Egy kutatócsoport megfigyelte, amint egy fogságban tartott kakadu eszközöket készít, hogy elérje a ketrecen kívülre helyezett táplálékot.
A papagájokról nem ismeretes, hogy eszközöket használnak természetes élőhelyükön, azonban egy kutatócsoport bejelentette, megfigyelte, amint egy fogságban tartott, Figaro névre hallgató Goffin-kakadu eszközöket használ, hogy elérhesse a táplálékot.
Megfigyelték, hogy Figaro egy kaviccsal játszott Bécs közeli lakóhelyén, majd elejtette a kavicsot, amely így a ketrecen kívül került. Amikor a madár nem érte el a játékot csőrével vagy karmával, megragadott egy kisebb ágat, hogy azzal próbálja meg visszaszerezni.
„Ennek további vizsgálatára dióra cseréltük a kavicsot, és filmezni kezdtünk – mondja Alice Auersperg, a Bécsi Egyetem kutatója. – Megdöbbenésünkre a madár nem keresett újabb ágat, hanem elkezdett lefejteni egy nagyobb szilánkot a madárház gerendájáról. Amikor megfelelő méretűnek és alakúnak gondolta, leválasztotta, hogy egyfajta gereblyeként használva elérje vele a diót. Már eleve meglepetést jelentett, hogy Figaro eszközt használ, arra viszont nem számítottunk, hogy saját maga állít elő egyet.”
Auersperg szerint a kakadu minden alkalommal sikeresen megszerezte a ketrecen kívüli diót, és majdnem minden alkalommal új eszközt készített vagy úgy módosította a régit, hogy annak alakja és mérete megfeleljen a feladatnak. A kutatók egyelőre nem tudják, a kakadu hogyan tanult meg eszközöket készíteni, de úgy vélik, megfigyeléseik azt mutatják, a nagy agymérettel rendelkező, problémamegoldó fajok rendelkeznek az eszközök spontán készítésének és használatának képességével akkor is, ha mindez esetükben általában nem szokásszerű.
„Annak ellenére, hogy Figaro még mindig egyedül van faján belül és a papagájok között eme képességével, leleményessége azt mutatja, hogy az eszközkészítés a nem ilyen irányban specializálódott intelligenciából is kifejlődhet – mondja Alex Kacelnik, az Oxford Egyetem kutatója. – Fontos megjegyezni, hogy miután Figaro elkészítette és használta első eszközét, úgy tűnt, pontosan tudja, mit kell tennie, és a későbbi próbálkozások során egy pillanatig sem hezitált."
Kacelnik korábban új-kaledóniai varjúkat tanulmányozott, melyekről ismeretes, hogy kiváló eszközkészítők a vadonban, és úgy tűnik, hogy mindezt az idősebb egyedektől tanulják el. Azonban egy, a Figaróéhoz nagyon hasonló esetben, Kacelnik megfigyelte a Betty névre hallgató új-kaledóniai varjút, amely precedens nélküli, dróthorgas eszközt készített, hogy elérje a táplálékot.
„Bevallom még mindig nem tudjuk pontosan, milyen kognitív folyamatok teszik lehetővé ezeket a tetteket – mondja Kacelnik. – Figaro, és elődje, Betty talán segíthet megismerni néhány ismeretlen tényezőt az intelligencia evolúciójában.” A kutatás a Current Biology folyóiratban jelent meg.
A Goffin-kakadu (Cacatua goffiniana) vagy (Cacatua goffini) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj. Az Indonéziához tartozó Tanimbar-szigetek területén honos. Valószínűleg a szomszédos Kai-szigeteken is él.
Testhossza 30 centiméter, a tojó valamivel kisebb. Tollazata fehér, sárgás beütéssel, a kantárján, valamint a fején lévõ tollak lazacszínűek. Szárnya 22 centiméter, farka 10-11 centiméter hosszú, az evezők és a faroktollak alsó felülete sárgás. Csőre fehéres szaruszínű, lába szürke. Nagyon keveset tudunk róla. Erdőlakó faj. Mivel élőhelyén is megkezdték az erdők irtását, a faj fennmaradását komoly veszély fenyegeti. Tápláléka magokból és gyümölcsökből áll. Stabil költési időszaka nincs, a költési a körülményektől függ. Fészekalja két-három tojásból áll.
