Orbán Viktor egyúttal bejelentette, hogy a kormány döntése szerint megépítik a Suzuki-gyárnak otthont adó Esztergom és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakaszt. A magyar Suzuki vezetője elmondta, hogy egy új autómodell tervezésébe kezdtek.
A kormányfő közlése szerint a Magyar Suzuki Zrt. vezetőivel folytatott tárgyaláson szóba került, hogy növelik a cég magyar beszállítóinak jelenleg 30 százalékos arányát, továbbá - az autógyár javaslatára - a tervezetthez képest nagyobb lesz a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd kapacitása annak érdekében, hogy a Suzuki teherszállítmányai is áthaladhassanak rajta. Esztergom M1-es autópályára csatlakozásáról közölte: az előtanulmányok, a hatásvizsgálatok megkezdődtek, "a tervezés szakaszában vagyunk", és remélhetőleg hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Magyarország továbbra is támogatja az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást - jelezte Orbán Viktor, aki kifejezte emellett azon reményét, hogy a jövőben több magyar közbeszerzésen is nyertes lesz a Suzuki.
A miniszterelnök hangsúlyozta, a Suzuki-gyár az elmúlt években Magyarország egyik büszkeségévé vált, emellett kitüntetett szerepe van a rendszerváltás utáni történelemben, hiszen segített abban, hogy a magyar gazdaságot a KGST után "bizalmi alapon be tudjuk integrálni, hozzá tudjuk építeni a nyugat-európai és a világgazdaság új rendjéhez". Ezért "a Suzuki-gyár előtt könnyebben nyílik meg minden ajtó" - tette hozzá, megjegyezve, hogy mindezt jól kifejezi a Suzuki szlogenje is, "A mi autónk". Tájékoztatott továbbá arról, hogy a közelmúltban Japánban folytatott magyar kormányzati megbeszélések eredményeként újabb japán befektetők érkezhetnek Magyarországra a következő egy-két évben.
A miniszterelnök megismételte azt az álláspontját, amely szerint a jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a legtöbb előnyös megállapodást tudják tető alá hozni globális cégekkel. Magyarország ezért köt stratégiai megállapodást olyan nagyvállalatokkal, amelyek a magyar nemzetgazdaság és a magyar emberek érdekét is jól tudják szolgálni - mondta.
Hisashi Takeuchi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója a Parlamentben tartott ünnepségen kijelentette, a Suzuki szeretne hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez. Rámutatott arra, hogy Magyarországon jelenleg több mint 400 ezer Suzuki fut az utakon, és egy 200 millió eurós beruházás keretében már megkezdték egy új modell tervezését is. Úgy vélik ugyanakkor, hogy akár Japánba is lehetne Magyarországon gyártott Suzukikat szállítani.
Felidézte, 1991-ben alapították meg a magyarországi gyárat, az első gépkocsi pedig 1992 októberében gördült le az esztergomi gyártósorról.
A mostani volt a kormány ötödik egyezménye nagyvállalatokkal. Az első stratégiai partnerségi megállapodást a Coca-Colával kötötte a kormány, a másodikat a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-vel, a harmadikat a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft.-vel, a legutóbbit pedig november 9-én a kecskeméti Mercedes-gyár tulajdonosával, a Daimler AG-vel.
A Magyar Suzuki
A Magyar Suzuki Zrt. egy japán többségi tulajdonban levő autógyár, ami 2006-os adatok szerint a kilencedik legnagyobb árbevételű magyarországi cég. 2006-ban a 68., 2007-ben az 52., 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég Közép- és Kelet-Európában. A magyar export 2,2%-át adja.
A céget 1991-ben alapították. A gyárépületet az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM „C” telep helyén 14 milliárd forintból építették fel Csaba László tervei alapján. A termelés 1992-ben indult meg. A Budapest–Esztergom-vasútvonalon saját vasútállomása van. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta jelentősen megnőtt a szlovákiai munkaerő aránya. Az alkalmazottak 42%-a a határon túlról érkezik, ahova a vállalat naponta buszjáratokat indít. Ezzel a Suzuki foglalkoztatottság tekintetében a harmadik legnagyobb „szlovák” autógyártó a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati PSA után.
2001. november 21-én a Suzuki vezetésével alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. A vállalat 2003-ban indított el egy programot, aminek célkitűzése a kapacitás bővítése volt. 2007 januárjában 4800-an dolgoztak az üzemben, a közvetlen alkalmazottak száma augusztusra már elérte a 6000 főt. Ezzel párhuzamosan 50 milliárd forintos beruházásba kezdett a gyár. Az egymilliomodik esztergomi autó 2006-ban készült el, ami a budapesti Csodák Palotájában látható.
A cég belföldi piaci részesedése 19-21% körül mozgott, így piacvezető pozícióban volt. 320 alkatrész-beszállítója volt, köztük 60 magyar cég. Jelenléte határozta meg az esztergomi ipari park kialakulását, fejlődését. Az üzem mellé több beszállítója telepedett le. Az ipari park egyötödét adja a cég beszállítói köre. 2007-ben a cseh Plastimat és a német Kirchhoff Hungária Kft. nyitotta meg gyárait. A Suzuki 15 éve alatt 280 milliárd forintot ruházott be Esztergomban.
A gyár a kereslet visszaesése miatt a korábbi háromműszakos beosztásról 2009. január 5-től visszaállt az ötnapos kétműszakosra, és 1200 főt bocsátott el. A 30 km-nél távolabbi településekről megszüntette a céges buszokat. A busz nélkül maradt települések közé tartoztak például a magyarországi Komárom és a szlovákiai Komárom, Zselíz, Tata, vagy Tatabánya. 2009-re a tervezett termelés is visszaesik, 190-200 000 autóra. A beszállítók száma érdemben nem változott a válság alatt sem, 308 helyről – ezen belül 74 magyar cégtől – érkezik szállítmány.
