállapodásokra Horvátország energetikai függetlenségének erősítése érdekében került sor, és hogy nincs szó semmilyen vesztegetésről. "A bűnügy, amelyet elkövetett, a Hernádival kötött megállapodásának gyümölcse" – mondta a bíró, aki az ítélet ismertetésekor a vád koronatanújának a vallomásán kívül arra a videófelvételre is utalt, melyen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Sanader kettesben beszélget egy étteremben, ahol a vád szerint a vesztegetési pénzről is szó esett.
Évek óta megy az adok-kapok
A volt horvát miniszterelnök elleni vesztegetési per jelenti az eddigi betetőzést a Mol és a horvát kormány közti sagában. 2009 óta, mióta a magyar olajcég átvette az irányítást az Inában – a horvát bíróság szerint Sanader 5 milliós eurós megvesztegetésének segítségével – folyamatos a nyilatkozatháború a társaság két fő részvényese, a Mol és a horvát fél, vagyis a horvát állam között. Emellett a horvát hatóságok is nekiálltak vegzálni az Inát, hol egyszer egy 1,7 milliárd kunás (kb. 60 milliárd forint) vélt adótartozás miatt, hol pedig amiatt, hogy állítólag engedély nélkül foglalkoztattak 300 magyart. Az Ina vezérigazgatóját pedig idén márciusban őrizetbe vették vesztegetés vádjával.
Ivo Sanader első fokon 10 évet kapott
A mostani döntés, mely egyelőre még nem jogerős, komoly következményekkel járhat a Mol-Ina, és a horvát-magyar viszony tekintetében is. Ha Sanadert másodfokon is bűnösnek találják, magyarul a horvát bíróság szerint a Mol bűncselekmény útján jutott hozzá az Ina irányítói jogaihoz, akkor megindulhat a magyar olajcég kiszorulása horvát leányvállalatából, és így a Mol regiós piacvezető álmai is szertefoszolhatnak.
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint a mai bírósági döntésből - minthogy az még nem jogerős, elsőfokú ítélet - nem származnak jogkövetkezmények a Molra nézve. „Amennyiben azonban a horvát miniszterelnök elleni vesztegetési ügyben jogerős döntés születik, akkor várható, hogy a horvát hatóságok polgári perben követelik majd a Mol bizonyos Horvátországgal vagy horvát hatóságokkal kötött és szerintük korrupcióval érintett szerződéseinek semmissé nyilvánítását. Az sem kizárt, hogy az állítólagos vesztegetés elkövetőivel szemben is fellépnek” – mondta a szakember.
A Magyar Telekom is korrupciós ügyletbe keveredett a Balkánon
Nem a Mol az első magyar cég, mely korrupciós ügyletbe keveredik a Balkánon. A Magyar Telekom, először még Matévként, Macedóniában és Montenegróban is vesztegetési bonyodalmakba keveredett külföldi leányvállalataival kapcsolatban. Az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) azzal vádolta meg a Magyar Telekom három vezetőjét, hogy macedón hivatalnokokat vesztegettek meg 2005-ben és 2006-ban, közel 6 millió dollárt kitevő kifizetéseket tettek hamis tanácsadói és marketingszerződések formájában, mellyel az volt a céljuk, hogy megakadályozzák új versenytárs megjelenését a helyi piacon. Az SEC szerint a menedzserek 2005-ben Montenegróban 9 millió dollárt folyósítottak négy hamis szerződéssel az állami telekom vállalat privatizálásakor – a hírek szerint a volt montenegrói kormányfő, Milo Gyukanovics testvérének. 2011 végén az MTelekom megállapodást kötött az amerikai Igazságügyi Minisztériummal (DOJ), amiben elismerte a tényeket, és a felelősséget és vállalta, hogy 60 millió dollárt pénzbírságot fizet. A magyar cég a vizsgálatok lezárása keretében összesen 90 millió dollárt fizetett a SEC-nak és DOJ-nek.
