Valóban beköszönt a jólét, ha november 11-én libát eszünk? Honnan jött a püspökfalat kifejezés? Immunerősítő, ha bortól leszünk spiccesek Márton-napon? Jövendölések, szokások a mezőgazdasági tél kezdetére.
A legenda szerint a római katonából lett keresztény Szent Márton jóságáról még életében hitregék keringtek, püspökké akarták szentelni. A történet szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől, szerénységéből fakadóan, ő inkább a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték, és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. De mi köze ennek az időjáráshoz és a borhoz?
Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik
A népi hiedelem úgy tartja, minél többet eszik az ember – főleg libát – Márton napján, annál erősebb lesz. A Márton-napi libaevésről szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkortájt Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint ilyenkor zárták le az évre a mezőgazdasági munkákat, és kezdődött a téli pihenő időszaka. A cselédek a teljes évi bérük mellé egy libát is kaptak. A bőkezűségnek praktikus oka volt: a nyári szaporulatot még a téli fagy beállta előtt meg kellett tizedelni, így nem veszett kárba a szárnyas jószág. E napon ízlelték meg az újbort és vágtak le először tömött libákból. De – ahogyan a mindenszentek ünnepe is – ezen szokás gyökerei is a pogánysághoz vezethetők vissza: a mezőgazdasági idény végén álló állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amiből a kereszténység merített.
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható
Egyéb, időjárással kapcsolatos megfigyelések és „jövendölések” is kötődnek ehhez a naphoz; ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” Van, ahol tarja magát a mondás, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt jelzi előre. Máshol viszont úgy hiszik, a Márton-napi jeges esőt rendszerint fagy, majd szárazság követi, de a korai tavaszt eljövetelét is az esőzéshez kötötték. Szent Márton ünnepe: november 11. A liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg. Ha a csont fehér és hosszú volt, az havas telet jósolt, ha pedig barna és rövid, az bizony sáros telet ígért.
Van, ahol úgy tartják, hogy Márton hetében mosni és szárítani is tilos, mert marhavészt okoz. A Márton-napra vágott liba hátsó részéből illett küldeni a helyi papnak is, ebből származik „püspökfalat” kifejezés. A magyarsághoz köthető hiedelem, hogy aki Márton-nap éjjelén álmodik, az boldog lesz. Viszont ha bortól leszünk spiccesek Márton napján, akkor szervezetünk védelmet kap a teljes következő évre a gyomorfájással és a fejfájással szemben.
Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik
A népi hiedelem úgy tartja, minél többet eszik az ember – főleg libát – Márton napján, annál erősebb lesz. A Márton-napi libaevésről szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkortájt Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint ilyenkor zárták le az évre a mezőgazdasági munkákat, és kezdődött a téli pihenő időszaka. A cselédek a teljes évi bérük mellé egy libát is kaptak. A bőkezűségnek praktikus oka volt: a nyári szaporulatot még a téli fagy beállta előtt meg kellett tizedelni, így nem veszett kárba a szárnyas jószág. E napon ízlelték meg az újbort és vágtak le először tömött libákból. De – ahogyan a mindenszentek ünnepe is – ezen szokás gyökerei is a pogánysághoz vezethetők vissza: a mezőgazdasági idény végén álló állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amiből a kereszténység merített.
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható
Egyéb, időjárással kapcsolatos megfigyelések és „jövendölések” is kötődnek ehhez a naphoz; ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” Van, ahol tarja magát a mondás, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt jelzi előre. Máshol viszont úgy hiszik, a Márton-napi jeges esőt rendszerint fagy, majd szárazság követi, de a korai tavaszt eljövetelét is az esőzéshez kötötték. Szent Márton ünnepe: november 11. A liba mellcsontjából az időjárást jósolták meg. Ha a csont fehér és hosszú volt, az havas telet jósolt, ha pedig barna és rövid, az bizony sáros telet ígért.
Van, ahol úgy tartják, hogy Márton hetében mosni és szárítani is tilos, mert marhavészt okoz. A Márton-napra vágott liba hátsó részéből illett küldeni a helyi papnak is, ebből származik „püspökfalat” kifejezés. A magyarsághoz köthető hiedelem, hogy aki Márton-nap éjjelén álmodik, az boldog lesz. Viszont ha bortól leszünk spiccesek Márton napján, akkor szervezetünk védelmet kap a teljes következő évre a gyomorfájással és a fejfájással szemben.
0 Megjegyzések