Európa és Oroszország elkezdte megszilárdítani Marsot célzó együttműködési terveit.
Az Európai Űrügynökség tagállamai jóváhagyták azt a megegyezést, melynek értelmében Oroszország jelentős szerepet vállal a 2016-os és 2018-as marsi küldetésekben. Az első misszió során egy metán és más nyomgázok után kutató szondát juttatnak a bolygó atmoszférájába, a másik pedig felszíni robotküldetést ölel fel. Az orosz részvétel kitölti a projektekből nemrég kihátrált amerikai partner hátrahagyta hiátust.
Egy ideig úgy tűnt, hogy az ExoMars néven ismert missziókat törlik. Azonban Oroszország abbéli vágya, hogy az amerikai fél által hátrahagyott számos feladatot magára vállalja, most már azt jelenti, hogy az ExoMars sokkal biztosabb lábakon áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamai hétfőn az együttműködési megegyezéssel fejezték ki elégedettségüket. A két félnek már csak a dokumentációkat kell majd aláírnia. Ez még az év vége előtt esedékes.
A szakemberek szeretnék, ha az ExoMars együttműködés a későbbi bolygókutatási missziók katalizátoraként működne. „Vannak egyéb lehetőségek is az együttműködés fontolóra vételére, például a Jupiter-küldetéseknél – mondta Frederic Nordlund, az ESA nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Az ESA kiválasztotta a Juice-t, mely egy nagyobb horderejű küldetés a gázóriáshoz, Oroszországban pedig egy, a Ganümédészen landoló egységet terveznek, amely Európát is igencsak érdekli.” A szakember hozzátette, tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy kiderüljön, lehet-e szó együttműködésről e missziók során is. Mindez azonban a holdi robotika területére is kiterjedne, ahol szintén szeretnék erőiket egyesíteni.
A tervezett megegyezés szerint Oroszország szolgáltatja a Proton rakétákat, melyekkel a két ExoMars-misszió útjára indulhat. Ezenkívül a 2016-os szatelliten és a 2018-as roboton helyet kap készülékei számára, kutatói pedig csatlakozhatnak a missziók adatait értékelő tudományos csapatokhoz. Az egyik legfontosabb hozzájárulás a landolási rendszer lesz, melynek révén a robot a Vörös Bolygó felszínére érkezik. Néhány kulcsfontosságú komponenst leszámítva az egészet az orosz ipar fejleszti.
Az ExoMarsot 2005-ben kezdeményezték európai miniszterek, az ESA eddig több mint 400 millió eurót költött a fejlesztésekre. Európai oldalról a végső költségvetés mintegy 1,2 milliárd euró lesz a két misszióra. Ebből eddig összesen 850 millió áll rendelkezésre.
A 2016-os keringő egység a Marson megfigyelt metán forrásait igyekszik majd kinyomozni. A metán jelenléte az atmoszférában igen érdekes, és elképzelhető, hogy biológiai aktivitásra utal. A szatellit egyik kulcsfontosságú szerepe lesz kommunikációs közvetítő állomásként funkcionálni a 2018-as robotnak. A hatkerekű robot a múltbeli és jelenlegi élet nyomait keresi majd. Kétméteres mélységbe képes lefúrni.
Az oroszok mentették meg az ExoMars programot
Oroszország együttműködési szerződést kötött Európával még tavasszal, miután a NASA kihátrált az ExoMars projekt mögül. Az ESA azóta igyekezte meggyőzni Oroszországot, hogy lépjen elő teljes jogú partnerré, amióta tavaly a NASA bolygókutatási költségvetése bizonytalanná vált. A Roszkozmosz közleménye szerint az orosz űrügynökség vezetői egyetértenek abban, hogy a Mars-kutatás "közös tudományos érdekeket szolgál". A két űrügynökség az év végén fogja aláírni a hivatalos egyezményt. Remélhetőleg az Európával kötött szövetség javítani fogja az oroszok Mars-kutatási eredményeit is, amit nem igazán lehet sikertörténetnek nevezni.
