1000 alsó tagozatossal vette fel újra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a műsorzáró Himnusz vágóképeit vasárnap a Lánchídon.A köztelevíziókban műsorzáró szignálként használt Himnusz új verziója fog majd megjelenni.
A felvételen az MR Gyermekkórus adta elő a Himnuszt, mögöttük 1000 gyermek állt kabátban. A gyermekeknek ellátást (szendvics, csokoládé, meleg tea) és egy kis ajándékcsomagot biztosítottak, valamint a film elkészülte után egy kópiát, az MTVA elküldi majd az iskoláknak a Himnusz-videó végleges változatát DVD-n. A gyerekek feladata az volt, hogy álljanak a gyermekkórus mögött, és maguk is énekeljék halkan a Himnuszt. A felvételen az MR Gyermekkórus stúdióban rögzített éneke lesz majd hallható, de a képi látvány miatt fontos, hogy a gyerekek is énekeljenek, illetve halkan, atmoszférikusan hallható lesz a gyerekek hangja is.
A korábban betervezett, november 4-i forgatást technikai okokból halasztotta a stáb november 18-ra. Az MTVA szerint "a felvétel az összehangolt munkafolyamat egyik állomása volt, időzítése több szempont függvénye volt. A gyerekek szívesen és vidáman vettek részt a felvételen és sokkal többen is jöttek volna, ha lett volna rá lehetőség".
A sajtóiroda részletesen ismertette a költségeket. Eszerint "az MTVA munkavállalói a havi bérükért végezték el ezt a feladatot is, a lánchídi himnusz felvételéhez szükséges egyéb, nem saját tulajdonú erőforrások költsége 8 636 671 forint volt. Ebben az összegben a nem költségvetési szektornak (rendőrség, közterület foglalás, önkormányzatok, orvosi és meteorológiai szolgálaton kívül) fizetendő teljes összeg 4 765 425 forint volt".
Nem tudni, követi-e az MTVA a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iránymutatását. A tárca ugyanis még tavaly nyáron „Új hangzásban a Himnusz és a Szózat” címmel közleményt adott ki. Ebben az Erkel Ferenc, illetve Egressy Béni által írt dalok új feldolgozását ajánlja az iskolásoknak.
A Himnusz-felvétel 8,6 millió forintba kerül, és az újraforgatásra az MTVA Sajtóirodája szerint azért volt szükség, mert "a közszolgálati média stábja a XXI. századi nézők ízlésvilágának, a modern vizuális kultúrának és a korszellemnek megfelelő, snitt-gazdag, klipszerű feldolgozásban készíti el az új felvételeket a magyarok himnikus dalairól".
Korábban azt közölték, hogy a Himnuszt „a közmédia júliusi arculatváltása óta a közszolgálati csatornákon látható és hallható felvételeket a folyamatos megújulással összhangban” cserélik le. Arról is érdeklődtek, hogy milyen himnuszok megfilmesítését tervezik még, amire annyit közöltek: „A himnikus dalok pontos számáról az év vége felé, várhatóan decemberben tájékoztatjuk a sajtó munkatársait és a közvéleményt.” Több sajtóorgánum úgy tudja, hogy az MTVA a Székely himnuszt és az Európai Unió himnuszát (Örömóda) is megfilmesíti. Az új himnusz feldolgozást egyébként Zilahy Tamás, az MTVA főrendezője jegyzi.
Az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai időközben a budapesti Kiscelli Múzeumban, november 20-án zenéltek az MTVA forgatásán, a köztelevíziókban műsorzáró szignálként használt Himnusz új verziójának egy másik felvételén.
A Himnusz története
A Himnusz („Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc (1790–1838) verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.
A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1989-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává.
Az idézett következő forrásból is kitűnően az ezeréves magyar törvénytárba az 1989. október 18-án elfogadott és a Magyar Közlönyben – az 1956. október 23-án kezdődött forradalom és szabadságharc napra harmincharmadik évfordulóján – október 23-án kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény 75. §-val került beiktatásra: „75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar Himnuszt jogosan tartjuk a világ egyik legszebb himnuszának. Sporteseményeken sportolóink többször meghatódnak a lejátszása közben, de minden magyar szívét rabul ejtik a dallamok, akár szomorúbb, akár örömteli eseményhez kapcsolódóan játszák le.
