A magyar háztartások élelmiszerre és háztartási vegyi árura fordított kiadásai csaknem 1330 milliárd forintot tettek ki az idei év első félévében, ami fél százalékos növekedést (lényegében stagnálást) jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Az élelmiszerárak ugyanebben az időszakban mintegy 6 százalékkal emelkedtek, így a piac értékben mért stabilitása a megvásárolt mennyiség csökkenését jelenti.
Mivel az élelmiszerárak nyár óta tovább emelkednek, ez ismételten kihathat a fogyasztásra. Lovas József a Fejedelmi Pékség cégvezetője azt mondja, hogy érezhetően kevesebb az emberek zsebében az elkölthető pénz, a töltelékáruból kevesebb fogy. A tapasztalatok alapján mindenekelőtt a két kilós kenyeret viszik a vevők, mert ez a legolcsóbb. Ugyanakkor érdekes tendencia erősödik fel, a vevők a negyed-, és félkilós teljes kiőrlésű kenyereket is keresik. Egy olyan vásárlói réteg körvonalazódik, mely mindenekelőtt egészségtudatosabb módon él, illetve vásárol.
Az áremelkedési tendenciákkal kapcsolatban megjegyezte: a liszt ára 72 forintról 94-re emelkedett, s ez emeli a termékek költségeit. Ugyanakkor úgy látja, hogy a piac megnyugodott, azaz új árváltozásra nem kell talán számítani. Érdekes, hogy a fehér kenyér átadási ára a cégüknél 200 forint, a boltok általában 40 százalékot tesznek a termék árára.
– Nálunk augusztus óta 10 százalékos volt az áremelés, de nem kizárt annak a lehetősége, hogy januártól a pékárukért többet kell majd fizetni – nyilatkozta a Kiskunfélegyházi Malom Kft. ügyvezető igazgatója, Csikász János. Nem csak a liszt ára, hanem az üzemanyag vagy a minimálbér költségeinek a változása is befolyásolja a jövő évi árakat. A szakszervezetek és a munkaadók között megkezdett tárgyalások még nem értek véget – tette hozzá a cégvezető. A pékáru napi fogyasztása a boltjaikban nem változik, ugyanakkor érződik, hogy a vevők tudatosabban vásárolnak. Csak annyit vesznek amennyi elfogy, egyre kevésbé látni, hogy kidobnák az élelmiszert az emberek. Valószínűleg a pirítósok és a bundás kenyerek becsülete megnövekedett az elmúlt időszakban. Azokban a városokban, ahol boltjaik vannak egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik a drágább, de egészségesebb kenyereket fogyasztják.
Mivel az élelmiszerárak nyár óta tovább emelkednek, ez ismételten kihathat a fogyasztásra. Lovas József a Fejedelmi Pékség cégvezetője azt mondja, hogy érezhetően kevesebb az emberek zsebében az elkölthető pénz, a töltelékáruból kevesebb fogy. A tapasztalatok alapján mindenekelőtt a két kilós kenyeret viszik a vevők, mert ez a legolcsóbb. Ugyanakkor érdekes tendencia erősödik fel, a vevők a negyed-, és félkilós teljes kiőrlésű kenyereket is keresik. Egy olyan vásárlói réteg körvonalazódik, mely mindenekelőtt egészségtudatosabb módon él, illetve vásárol.
Az áremelkedési tendenciákkal kapcsolatban megjegyezte: a liszt ára 72 forintról 94-re emelkedett, s ez emeli a termékek költségeit. Ugyanakkor úgy látja, hogy a piac megnyugodott, azaz új árváltozásra nem kell talán számítani. Érdekes, hogy a fehér kenyér átadási ára a cégüknél 200 forint, a boltok általában 40 százalékot tesznek a termék árára.
– Nálunk augusztus óta 10 százalékos volt az áremelés, de nem kizárt annak a lehetősége, hogy januártól a pékárukért többet kell majd fizetni – nyilatkozta a Kiskunfélegyházi Malom Kft. ügyvezető igazgatója, Csikász János. Nem csak a liszt ára, hanem az üzemanyag vagy a minimálbér költségeinek a változása is befolyásolja a jövő évi árakat. A szakszervezetek és a munkaadók között megkezdett tárgyalások még nem értek véget – tette hozzá a cégvezető. A pékáru napi fogyasztása a boltjaikban nem változik, ugyanakkor érződik, hogy a vevők tudatosabban vásárolnak. Csak annyit vesznek amennyi elfogy, egyre kevésbé látni, hogy kidobnák az élelmiszert az emberek. Valószínűleg a pirítósok és a bundás kenyerek becsülete megnövekedett az elmúlt időszakban. Azokban a városokban, ahol boltjaik vannak egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik a drágább, de egészségesebb kenyereket fogyasztják.
A húspiacon is érezhető, hogy vékonyabb pénztárcával mennek vásárolni az emberek. Ezt erősíti meg Gyallai Imre hentes, aki Izsákon saját nevelésű sertéseket vág. A húsipari vállalkozó elmondása szerint van olyan vevője, aki annyit kér a füstölt szalonnából, hogy az ezresből kifussa még egy kilónyi kenyér is. Az emberek többsége inkább a pörköltnek valót kér, mint sütnivalót. Az elmúlt év során kétszer kellett árat emelnie – 100-150 forintot – annak függvényében, ahogy a költségei emelkedtek.
Ahogy a költségek emelkednek úgy vékonyodik az emberek pénztárcája, ezt tapasztalja Horváth Zoltán, a Hús-Center Kft. ügyvezető igazgatója is. Ők is találkoztak már olyan vevővel, aki mindössze 500 forintért kért árut. A hosszú hétvége előtt azonban jelentősen növekedett a forgalmuk. Valószínűleg azért, mert ekkor érkezett meg sok család számlájára a családi pótlék, fizetés. Míg korábban 5-6 kilónyi sütni valót is elvitt egy-egy hétvégén a vevők nagy része, ma már kevesebb termék fogy például sertésből. Inkább a szárnyasok felé mozdul el a kereslet, mert olcsóbb a csirke mint a sertés, amelynek az ára növekedni fog a járulékos és az energia költségek miatt.
Az árak emelkedését jósolja Sákán Antal a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke is. Ausztriában ma egy kilónyi vákuumcsomagolt comb 10-12 euróba került. Nálunk szerencsére nincs ennyi, igaz a bérek jóval elmaradnak az osztrák fizetésektől. Jelenleg átlagosan 410 forint körül mozog a sertésfelvásárlási ár, érzése szerint akkor lenne hasznuk a tenyésztőknek, ha 20 százalékkal emelkednének az áraik. Erre azért is lenne szükség, mert a gazdák az anyakocákat folyamatosan vágják le. Ismer olyan üzletembert, akinek korábban 6000 anya állata volt, most ennek a felénél jár. A lejtő alját még nem látni, mondta az elnök.
0 Megjegyzések