Megjelent Kínában A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc regényét Jang Jong-csian, a Hszinhua budapesti tudósítója fordította le.
Az ELTE magyar irodalom szakán végzett Jang Jong-csiannak nem ez az első fordítása magyar irodalomból, 2004-ben adták ki Tajvanon Kertész Imre Felszámolás című regényét. Amint az MTI-nek elmondta, rögtön ezután kezdte el A Pál utcai fiúk fordítását is, ám a szerzői és kiadói jog körül kialakult vitás helyzet miatt a munka évekre abbamaradt.
"Néhány fejezetet fordítottam le, majd abbahagytam. Aztán két éve Budapesten járt a Zhejiang Literature and Art Publishing főszerkesztője, akinek meséltem a regényről, s azt mondta, küldjek neki pár oldalt. Ahogy elolvasta, azonnal válaszolt, hogy kiadják" - mondta Jang Jong-csian, aki így tavaly januárban újra nekikezdett a munkának, s négy hónap alatt végzett is vele. A kiadó pedig Angliából megszerezte a szerzői jogot.
A fordító szerint Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét bárki, bárhol a világon kézbe veszi, ma is érdekesnek és olvasmányosnak találja a történelmi háttértől függetlenül. Bár főhősei gyerekek, s mint a kínai kiadás címlapján olvasható, a világ egyik legszebb gyerekregénye, legalább annyira felnőtteknek is szól.
Jang Jong-csian a fordítás nehézségei között említette, hogy sok utánajárásába került, mire kiderítette, mit jelent a "tollazni" kifejezés, ami már magyarban is alig ismert. A madártollakból készült labdával játszott játékot viszont nem kellett megmagyaráznia a könyvben, mivel Kínában ismerik és ma is űzik. Jang Jong-csian Pekingben az idegennyelvű főiskolán kezdte tanulmányait, itt választotta a magyar nyelvet.
"Semmit nem tudtam Magyarországról, csak Petőfit és Lisztet ismertem" - árulta el.
1985-ben került Budapestre, ahol előbb a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, 1986-tól pedig az ELTE-n tanult. Miután végzett, hazájában a kínai hírügynökség (Hszinhua) munkatársa lett, 1995-től három évig budapesti tudósítója volt. Tíz évet ismét Kínában dolgozott, majd 2008-tól tudósítja a Hszinhuát újra a magyar fővárosból.
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.
A Pál utcai fiúk első kiadása 6000 példányban a nyáron került a boltokba Kínában, és az interneten is megrendelhető. Jang Jon-csian következő magyar fordítása Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye lehet, amelynek már nekikezdett.
"Néhány fejezetet fordítottam le, majd abbahagytam. Aztán két éve Budapesten járt a Zhejiang Literature and Art Publishing főszerkesztője, akinek meséltem a regényről, s azt mondta, küldjek neki pár oldalt. Ahogy elolvasta, azonnal válaszolt, hogy kiadják" - mondta Jang Jong-csian, aki így tavaly januárban újra nekikezdett a munkának, s négy hónap alatt végzett is vele. A kiadó pedig Angliából megszerezte a szerzői jogot.
A fordító szerint Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét bárki, bárhol a világon kézbe veszi, ma is érdekesnek és olvasmányosnak találja a történelmi háttértől függetlenül. Bár főhősei gyerekek, s mint a kínai kiadás címlapján olvasható, a világ egyik legszebb gyerekregénye, legalább annyira felnőtteknek is szól.
Jang Jong-csian a fordítás nehézségei között említette, hogy sok utánajárásába került, mire kiderítette, mit jelent a "tollazni" kifejezés, ami már magyarban is alig ismert. A madártollakból készült labdával játszott játékot viszont nem kellett megmagyaráznia a könyvben, mivel Kínában ismerik és ma is űzik. Jang Jong-csian Pekingben az idegennyelvű főiskolán kezdte tanulmányait, itt választotta a magyar nyelvet.
"Semmit nem tudtam Magyarországról, csak Petőfit és Lisztet ismertem" - árulta el.
1985-ben került Budapestre, ahol előbb a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, 1986-tól pedig az ELTE-n tanult. Miután végzett, hazájában a kínai hírügynökség (Hszinhua) munkatársa lett, 1995-től három évig budapesti tudósítója volt. Tíz évet ismét Kínában dolgozott, majd 2008-tól tudósítja a Hszinhuát újra a magyar fővárosból.
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.
A Pál utcai fiúk első kiadása 6000 példányban a nyáron került a boltokba Kínában, és az interneten is megrendelhető. Jang Jon-csian következő magyar fordítása Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye lehet, amelynek már nekikezdett.
0 Megjegyzések