A világon először nyerhetnek bepillantást az érdeklődők a nap 24 órájában egy pár veszélyeztetett kerecsensólyom életébe webkamerán keresztül.
Új "valóságshow" keretében egy pár fokozottan védett kerecsensólyom napi életébe tekinthetünk be webkamerán keresztül. A szülők feladata azonban ez esetben valószínűleg sokkal nehezebb, mint egy megszokott valóságshow szereplőinek: öt tojás kiköltése és a kikelt fiókák sikeres felnevelése, valamint felkészítése az önálló életre. Ráadásul nekik eközben még a napi betevőről is maguknak kell gondoskodniuk – az egész család számára. Ez a világon az első alkalom, hogy az érdeklődők ennek a ritka, veszélyeztetett fajnak a fészkelését követhetik nyomon a nap 24 órájában. A „kere-channel” a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán, a második projekt honlapján, a „webcam” menüpont alatt érhető el - olvasható a szervezet közleményében.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében a BNPI, a Mavir, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei egy kerecsensólyom-pár fészkét kamerázták be. A Mavir nagyfeszültségű távvezeték-hálózatának egyik oszlopán fészkelő pár életének megfigyelésével a szakemberek a kerecsenvédelmi program hatékonyabbá tételéhez szereznek új információkat.
Az oszlopra a kamerát és az azt működtető napelemcellákat, valamint az egyéb tartozékokat a szakemberek március elején speciális, úgynevezett FAM védőruhában szerelték fel, mivel a vezetékek ez idő alatt is 400 kV feszültség alatt voltak. A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok valamelyikéről figyeltek.
Először március 8-án jelent meg a kamera képén az első madár, a hím, majd a következő nap a tojó. A sólyompár visszatérését a zavarás után segítette, hogy tavaly is ugyanitt költöttek, ez a megszokott környezetük. A tojó hamarosan lerakta első tojását is, ami jelzi, hogy biztonságban érzik magukat, és nem zavarja őket a kamera. Jelenleg már öt tojás van a fészekben, ez a maximum. ennél több tojást nem raknak a kerecsenek.
A fiókák kikelése április közepére várható, akkortól kezdődik az igazán mozgalmas és izgalmas időszak a család – és a nézők – életében. Mint ahogy az egy igazi valóságshowhoz illik, a kamerával való megfigyelés éjszaka is folyamatos. A madarak által nem érzékelhető infravörös fény világítja meg a fészket, és az eseményeket infrakamera rögzíti. A kép ilyenkor fekete-fehér. Eddig kerecsensólyom fészek 24 órás online megfigyelését még sehol nem valósították meg.
Közel hozni az emberekhez
Az információgyűjtésen túl a fészekkamerázás másik fontos célja a kerecsensólyom bemutatása, közel hozása minden érdeklődőhöz, hiszen ezeket a madarakat általában kevesen ismerik, még kevesebben találkoznak velük a természetben. Utóbbi nem meglepő, hiszen – bár a faj állománya enyhén növekszik hazánkban – a magyar állomány alig több, mint kétszáz párt számlál.
Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom világállományát 6-12 ezerre teszi a BirdLife legfrissebb becslése, a Kárpát-medencén kívül mindenütt csökken a faj állománya. A probléma súlyát jelzi, hogy az elmúlt fél évben két nemzetközi természetvédelmi listán (a bonni egyezmény és az IUCN listáin) is magasabb védelmi kategóriába került a faj. Hazánkban 1980-ban mindössze harminc párra becsülték az állományt, az intenzív védelmi munka eredményeképpen állt meg a csökkenés és emelkedett a párok száma a mai szintre. Az alapvetően nyílt, füves tájak, sztyeppek, mezőgazdasági területek madaraként ismert kerecsensólyom elterjedési területének nyugati határa a Kárpát-medence.
Számára Közép-Európában hazánkban találhatók a legmegfelelőbb élőhelyek, így ez az alig több mint kétszáz pár a régió legerősebb, és Európa – Ukrajna után – második legerősebb állománya. Megőrzésük az utókor számára ezért elsősorban Magyarország feladata, aminek eddig példamutatóan eleget tett. Az Európai Unió támogatásával 2006-ban indult első, majd a 2010-ben indult második nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program az 1980-ban kezdődött védelmi munkának a folytatása. Az első programban magyar és szlovák, a másodikban pedig magyar, szlovák, romániai és bolgár állami, magán és civil szervezetek vettek, vesznek részt.
A fészekkamerázás a második LIFE programnak csak egyik eleme. Emellett olyan gyakorlati természetvédelmi tevékenységek valósulnak meg, mint például a veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelése, fészekládák kihelyezése a fészket – más sólyomfélékhez hasonlóan – nem építő kerecsensólymoknak, természetvédelmi tudatformálás a védelem szempontjából kiemelten fontos társadalmi csoportokban, a mezőgazdasági támogatások „kerecsenbaráttá” alakítása vagy éppen javaslat kidolgozása a szélerőművek és a kerecsensólymok közötti „konfliktus” megoldására.
A kerecsenysólyomról
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Nagytestű ragadozómadár Európában és Ázsiában honos. Ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában.
Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű mint a hím.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentős. Mivel az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozómadaraktól, például héjától, vércsétől elveszik zsákmányukat.