A név nélkül nyilatkozó energiaügyi szakértő szerint a Sanader-ügy csak ürügy, mellyel a horvát kormány nyomást tud gyakorolni a Molra. A konfliktus fő oka, hogy amikor a Mol átvette az Inában az irányítási jogokat, akkor elkezdett költséget optimalizálni, nekiállt lecserélni a vezetést és elkezdte leépíteni a korábbi szubvenciókat. Vagyis amíg még 2003 után egészen 2009-ig a magyar cég folyamatosan fektetett be a cégbe, és finanszírozta a veszteséges üzletágakat, addig ez 2009 után megszűnt, és erre még a gazdasági válság is rátett egy lapáttal. Az Ina, a horvát-magyar viszonytól függetlenül már sokkal kevesebb forrással számolhat, mint korábban, emellett nehéz megértetni a horvát politikusokkal, közvéleménnyel, hogy azért kell bezárni egy üzemet, mert annak termékeire nincsen elég kereslet. Az energiaügyi szakértő pesszimista a Mol-horvát kormány csörte lefolyásának tekintetében.
Semmisségből percunami?
Horvát forrásaink szerint a horvát jog - a magyarhoz hasonlóan - úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy szerződés megkötése jogszabályba ütközik (pl. bűncselekmény előzte meg), akkor az a szerződés semmis. Kende szerint ez a súlyos helyzet akkor állhatna csak elő, ha a horvát büntetőbíróság jogerős ítélete szerint a Mol nevében (vagy érdekében) vesztegettek, majd ezt követően ennek hatására a Mol által kötött szindikátusi jellegű szerződések érvényességét bíróság előtt megkérdőjelezik. Amennyiben Ivo Sanader megvesztegetését jogerős bírósági ítélet mondaná ki, akkor a Mol Inában betöltött pozícióját biztosító egyes polgári jogi szerződések is semmissé nyilváníthatóak. De ezt már egy külön - és Kende Tamás szerint borítékolhatóan hosszan elhúzódó - jogvitában kellene kimondani.
Ha a jelenlegi menedzsment jogokat garantáló szerződést semmissé nyilvánítanák, akkor a Mol szinte biztosan újabb perek középpontjába kerülne. Egyrészt indulhatna jogvita Horvátországban amiatt, mert az elmúlt években az Ina vezetésében a Mol többségével hoztak döntéseket - és ezeknek a megalapozottsága kérdésessé válna. Másrészt Horvátországban, de azon kívül Magyarországon és akár más államokban is amiatt, hogy a részvényesek a menedzsment által nekik okozott károkat pereljék. Az is komoly következményekkel járna Kende Tamás szerint, ha a horvát hatóságok az esetleges jogerős ítélet nyomán büntetőjogi igényükkel a magyar társaság vezetése ellen fordulnának.
Ugyanakkor a Mol lehetőségei sem érnének véget a horvát bíróságok előtt a horvátországi beruházásai védelmében. Egyrészt, amennyiben az esetleges eljárások nem felelnek meg a nemzetközi sztenderdeknek, akkor (bár elsőre furcsán hangzik) az ügy a Strasbourgi Emberjogi Bíróságnál landolhatna. Másrészt a beruházását de facto államosító döntéssel szemben a Mol nemzetközi beruházásvédelmi megállapodások (pl. az Energia Charta vagy a magyar-horvát kétoldalú beruházás védelmi megállapodás) alapján nemzetközi választottbírósághoz fordulhatna. A szakember úgy véli, ezen eljárások időbeli és pénzbeli következményei egyelőre beláthatatlanok.
A nemzetközi jogász szerint a horvát állam polgári és esetleg büntető, valamint a Mol által indítandó belső és nemzetközi jogviták, illetve a Mol-ba befektető és majdan befektetésük egy részét esetleg elvesztő magyar és külföldi intézményi és más befektetők által indítandó eljárások hosszú időn keresztül negatív hatással lehetnek a Mol és az Ina megítélésére és részvényárfolyamára is.
Esett a Mol, de kezd magára találni
A kezdeti nagyobb, majdnem 4 százalékot is elérő esés után délutánra kezdett magához találni a Mol, délután háromkor már csak 2,7 százalékos volt a Mol-részvények értékvesztése a nyitóárhoz képest. A nap végére a papír 665 forinttal, 3,68 százalékkal 17 400 forintra csökkent. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője érdeklődésünkre elmondta: úgy látják, hogy bár a piac jelenleg egyértelműen éppen beárazza a bírósági ítéletet, de ezt rövid távú rengésnek valószínűsítik. "Az még kérdés, hogy a Mol Inában meglévő pozíciója sérül-e az ügy miatt, és ez a részvénypiacon mibe kerülhet" – mondta az elemző.
0 Megjegyzések