Nagy győzelem, hogy az Európai Bizottság elfogadta Magyarország 2012-es és 2013-as költségvetési adatait – mondta Kósa Lajos a Hír TV Péntek8 című műsorában. A Fidesz alelnöke szerint a kormány gazdaságpolitikáját folytatni kell és ezt erősítette meg az Európai Bizottság is. 

Mindegy, mit kiabál a B-közép, az van kiírva a táblára, hogy mi nyertünk, a bizottság elfogadta azt, hogy nekünk van igazunk – nyilatkozta Kósa Lajos. Elmondta azt is, hogy kétfajta feladat volt a kormány előtt 2010-ben: „teljes mértékben szétrombolt magyar társadalomról, fülig eladósított gazdaságról” beszélt, hozzátéve, hogy „egy fenyegető 500 milliárdos lyuk tátongott Bajnai Gordon után”. Kósa felidézte: a legsürgetőbb az volt, hogy megakadályozzuk azt, hogy elsüllyedjünk.

Hatalmas erőkkel ment szembe a kormány

Kósa a Péntek8-ban elmondta azt is, hogy az EU kettős mércével mér, példaként azt hozta fel, hogy miközben Brüsszel a portugáloktól és a görögöktől a nyugdíjak csökkentését várja el, addig az európai bürokraták 5 százalékkal emelnék saját fizetésüket. „Nem csoda, hogy például a komplett angol képviselőház felháborodott ezen” – tette hozzá Kósa. A Fidesz alelnöke elmondta: hogy a válságkezelés politikai receptje eddig az volt, hogy a terheket szétterítették az adófizetőkre és a nyugdíjasokra, a nagy cégeket pedig kihagyták ebből. „Ezen változtatott az Orbán-kormány azzal, hogy szembemenve hatalmas erőkkel, azt mondta, hogy mostantól együtt sírunk, együtt nevetünk.”

Kósa szerint a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 mozgalom színre lépése csak összezavarta a képet, csomó olyan kérdést felvetve, amit a politikus szerint a baloldal csak kínosan tudna megválaszolni: Kónya felbukkanásával visszatér a korkedvezményes nyugdíj, Bajnai hogy viszonyul ehhez? – kérdezte. „Aztán tényleg Kuncze Gábor lenne a friss fuvallat a politikában, a megújulás?” – tette hozzá. Kósa megjegyezte: az Együtt 2014 mozgalom egy lufi, ami ki fog pukkadni.

Három százalék alatt marad a hiány

Ismert: szerdán az Európai Bizottság közölte, hogy várhatóan három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Ez azt jelenti, hogy hazánk kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az EB-bejelentés az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Tizenhét uniós tagországnál volt 2011-ben 3 százaléknál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Írország (13,4 százalék), Görögország és Spanyolország (mindkettő 9,4 százalék), az Egyesült Királyság (7,8 százalék), Szlovénia (6,4 százalék), Ciprus (6,3 százalék), Litvánia és Románia (egyaránt 5,5 százalék), Franciaország (5,2 százalék), Lengyelország (5 százalék), Szlovákia (4,9 százalék), Hollandia (4,5 százalék), Portugália (4,4 százalék), Olaszország (3,9 százalék), Belgium (3,7 százalék), Lettország (3,4 százalék) és a Cseh Köztársaság (3,3 százalék).