Az orosz fél biztosítja a Marsra induló műhold és marsjáró űrbejuttatásához szükséges két Proton rakétát. A 2016-os repülés a Thales Alenia Space által kivitelezett műholdat indítja el a vörös bolygó felé, ahol az űreszköz a légkör metán és egyéb nyomgáz tartalmát fogja szondázni, illetve magával visz egy leszállási demonstrátort is, ami a két évvel később induló marsjáró és leszállórendszere számára gyűjthet értékes adatokat. A 2018-as leszállóegységet a brit Astrium Satellites fejleszti, amit egy orosz építésű belépő, ereszkedő és leszálló csomag juttat el a bolygó felszínére.
Az eredeti tervezet szerint a NASA biztosította volna mindkét ExoMars kilövéshez a rakétákat, két Atlas 5-öt, illetve a kutatási műszereket, valamint a marsjáró leszálló rendszerét, ami a Mars Science Laboratory „égi daru” struktúráján alapult volna.
Az ESA igazgatótanácsa márciusban jóváhagyta az ExoMars program tovább finanszírozását, ezáltal biztosítva a műhold küldetés 2016. januári kilövési időpontjának a megtartását. A NASA következő novemberi miniszteri ülésén a program költségvetési hiányainak kezelése lesz a téma, az ESA tagállamok ugyanis 850 millió eurót szavaztak meg az ExoMars finanszírozására, az újrarajzolt, orosz közreműködéssel folytatódó küldetés azonban 1,2 milliárd euróba kerülne Európának, amit a hivatalos megállapodás aláírása előtt biztosítani kell az ESA számára.
A projekt céljai
Az ExoMars európai űrkutatási projekt, amit az Aurora-program keretében indít – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban. az Európai Űrügynökség (ESA) a Marsra. A program több küldetésből áll: elsőként keringő és leszálló egységet, másodjára pedig két marsautót küldenek a bolygó felszínére.
A kutatás legfőbb céljai között szerepel:
- a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
- a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
- a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
- a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
- a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.
A technológiai kutatási célok a következők:
- nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
- napenergia hasznosítása a Marson,
- két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
- a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.
Egy ideig úgy tűnt, hogy az ExoMars néven ismert missziókat törlik. Azonban Oroszország abbéli vágya, hogy az amerikai fél által hátrahagyott számos feladatot magára vállalja, most már azt jelenti, hogy az ExoMars sokkal biztosabb lábakon áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamai hétfőn az együttműködési megegyezéssel fejezték ki elégedettségüket. A két félnek már csak a dokumentációkat kell majd aláírnia. Ez még az év vége előtt esedékes.
A szakemberek szeretnék, ha az ExoMars együttműködés a későbbi bolygókutatási missziók katalizátoraként működne. „Vannak egyéb lehetőségek is az együttműködés fontolóra vételére, például a Jupiter-küldetéseknél – mondta Frederic Nordlund, az ESA nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Az ESA kiválasztotta a Juice-t, mely egy nagyobb horderejű küldetés a gázóriáshoz, Oroszországban pedig egy, a Ganümédészen landoló egységet terveznek, amely Európát is igencsak érdekli.” A szakember hozzátette, tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy kiderüljön, lehet-e szó együttműködésről e missziók során is. Mindez azonban a holdi robotika területére is kiterjedne, ahol szintén szeretnék erőiket egyesíteni.
A tervezett megegyezés szerint Oroszország szolgáltatja a Proton rakétákat, melyekkel a két ExoMars-misszió útjára indulhat. Ezenkívül a 2016-os szatelliten és a 2018-as roboton helyet kap készülékei számára, kutatói pedig csatlakozhatnak a missziók adatait értékelő tudományos csapatokhoz. Az egyik legfontosabb hozzájárulás a landolási rendszer lesz, melynek révén a robot a Vörös Bolygó felszínére érkezik. Néhány kulcsfontosságú komponenst leszámítva az egészet az orosz ipar fejleszti.