VIDEÓ - A régebbi közmédiás változat:
A felvételen az MR Gyermekkórus adta elő a Himnuszt, mögöttük 1000 gyermek állt kabátban. A gyermekeknek ellátást (szendvics, csokoládé, meleg tea) és egy kis ajándékcsomagot biztosítottak, valamint a film elkészülte után egy kópiát, az MTVA elküldi majd az iskoláknak a Himnusz-videó végleges változatát DVD-n. A gyerekek feladata az volt, hogy álljanak a gyermekkórus mögött, és maguk is énekeljék halkan a Himnuszt. A felvételen az MR Gyermekkórus stúdióban rögzített éneke lesz majd hallható, de a képi látvány miatt fontos, hogy a gyerekek is énekeljenek, illetve halkan, atmoszférikusan hallható lesz a gyerekek hangja is.
A korábban betervezett, november 4-i forgatást technikai okokból halasztotta a stáb november 18-ra. Az MTVA szerint "a felvétel az összehangolt munkafolyamat egyik állomása volt, időzítése több szempont függvénye volt. A gyerekek szívesen és vidáman vettek részt a felvételen és sokkal többen is jöttek volna, ha lett volna rá lehetőség".
A sajtóiroda részletesen ismertette a költségeket. Eszerint "az MTVA munkavállalói a havi bérükért végezték el ezt a feladatot is, a lánchídi himnusz felvételéhez szükséges egyéb, nem saját tulajdonú erőforrások költsége 8 636 671 forint volt. Ebben az összegben a nem költségvetési szektornak (rendőrség, közterület foglalás, önkormányzatok, orvosi és meteorológiai szolgálaton kívül) fizetendő teljes összeg 4 765 425 forint volt".
Nem tudni, követi-e az MTVA a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium iránymutatását. A tárca ugyanis még tavaly nyáron „Új hangzásban a Himnusz és a Szózat” címmel közleményt adott ki. Ebben az Erkel Ferenc, illetve Egressy Béni által írt dalok új feldolgozását ajánlja az iskolásoknak.
A Himnusz-felvétel 8,6 millió forintba kerül, és az újraforgatásra az MTVA Sajtóirodája szerint azért volt szükség, mert "a közszolgálati média stábja a XXI. századi nézők ízlésvilágának, a modern vizuális kultúrának és a korszellemnek megfelelő, snitt-gazdag, klipszerű feldolgozásban készíti el az új felvételeket a magyarok himnikus dalairól".
Korábban azt közölték, hogy a Himnuszt „a közmédia júliusi arculatváltása óta a közszolgálati csatornákon látható és hallható felvételeket a folyamatos megújulással összhangban” cserélik le. Arról is érdeklődtek, hogy milyen himnuszok megfilmesítését tervezik még, amire annyit közöltek: „A himnikus dalok pontos számáról az év vége felé, várhatóan decemberben tájékoztatjuk a sajtó munkatársait és a közvéleményt.” Több sajtóorgánum úgy tudja, hogy az MTVA a Székely himnuszt és az Európai Unió himnuszát (Örömóda) is megfilmesíti. Az új himnusz feldolgozást egyébként Zilahy Tamás, az MTVA főrendezője jegyzi.
Az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai időközben a budapesti Kiscelli Múzeumban, november 20-án zenéltek az MTVA forgatásán, a köztelevíziókban műsorzáró szignálként használt Himnusz új verziójának egy másik felvételén.
A Himnusz története
A Himnusz („Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc (1790–1838) verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.
A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1989-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává.
Az idézett következő forrásból is kitűnően az ezeréves magyar törvénytárba az 1989. október 18-án elfogadott és a Magyar Közlönyben – az 1956. október 23-án kezdődött forradalom és szabadságharc napra harmincharmadik évfordulóján – október 23-án kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény 75. §-val került beiktatásra: „75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar Himnuszt jogosan tartjuk a világ egyik legszebb himnuszának. Sporteseményeken sportolóink többször meghatódnak a lejátszása közben, de minden magyar szívét rabul ejtik a dallamok, akár szomorúbb, akár örömteli eseményhez kapcsolódóan játszák le.
VIDEÓ - A régebbi közmédiás változat:
0 Megjegyzések