Az öreg madarak egész évben a fészkelőterületen tartózkodnak. Rendkívül hideg időjárás esetén megfelelő táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak. Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak. Egy 1993-ban a Kiskunságban, fészekben gyűrűzött fiókát például még az év októberében Görögországból jeleztek vissza. Egy Heves megyei fészekből kirepült fiatalt Líbiában fogtak be solymászati célra. A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 42 kerecsensólyom telelt Magyarországon.
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug), a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakó keselyűvel (Gyps fulvus) esetleg ezeknek a madaraknak valamilyen hibridjével azonosítható.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében a BNPI, a Mavir, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei egy kerecsensólyom-pár fészkét kamerázták be. A Mavir nagyfeszültségű távvezeték-hálózatának egyik oszlopán fészkelő pár életének megfigyelésével a szakemberek a kerecsenvédelmi program hatékonyabbá tételéhez szereznek új információkat.
Az oszlopra a kamerát és az azt működtető napelemcellákat, valamint az egyéb tartozékokat a szakemberek március elején speciális, úgynevezett FAM védőruhában szerelték fel, mivel a vezetékek ez idő alatt is 400 kV feszültség alatt voltak. A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok valamelyikéről figyeltek.
Először március 8-án jelent meg a kamera képén az első madár, a hím, majd a következő nap a tojó. A sólyompár visszatérését a zavarás után segítette, hogy tavaly is ugyanitt költöttek, ez a megszokott környezetük. A tojó hamarosan lerakta első tojását is, ami jelzi, hogy biztonságban érzik magukat, és nem zavarja őket a kamera. Jelenleg már öt tojás van a fészekben, ez a maximum. ennél több tojást nem raknak a kerecsenek.
A fiókák kikelése április közepére várható, akkortól kezdődik az igazán mozgalmas és izgalmas időszak a család – és a nézők – életében. Mint ahogy az egy igazi valóságshowhoz illik, a kamerával való megfigyelés éjszaka is folyamatos. A madarak által nem érzékelhető infravörös fény világítja meg a fészket, és az eseményeket infrakamera rögzíti. A kép ilyenkor fekete-fehér. Eddig kerecsensólyom fészek 24 órás online megfigyelését még sehol nem valósították meg.
Közel hozni az emberekhez
Az információgyűjtésen túl a fészekkamerázás másik fontos célja a kerecsensólyom bemutatása, közel hozása minden érdeklődőhöz, hiszen ezeket a madarakat általában kevesen ismerik, még kevesebben találkoznak velük a természetben. Utóbbi nem meglepő, hiszen – bár a faj állománya enyhén növekszik hazánkban – a magyar állomány alig több, mint kétszáz párt számlál.
Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom világállományát 6-12 ezerre teszi a BirdLife legfrissebb becslése, a Kárpát-medencén kívül mindenütt csökken a faj állománya. A probléma súlyát jelzi, hogy az elmúlt fél évben két nemzetközi természetvédelmi listán (a bonni egyezmény és az IUCN listáin) is magasabb védelmi kategóriába került a faj. Hazánkban 1980-ban mindössze harminc párra becsülték az állományt, az intenzív védelmi munka eredményeképpen állt meg a csökkenés és emelkedett a párok száma a mai szintre. Az alapvetően nyílt, füves tájak, sztyeppek, mezőgazdasági területek madaraként ismert kerecsensólyom elterjedési területének nyugati határa a Kárpát-medence.
Számára Közép-Európában hazánkban találhatók a legmegfelelőbb élőhelyek, így ez az alig több mint kétszáz pár a régió legerősebb, és Európa – Ukrajna után – második legerősebb állománya. Megőrzésük az utókor számára ezért elsősorban Magyarország feladata, aminek eddig példamutatóan eleget tett. Az Európai Unió támogatásával 2006-ban indult első, majd a 2010-ben indult második nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program az 1980-ban kezdődött védelmi munkának a folytatása. Az első programban magyar és szlovák, a másodikban pedig magyar, szlovák, romániai és bolgár állami, magán és civil szervezetek vettek, vesznek részt.
A fészekkamerázás a második LIFE programnak csak egyik eleme. Emellett olyan gyakorlati természetvédelmi tevékenységek valósulnak meg, mint például a veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelése, fészekládák kihelyezése a fészket – más sólyomfélékhez hasonlóan – nem építő kerecsensólymoknak, természetvédelmi tudatformálás a védelem szempontjából kiemelten fontos társadalmi csoportokban, a mezőgazdasági támogatások „kerecsenbaráttá” alakítása vagy éppen javaslat kidolgozása a szélerőművek és a kerecsensólymok közötti „konfliktus” megoldására.
A kerecsenysólyomról
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Nagytestű ragadozómadár Európában és Ázsiában honos. Ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában.
Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű mint a hím.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentős. Mivel az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozómadaraktól, például héjától, vércsétől elveszik zsákmányukat.
Az öreg madarak egész évben a fészkelőterületen tartózkodnak. Rendkívül hideg időjárás esetén megfelelő táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak. Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak. Egy 1993-ban a Kiskunságban, fészekben gyűrűzött fiókát például még az év októberében Görögországból jeleztek vissza. Egy Heves megyei fészekből kirepült fiatalt Líbiában fogtak be solymászati célra. A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 42 kerecsensólyom telelt Magyarországon.
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug), a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyűvel (Gypaetus barbarus) vagy a fakó keselyűvel (Gyps fulvus) esetleg ezeknek a madaraknak valamilyen hibridjével azonosítható.
0 Megjegyzések