Az ExoMarsot 2005-ben kezdeményezték európai miniszterek, az ESA eddig több mint 400 millió eurót költött a fejlesztésekre. Európai oldalról a végső költségvetés mintegy 1,2 milliárd euró lesz a két misszióra. Ebből eddig összesen 850 millió áll rendelkezésre.
A 2016-os keringő egység a Marson megfigyelt metán forrásait igyekszik majd kinyomozni. A metán jelenléte az atmoszférában igen érdekes, és elképzelhető, hogy biológiai aktivitásra utal. A szatellit egyik kulcsfontosságú szerepe lesz kommunikációs közvetítő állomásként funkcionálni a 2018-as robotnak. A hatkerekű robot a múltbeli és jelenlegi élet nyomait keresi majd. Kétméteres mélységbe képes lefúrni.
Az oroszok mentették meg az ExoMars programot
Oroszország együttműködési szerződést kötött Európával még tavasszal, miután a NASA kihátrált az ExoMars projekt mögül. Az ESA azóta igyekezte meggyőzni Oroszországot, hogy lépjen elő teljes jogú partnerré, amióta tavaly a NASA bolygókutatási költségvetése bizonytalanná vált. A Roszkozmosz közleménye szerint az orosz űrügynökség vezetői egyetértenek abban, hogy a Mars-kutatás "közös tudományos érdekeket szolgál". A két űrügynökség az év végén fogja aláírni a hivatalos egyezményt. Remélhetőleg az Európával kötött szövetség javítani fogja az oroszok Mars-kutatási eredményeit is, amit nem igazán lehet sikertörténetnek nevezni.
Az orosz fél biztosítja a Marsra induló műhold és marsjáró űrbejuttatásához szükséges két Proton rakétát. A 2016-os repülés a Thales Alenia Space által kivitelezett műholdat indítja el a vörös bolygó felé, ahol az űreszköz a légkör metán és egyéb nyomgáz tartalmát fogja szondázni, illetve magával visz egy leszállási demonstrátort is, ami a két évvel később induló marsjáró és leszállórendszere számára gyűjthet értékes adatokat. A 2018-as leszállóegységet a brit Astrium Satellites fejleszti, amit egy orosz építésű belépő, ereszkedő és leszálló csomag juttat el a bolygó felszínére.
Az eredeti tervezet szerint a NASA biztosította volna mindkét ExoMars kilövéshez a rakétákat, két Atlas 5-öt, illetve a kutatási műszereket, valamint a marsjáró leszálló rendszerét, ami a Mars Science Laboratory „égi daru” struktúráján alapult volna.
Az ESA igazgatótanácsa márciusban jóváhagyta az ExoMars program tovább finanszírozását, ezáltal biztosítva a műhold küldetés 2016. januári kilövési időpontjának a megtartását. A NASA következő novemberi miniszteri ülésén a program költségvetési hiányainak kezelése lesz a téma, az ESA tagállamok ugyanis 850 millió eurót szavaztak meg az ExoMars finanszírozására, az újrarajzolt, orosz közreműködéssel folytatódó küldetés azonban 1,2 milliárd euróba kerülne Európának, amit a hivatalos megállapodás aláírása előtt biztosítani kell az ESA számára.
A projekt céljai
Az ExoMars európai űrkutatási projekt, amit az Aurora-program keretében indít – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban. az Európai Űrügynökség (ESA) a Marsra. A program több küldetésből áll: elsőként keringő és leszálló egységet, másodjára pedig két marsautót küldenek a bolygó felszínére.
A kutatás legfőbb céljai között szerepel:
- a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
- a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
- a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
- a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
- a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.
A technológiai kutatási célok a következők:
- nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
- napenergia hasznosítása a Marson,
- két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
- a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.
0 Megjegyzések