Egy bahreini kereskedő a textiljeit hozná ide, egy katari befektető pedig szállodát építene Hévízen. Kétszáz arab üzletember és diplomata érkezett Budapestre, hogy megtöltse tartalommal a kormány keleti nyitást célzó politikáját. Orbán szerint összeköt minket, hogy kultúraépítő népek vagyunk, az üzletre pedig szerinte is szükség van, mert valamiből élni kell. 

Majdnem olyan nyüzsgés volt hétfőn délelőtt a Duna-parti Mariott Hotel első emeletén Budapesten, mint a marrákesi bazárban. Az első Arab-Magyar Gazdasági Fórum alkalmával két napra Budapestre érkezett 200 üzletember és diplomata érezhetően komolyan és szívesen vette az Orbán-kormány keleti nyitásának politikáját: konkrét befektetések - például turisztikai vagy ingatlanprojektek - reményében lapogatták az üzletet remélő potenciális magyar partnerek vállát, miközben igen magasra szökött a szórólapok és névjegykártyák forgási sebessége is.

A párbeszédre való nyitottságot az [origo] tudósítója is megtapasztalta. Az Orbán Viktor-beszéddel induló kétnapos konferencia első kávészünetében egy katari üzletember például úgy fogalmazott, azért szimpatikus neki a magyar kormány hozzáállása, mert ő is úgy érzi, véget ért - ahogy fogalmazott - a brókervilág, és végre a termelők új korszaka következik, amelyben felértékelődnek az új irányok és piacok. Ő maga egyébként több szektorban is érdekelt, és mivel a nyugati világot már ismeri, ott vannak üzletei, most térségünk felé nyitna.

Ingatlan, szálloda, textil

Egy bahreini textilkereskedő arról mesélt, szívesen hozná Magyarországra a saját kollekcióját, alapanyagra valót pedig tőlünk importálna. Egy másik, szintén katari befektető egy Hévízre megálmodott - ránézésre az Öböl menti luxust idéző - szállodakomplexum szórólapjával felszerelkezve érkezett. A tömegben persze olyanok is voltak, akik már befutott arab vállalkozók (a Mellow Mood szálloda két, magyarul kiválóan beszélő jordániai tulajdonosa), és olyan ismert, nagy magyar cégek képviselői is (például a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarmtól), akik nemcsak az arabok lakta Észak-Afrikában, hanem Fekete-Afrikában is megpróbálták megvetni a lábukat.

"Azért ezekből a tervekből nem egyik napról a másikra lesz bármi" - jelezte az arab világban már jártas egyik magyar résztvevő. Szerinte az a 4000 milliárd dolláros külkereskedelmi és beruházási volumen, amiről Adnan Kasszar, az Egyesült Arab Kamara elnöke beszélt Magyarország és az arab térség között - távlatosan -, inkább csak vágyálom, de már a töredéke is nagyon jól jönne az országnak. (A Nemzeti Külgazdasági Hivatal adatai azt mutatják, Magyarország 2011-ben 118 millió dollár értékben importált árucikkeket az arab térségből, és 3 milliárd dollárnyit exportált oda. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár 1,95 milliárd eurósra taksálta annak a 87 projektnek az összértékét, amelyről a kétnapos üzleti fórumon tárgyalhatnak a résztvevők.)

Két kultúraépítő nép

"Az arabokhoz sok türelem kell, mert jóval tovább tart kiérdemelni a bizalmukat, mint a nyugat-európaiakét, és csak ez után lesz üzlet" - osztotta meg tapasztalatait Czunyi Tímea. A Magyar Turizmus Zrt. nemzetközi piacfejlesztési menedzsere évek óta rendszeresen jár az arab országokba, és úgy érzi, nőként pláne nincs könnyű dolguk a potenciális magyar üzleti partnereknek.

Több országban - személyes tapasztalatai szerint például Szaúd-Arábiában - erősebben éreztetik a nőkkel, hogy egyenrangúnak csak a férfiakat ismerik el. Az arab üzletemberek elmondása szerint például nem veszik jó néven, ha egy európai üzletasszony egyenesen a szemükbe néz, jóllehet, ha a tárgyalás Európában zajlik, akkor emiatt még nem feltétlenül ugrik az üzlet. Így ő minimális alapkövetelménynek tartja, hogy a kulturális különbségekkel minden üzletelni vágyó magyar vállalkozó legyen tisztában, és tartsa azokat tiszteletben.

A gyümölcsöző kapcsolatok érdekében a magyar miniszterelnök mindenesetre lefutotta a szükséges tiszteletköröket: hosszan beszélt és sokat emlegette a bizalmat, a barátságot és a személyes kapcsolatok fontosságát. "Fontos az üzlet, mert valamiből élni kell, de minősített értéke van a magyar emberek szemében annak, ha valaki több ezer éves kultúrából építkezik. Mi, magyarok kultúraépítő népként tekintünk magunkra, és szívesen lépünk kapcsolatba más kultúraépítő népekkel, akik bár tőlünk különböző civilizációból érkeztek, sok hozzánk hasonló emberi tulajdonsággal bírnak" - efféle gondolatokkal köszöntötte Orbán Viktor az Egyiptomból, Katarból, Algériából, Kuvaitból és még egy tucat arab országból érkezett üzletembereket és a diplomatákat.
Sokan jönnek, sokat költenek

Adnan Kasszar cserébe "arab testvérekről" és "magyar testvérekről" beszélt, méltatta a szívélyes vendéglátást, és leszögezte, hogy az arab piac nagyon széles, az arabok rendelkeznek likviditással, és arra vágynak, hogy befektetésre alkalmas területeket találjanak.

Az arabok Magyarország iránti érdeklődése egyébként nem csak ebben a két napban nyilvánul meg. Körülbelül egy éve van mindennap közvetlen repülőjárat Katar és Budapest között, és mint a légitársaságtól megtudtuk, július óta szinte minden gép tele van. A magyar fővárosba érkezőknek persze nem mindegyike pénzzel tömött aktatáskás befektető, de a mezei, családos turisták nagy része is igen jómódú, és jellemzően az ötcsillagos szállodákat keresik. Újabban pedig az úgynevezett inszentív utak térképére is felkerült Budapest, tette hozzá Czunyi Tímea, így töltött el például augusztusban egy hetet a városban az a 120 ember, akik egy kuvaiti olajcég dolgozóiként nyerték az ösztönzésnek szánt jutalomüdülést.