VIDEÓ:
Megfigyelték, hogy Figaro egy kaviccsal játszott Bécs közeli lakóhelyén, majd elejtette a kavicsot, amely így a ketrecen kívül került. Amikor a madár nem érte el a játékot csőrével vagy karmával, megragadott egy kisebb ágat, hogy azzal próbálja meg visszaszerezni.
„Ennek további vizsgálatára dióra cseréltük a kavicsot, és filmezni kezdtünk – mondja Alice Auersperg, a Bécsi Egyetem kutatója. – Megdöbbenésünkre a madár nem keresett újabb ágat, hanem elkezdett lefejteni egy nagyobb szilánkot a madárház gerendájáról. Amikor megfelelő méretűnek és alakúnak gondolta, leválasztotta, hogy egyfajta gereblyeként használva elérje vele a diót. Már eleve meglepetést jelentett, hogy Figaro eszközt használ, arra viszont nem számítottunk, hogy saját maga állít elő egyet.”
Auersperg szerint a kakadu minden alkalommal sikeresen megszerezte a ketrecen kívüli diót, és majdnem minden alkalommal új eszközt készített vagy úgy módosította a régit, hogy annak alakja és mérete megfeleljen a feladatnak. A kutatók egyelőre nem tudják, a kakadu hogyan tanult meg eszközöket készíteni, de úgy vélik, megfigyeléseik azt mutatják, a nagy agymérettel rendelkező, problémamegoldó fajok rendelkeznek az eszközök spontán készítésének és használatának képességével akkor is, ha mindez esetükben általában nem szokásszerű.
„Annak ellenére, hogy Figaro még mindig egyedül van faján belül és a papagájok között eme képességével, leleményessége azt mutatja, hogy az eszközkészítés a nem ilyen irányban specializálódott intelligenciából is kifejlődhet – mondja Alex Kacelnik, az Oxford Egyetem kutatója. – Fontos megjegyezni, hogy miután Figaro elkészítette és használta első eszközét, úgy tűnt, pontosan tudja, mit kell tennie, és a későbbi próbálkozások során egy pillanatig sem hezitált."
Kacelnik korábban új-kaledóniai varjúkat tanulmányozott, melyekről ismeretes, hogy kiváló eszközkészítők a vadonban, és úgy tűnik, hogy mindezt az idősebb egyedektől tanulják el. Azonban egy, a Figaróéhoz nagyon hasonló esetben, Kacelnik megfigyelte a Betty névre hallgató új-kaledóniai varjút, amely precedens nélküli, dróthorgas eszközt készített, hogy elérje a táplálékot.
„Bevallom még mindig nem tudjuk pontosan, milyen kognitív folyamatok teszik lehetővé ezeket a tetteket – mondja Kacelnik. – Figaro, és elődje, Betty talán segíthet megismerni néhány ismeretlen tényezőt az intelligencia evolúciójában.” A kutatás a Current Biology folyóiratban jelent meg.
A Goffin-kakadu (Cacatua goffiniana) vagy (Cacatua goffini) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj. Az Indonéziához tartozó Tanimbar-szigetek területén honos. Valószínűleg a szomszédos Kai-szigeteken is él.
Testhossza 30 centiméter, a tojó valamivel kisebb. Tollazata fehér, sárgás beütéssel, a kantárján, valamint a fején lévõ tollak lazacszínűek. Szárnya 22 centiméter, farka 10-11 centiméter hosszú, az evezők és a faroktollak alsó felülete sárgás. Csőre fehéres szaruszínű, lába szürke. Nagyon keveset tudunk róla. Erdőlakó faj. Mivel élőhelyén is megkezdték az erdők irtását, a faj fennmaradását komoly veszély fenyegeti. Tápláléka magokból és gyümölcsökből áll. Stabil költési időszaka nincs, a költési a körülményektől függ. Fészekalja két-három tojásból áll.
VIDEÓ:
0 Megjegyzések