A kormányfő közlése szerint a Magyar Suzuki Zrt. vezetőivel folytatott tárgyaláson szóba került, hogy növelik a cég magyar beszállítóinak jelenleg 30 százalékos arányát, továbbá - az autógyár javaslatára - a tervezetthez képest nagyobb lesz a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd kapacitása annak érdekében, hogy a Suzuki teherszállítmányai is áthaladhassanak rajta. Esztergom M1-es autópályára csatlakozásáról közölte: az előtanulmányok, a hatásvizsgálatok megkezdődtek, "a tervezés szakaszában vagyunk", és remélhetőleg hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Magyarország továbbra is támogatja az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást - jelezte Orbán Viktor, aki kifejezte emellett azon reményét, hogy a jövőben több magyar közbeszerzésen is nyertes lesz a Suzuki.
A miniszterelnök hangsúlyozta, a Suzuki-gyár az elmúlt években Magyarország egyik büszkeségévé vált, emellett kitüntetett szerepe van a rendszerváltás utáni történelemben, hiszen segített abban, hogy a magyar gazdaságot a KGST után "bizalmi alapon be tudjuk integrálni, hozzá tudjuk építeni a nyugat-európai és a világgazdaság új rendjéhez". Ezért "a Suzuki-gyár előtt könnyebben nyílik meg minden ajtó" - tette hozzá, megjegyezve, hogy mindezt jól kifejezi a Suzuki szlogenje is, "A mi autónk". Tájékoztatott továbbá arról, hogy a közelmúltban Japánban folytatott magyar kormányzati megbeszélések eredményeként újabb japán befektetők érkezhetnek Magyarországra a következő egy-két évben.
A miniszterelnök megismételte azt az álláspontját, amely szerint a jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a legtöbb előnyös megállapodást tudják tető alá hozni globális cégekkel. Magyarország ezért köt stratégiai megállapodást olyan nagyvállalatokkal, amelyek a magyar nemzetgazdaság és a magyar emberek érdekét is jól tudják szolgálni - mondta.
Hisashi Takeuchi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója a Parlamentben tartott ünnepségen kijelentette, a Suzuki szeretne hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez. Rámutatott arra, hogy Magyarországon jelenleg több mint 400 ezer Suzuki fut az utakon, és egy 200 millió eurós beruházás keretében már megkezdték egy új modell tervezését is. Úgy vélik ugyanakkor, hogy akár Japánba is lehetne Magyarországon gyártott Suzukikat szállítani.
Felidézte, 1991-ben alapították meg a magyarországi gyárat, az első gépkocsi pedig 1992 októberében gördült le az esztergomi gyártósorról.
A mostani volt a kormány ötödik egyezménye nagyvállalatokkal. Az első stratégiai partnerségi megállapodást a Coca-Colával kötötte a kormány, a másodikat a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-vel, a harmadikat a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft.-vel, a legutóbbit pedig november 9-én a kecskeméti Mercedes-gyár tulajdonosával, a Daimler AG-vel.
A Magyar Suzuki
A Magyar Suzuki Zrt. egy japán többségi tulajdonban levő autógyár, ami 2006-os adatok szerint a kilencedik legnagyobb árbevételű magyarországi cég. 2006-ban a 68., 2007-ben az 52., 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég Közép- és Kelet-Európában. A magyar export 2,2%-át adja.
A céget 1991-ben alapították. A gyárépületet az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM „C” telep helyén 14 milliárd forintból építették fel Csaba László tervei alapján. A termelés 1992-ben indult meg. A Budapest–Esztergom-vasútvonalon saját vasútállomása van. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta jelentősen megnőtt a szlovákiai munkaerő aránya. Az alkalmazottak 42%-a a határon túlról érkezik, ahova a vállalat naponta buszjáratokat indít. Ezzel a Suzuki foglalkoztatottság tekintetében a harmadik legnagyobb „szlovák” autógyártó a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati PSA után.
2001. november 21-én a Suzuki vezetésével alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. A vállalat 2003-ban indított el egy programot, aminek célkitűzése a kapacitás bővítése volt. 2007 januárjában 4800-an dolgoztak az üzemben, a közvetlen alkalmazottak száma augusztusra már elérte a 6000 főt. Ezzel párhuzamosan 50 milliárd forintos beruházásba kezdett a gyár. Az egymilliomodik esztergomi autó 2006-ban készült el, ami a budapesti Csodák Palotájában látható.
A cég belföldi piaci részesedése 19-21% körül mozgott, így piacvezető pozícióban volt. 320 alkatrész-beszállítója volt, köztük 60 magyar cég. Jelenléte határozta meg az esztergomi ipari park kialakulását, fejlődését. Az üzem mellé több beszállítója telepedett le. Az ipari park egyötödét adja a cég beszállítói köre. 2007-ben a cseh Plastimat és a német Kirchhoff Hungária Kft. nyitotta meg gyárait. A Suzuki 15 éve alatt 280 milliárd forintot ruházott be Esztergomban.
A gyár a kereslet visszaesése miatt a korábbi háromműszakos beosztásról 2009. január 5-től visszaállt az ötnapos kétműszakosra, és 1200 főt bocsátott el. A 30 km-nél távolabbi településekről megszüntette a céges buszokat. A busz nélkül maradt települések közé tartoztak például a magyarországi Komárom és a szlovákiai Komárom, Zselíz, Tata, vagy Tatabánya. 2009-re a tervezett termelés is visszaesik, 190-200 000 autóra. A beszállítók száma érdemben nem változott a válság alatt sem, 308 helyről – ezen belül 74 magyar cégtől – érkezik szállítmány.
0 Megjegyzések